Kelet-Magyarország, 1980. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-31 / 25. szám
|| Kelet-BbmBMfdfszaBi if XXXVII. évfolyam, 25. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. január 31. csütörtök ||| i Mérce anuár 1-én új szabályozó rendszer lépett életbe hazánkban. A vállalatok soha ilyen közel nem érezték magukhoz a világpiacot. A legmagasabb mérce áll most előttük is. Ilyen helyzetben elkerülhetetlen adottságaik eddiginél pontosabb felmérése, termékeik pontos vizsgálata s egy új stratégiai — hosszú távú — terv kidolgozása. Fontos, hogy a vállalat pontosan tudta, mit nem érdemes gyártani. A nyersanyag magasba szökő ára, a napról napra nehezebb piaci viszonyok lehetetlenné tették az elavult termékek értékesítését. De mit gyártsanak a korszerűtlennek bizonyultak helyett? Melyek azok a cikkek, amelyeket feltehetően hosszú ideig értékel a világpiac? Receptet adni nem lehet. Megfontolt döntést hozni csak egy-egy iparág, vállalat adottságait figyelembe véve a helyi lehetőségek ismeretében lehet. Ám a tervezés módjának pillérei adottak. Milyen követelményeknek kell megfelelniük az úgynevezett korszerű termékeknek? Első ■ r r a ■■ m ____■ ■ _ Lazar György fogadta Tadeusz Wrzaszczykot és Sawan Soutniciakot Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán, az Országházban fogadta Tadeusz Wrzaszczyk miniszterelnök-helyettest, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsa mellett működő tervbizottság elnökét, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagját, aki Huszár Istvánnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének meghívására szerdán hazánkban 1981 —1985 közötti tervidőszak gazdasági együttműködési kérdéseiről tárgyalt. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Huszár István, valamint Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. Lázár György — ugyancsak szerdán — fogadta Sanan Southiwiakot, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság közlekedési, szállítási és közmunkaügyi miniszterét, a magyar—laoszi gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság harmadik ülésszakán részt vevő laoszi küldöttség vezetőjét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Borbándi János, a kormány elnökhelyettese, az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke is. A Jegyzőkönyv aláírásával szerdán befejezte munkáját a magyar—laoszi gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság harmadik ülésszaka. A tárgyalások eredményeit összegező jegyzőkönyvet Borbándi János és Sanan Southichak írta alá. Óvári Miklós előadása az IfilAAN. MA Közérdekű kérdések a pályaválasztásról (2. oldal) Bizalom a bizalminak (3. oldal) Sportjelentéseink (8. oldal) Tervezik, építik együttműködése Gyorsítják a gyermekintézmények beruházásait Nyíregyházán A megyeszékhely idei beruházásait, a következő öt év néhány előzetes fejlesztési elképzelését tekintették át szerdán Nyíregyházán azon a megbeszélésen, amelyen a megyeszékhely fejlesztésében részt vevő Szabolcs, Hajdú, Borsod megyei tervezőirodák, a megyei beruházási vállalat, a nyíregyházi építkezések kivitelező vállalatai és az OTP vezetői egyeztették terveiket. Dr. Gyuricska Kálmán városi tanácselnök a városfejlesztésben elért eredmények után elsősorban az együttműködéssel megoldható gondokat ismertette. Elmondta: a lakótelepi építkezések mellett főként az óvodák, iskolák, bölcsődék építésének gyorsítása szükséges (mivel az idén 800 új óvodai hely létesítése a terv), majd a terület-előkészítésekkel összefüggő kérdések egyeztetéséről szólt. László András, a megyei tanács általános elnökhelyettese arról beszélt, hogy a nyíregyházi fejlesztések megyei szempontból is fontosak. Az itteni teljesítések jelentősen befolyásolják a megyei fejlesztések tervszerűségét, ezért különösen lényeges a jó előkészítés, gyors lebonyolítás. A tervező, beruházó és kivitelező vállalatok vezetői az egyes jelentősebb építkezések állásáról számoltak be, s arról szóltak, hol, milyen tanácsi intézkedések szükségesek a beruházások határidőre történő megvalósításához. Három év alatt megtérül az ára Szervezéssel nagyobb termelés a ruhagyárban Zárótárgyaláson értékelték szerdán azt a két évig tartó szervezési folyamatot, amelyet a Vörös Október Férfiruhagyár legnagyobb egységében, a nyíregyházi gyárban hajtottak végre. A gyártósorok átrendezésével, néhány kisebb célgép vásárlásával előbb a nadrágok, majd a zakók gyártásánál tértek át új módszerre a dolgozók. Megszüntették a csoportos bérezést, helyette az egyéni teljesítmények mérésére tértek át, ahol a gyártás közben kiszűrték a hibákat, javult a minőség. A szervezés eredményetöbb mzint 23 százalékkal emelkedett a termelés a dolgozók számának növelése nélkül. Az üzemlátogatást követő tárgyaláson Soós Sándor, a VOR vezérigazgatója elmondta, hogy a szervezés ára három éven belül megtérül a vállalatnak, az erre fordított devizát már 1979-ben visszafizették 1981 helyett. A nyíregyházi módszer elterjesztését szorgalmazzák. Előbb a vásárosnaményi gyárban dólnak az új szervezés alapmajd a vállalat többi ,s meghonosítják, k is segítséget ".'XK emelte, hogy a külkereskedők azért vállalták a közös kezdeményezést, mert a VOR termékei iránt minden piacon kereslet van. A termelés 70 százaléka exportra kerül, szervezéssel elért többlettel----1 ~~ ovnirthovó. A nyíregyházi gyár a szervezéssel a VOR legjobb üzemei közé került. A múlt évben a dolgozók átlagkeresete 13 százalékkal emelkedett, ami a nagyobb termelésnek és jobb minőségnek tudható Az új szervezési módszer szerint szervezték át a szalagokat a gyárban. (G. B. felv.)