Kelet-Magyarország, 1980. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-01 / 127. szám
2 Telefonra várva Hétezer levélszekrény Szabolcs-Szatmárban gyakorlatilag minden településen található postahivatal — persze, nem azonos forgalommal, méretekkel. A megye sajátos arculata — sok a kisközség, a tanya —, a posta szolgáltatásaitól is folyamatos fejlődést kíván, ha azt akarjuk, hogy minél kevesebb hibával kézbesítsenek levelet, lapokat, működjenek a telefonok és így tovább. A megye 232 postáján közel kétezer ember dolgozik, közülük a többség nő. A sok kis település miatt elsősorban a korszerű technika, a gépesítés alkalmazásával fejleszthető a postai munka. Az elmúlt pár évben például a külterületi kézbesítő szolgálatot is fejlesztették: ma már tizennyolc postahivataltól visznek a postások hétezer család számára küldeményeket — a kihelyezett levélszekrényes kézbesítés útján. A postások számára jelentett örömet, hogy a múlt év elején a kézbesítők részére biztosították a szabad vasárnapokat a helyettesek beállításával. A megye területén egyébként félszáz gépkocsi hozza-viszi a küldeményeket, a Nyíregyházára és Mátészalkára érkező postavonatok tartalmát. A telefonhálózat állapota, fejlesztése sokakat érdeklő téma, ejtsünk hát erről is szót. Nyíregyházán épült meg először Hajdú-Biharban, Szolnok megyében, illetve Szabolcsban (a Debreceni Postaigazgatóság területén) a crossbar rendszerű telefonközpont. Annak idején lényegesen kisebb fejlődéssel számoltak, így a központ pár év alatt telítődött, s bár megvannak a tervek a bővítésre, erre egyelőre nincs pénz. Nem véletlen, hogy a megyeszékhelyen napközben a vonalra is várakozni kell, nem beszélve arról: az épülő új városrészekben nem sok esélylyel kérhetnek telefont a várakozók, akik száma a városban kétezer fölött van... A megye tizenöt városában-községében viszont meggyorsult a telefonközpontok munkája azáltal, hogy a postákat bekapcsolták a távhívóhálózatba, így, aki ezekről a településekről máshová akar telefonálni, lényegesen gyorsabban kaphatja meg a kért hívást. Csökkentik Szabolcs- Szatmárban az olyan kis telefonközpontok számát, melyek közvetlenül nem, csak egy-egy közeli nagyobb posta révén hívhatók. A nyilvános telefonok közül ezelőtt öt évvel csak Nyíregyházán működött huszonnégy állomás — ma a megyeszékhelyen negyvenegy található, és négy vidéki városunkban hat darab. Az úgynevezett „segélykérő” nyilvános telefonok száma is nőtt, ma 220 van belőlük. (t. gy.) Nagyhalász határában 40 méter, magas, 750 köbméter űrtartalmú víztornyot épít a Hajdúdorogi Építő- és Vegyesipari Szövetkezet. Az új létesítmény a jövőben ellátja Ibrányt és Nagyhalászt vezetékes ivóvízzel. Ez év végén már a régi, húzós kutakat modernebb, ejektoros kutakkal váltják fel, s a későbbiekben folyamatosan a lakásokba is be lehet vezetni a jó minőségű ivóvizet. (Gaál Béla felvétele) KELET-MAGYARORSZÁG 1980. június 1. Balkányt és Szakolyt látja majd el ez a vízmű, melyet a KEVIÉP épít 42 millió forintos beruházással Balkány határában. (Mikita Viktor felvétele) Dália, petúnia, lobéria Kötélhágcsó a játszótéren Állatfigurák, hajófeljáróra emlékeztető lépcsők, mászó, a nagyméretű dobozokból a fantázia segítségével várat, lakást, óvodát lehet építeni, kötélhágcsónak is bátran nevezhetjük a farudák között kifeszített köteleket. Mindez nem képzelődés, hanem rövidesen a nyíregyházi gyerekek is ilyen formatervezett játékokat találhatnak néhány játszótéren. Iparművészek készítik A közterület-lernn tartó vállalat alig egy hónapja alakult, s egyelőre a parkfenntartás és a virágosítás napi feladatai mellett viszonylag kevés idő jut a tervezett gyermekjátékok beszerzésére. Két évvel ezelőtt Szentendrén egy országos konferencia keretében pszichológusok, iparművészek és a kivitelező kertészeti vállalatok szakemberei tanácskoztak arról, hogyan lehetne a gyermekek fantáziáját jobban megmozgatni, a hagyományos játszótéri berendezések helyett a képzelőerőt is bevonni az ismeretszerzésbe. Ha akarom, így ha jón vagyok, ha akarom állatkertben, s az újfajta játékok lehetőséget adnak a tér kitárulkozására is. Egyelőre azonban egy-két év még beletelik, míg Nyíregyházán is lesznek ilyen játékok. A meglévőket felújították, átfestették és május 1-ig valamennyit kihelyezték a játszóterekre. Ezzel egy időben a kerti padokat is kijavították, újra festették és a legtöbbet rögzítve helyezték el. Tavaly nyolc, az idén húsz amerikai típusú pihenőpadot vásároltak a Kossuth és a Tanácsköztársaság terekre, összesen több mint ezer pihenőpad szolgálja a nyíregyháziak kényelmét. Ezek fenntartására az idén 400 ezer forintot költenek. Virág — tízezer négyzetméteren neddol sár né sorül A város parkfelületét az idén is felújítják, a 451 ezer négyzetméter park tíz százalékát cserélik ki. Ezek többségére az új lakótelepekenkerül, sor, a szeles,, száraz ,időjárás és a homokos talaj legalább ilyen mértékben rongálja a pázsitot. Egy hete kezdték kiültetni a városban a nyári virágokat. Az évelő és az egynyári virágokra 550 ezer forintot fordítanak. Közel húszféle virággal gazdagítják a parkokat, többek közt dáliát, celóriát, petúniát, lobériát ültettek ki. Évelő növényeket 7054 négyzetméteren, egynyári virágokat, 2542 négyzetméteren helyeznek el. Rózsa 1054 négyzetméteren pompázik majd nyáron. Fásítás — ősszel Évente nagymértékben kell pótolniuk a kitört és kipusztult facsemetéket. Ebben az évben mintegy 1800 darabot helyeznek el a város különböző pontjain. Ez a kiadás 200 ezer forinttal terheli a vállalat kasszáját. Az idén a köztisztasági ágazat költségvetésében 9,5 millió forintot költenek a parkokra, virágokra és padokra, játékokra. (t. k.) Tűzpárbaj a Tisza-parton „Egy darabig a Tisza partján, aztán a Duna partján haladunk végig és igy eljutunk a jugoszláv határig, innen pedig Jugoszlávián keresztül Olaszországba megyünk.” Így tervezgetett a fiatalkorú K. József és O. Gyula a Nyíregyházi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetben , és hozzájuk csatlakozott az ugyancsak fiatalkorú T. Teréz is. Gyermekes fantáziának tűnő elképzelés ez, de a valóságban korántsem volt az. ★ K. József és T. Teréz már hosszabb ideje állami gondozottak. Szüleik élnek, de családjaik nem voltak alkalmasak arra, hogy befogadják, otthon neveljék őket. K. József aránylag jól tanult, a szakmunkásképző intézetet azonban már otthagyta .T. Teréz hosszú időn át nevelőszülőknél élt. Jól is érezte magát egy olyan családban, ahol a nevelőszülőknek saját gyermekük is volt. Már elmúlt 10 éves, amikor egyik tanára megmondta neki, hogy akiket ő szüleinek tart, azok nem is a vér szerinti szülei, és testvére sem igazi testvérek __ Ettől kezdve minden megváltozott. w?ir.}Bb o. Gyulát egy korábbi bűncselekmény miatt ideiglenesen utalták, bet a gyermek- és ifjúságvédő intézetbe. Édesanyja meghalt, édesapja kevés gondot fordított rá. Ő is eljutott a szakmunkásképzőig, de itt megtorpant, és az aránylag éles eszű, de kiforratlan és ellentmondásos serdülő rossz útra tért. ★ Ez év február 18-án azzal a céllal ültek fel Nyíregyházán a vonatra, hogy Rakamazra, illetve Tímárra, O. Gyula falujába utaznak, itt szerezhetnek a kalandos úthoz fegyvert, élelmet és pénzt is. Először az MHSZ fegyverraktárába jutottak be, több ajtó feltörése után. Innen 2 darab 48-as kispuskát, szárdugattyút és több mint egyezer töltényt loptak el. Ezután az italbolt következett, igazán kevés sikerrel, mert csak váltópénzt találtak, mellé italt, cigarettát , csokoládét vittek el. Hajnalban már a Tisza partján pihenhettek meg. Q. Gyula és K. József között azonban már az első napon vita keletkezett: egyrészt T. Teréz miatt, másrészt pedig a határhoz jutás gyorsasága miatt. A felfegyverzett fiúk a vita hevében fegyverükhöz nyúltak, és többször egymásra lőttek. Aránylag szerencsésen megúszták a tűzpárbajt. K. Józsefet bal oldalán a szív magasságában éppen csak horzsolta az egyik lövedék, O. Gyulát pedig bal combján találta el, ennek következtében combcsontjának darabos törését szenvedte el. A rendőrség már a kora reggeli órákban nagy erővel kezdett hozzá a fegyvertolvajok felkutatásához, elfogásához. Az elkövetők egyikére vonatkozó gyanú már az első percekben O. Gyulára esett, akit éppen előző este bocsátottak el „szabadságra” a gyermek- és ifjúságvédő intézetből, és nem találták otthon. Később édesapja is megerősítette a fegyverlopás tényét. T. Teréz közben látta, hogy O. Gyula milyen veszélyben van. Először Tiszanagyfaluba ment, de nem tudott orvosi segítséget vinni. A késő délutáni órákban ért vissza, majd Tokajba ment át, ahol a körzeti megbízott felfigyelt rá. Elszámoltatta, s megtudta, hogy O. Gyula milyen súlyos állapotban fekszik a Tisza-parton az egyik nádasban. A kutatásban részt vevő rendőri csoportnak így jutott tudomására, hogy hol kell keresni a fegyvereket és azok eltulajdonítóit. T. Teréz a helyszínre vezette a rendőröket. A rendőrség és az orvosi segítség éppen az utolsó pillanatban érkezett. O. Gyula rövid időn belül elvérzett volna. Sérülései igen súlyosak, még ma is kórházi kezelés alatt áll. A lövedék kioperálására még csak ezután kerül sor. O. Gyula és K. József előzetes letartóztatásban, K. Teréz szabadlábon várja — többek között emberölés kísérlete, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés, lopás bűntette és tiltott határátlépés előkészületének vétsége miatt — a bíróság ítéletét. Toronyicza Gyula ügyész Különélési pótlék és nyelvtanfolyam Munkavállalás az NDK-ban Utolsó alkalommal várják az érdeklődő fiatalok jelentkezését NDK-beli munkahelyekre 1980-ban. Az első turnus tagjai 1967-ben indultak el Magyarországról — így Szabolcs-Szatmár megyéből is —, hogy három esztendőn keresztül NDK-gyárakban dolgozzanak, szaktudásuk, ügyességük legjavát adva. Ezúttal 45 ifjú szabolcsi szak-, illetve betanított munkás jelentkezésére számítanak. A karl-marx-stadti szerszámgépgyárba többek között esztergályosokat, marósokat, villanyszerelőket, gépszerelőket, a neustadti mezőgazdasági gépgyártó kombinátba 5 hegesztőt, a branderbisdorfi fénycsőgyárba pedig Qílanszlányt, elektroműszerész betanított munkásokat várnak. A jelentkezési határidő: szeptember 20. Szakmunkás munkakörök betöltésére csak a megfelelő szakmunkás-, illetve szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők utazhatnak az NDK-ba. A betanulást igénylő munkaköröket pedig csak olyan szakképesítés nélküli fiúk, lányok tölthetik be, akik legalább az általános iskola 8 osztályát elvégezték. A magyar fiatalokat kényelmes lakóotthonokban, a helyi lakosság részére épült bérházakban helyezik el (2— 3 szobás lakásokban 5—7 személyt) — csekély térítés ellenében. Kedvezőek a kereseti lehetőségek. Azok a dolgozók, akik nem hiányoznak egy napot sem igazolatlanul a munkahelyükről, az NDK-ban töltött napokra különélési pótlékot is kapnak. Itt 5 napos a munkahét, a magyar dolgozók alapszabadsága 18 munkanap. A ki- és hazautazás költségeit az NDK-vállalat viseli. A munkavállalásra azok a fiatalok jelentkezhetnek, akik betöltötték a 18. életévüket. Figyelembe veszik családi helyzetüket— függetleneket várnak — egészségi állapotukat, és persze erkölcsi, politikai magatartásukat is. A kiutazók nyelvtanfolyamon vesznek részt. A jelentkezési és egészségügyi lapokat a fiatalok a lakóhelyük szerint területileg illetékes városi tanács pénzügyi terv- és munkaügyi osztályain szerezhetik be, ahol a foglalkoztatással összefüggő kérdéseikre is választ kapnak. H. Zs. Nyíregyházi anziksz PADOK Tudatom, hogy a Jósavárosból eltűntek a padok. Vannak, akik azt is tudják: egy részük balkonokra, másik részük lakásokba vándorolt. Jó néhányat már össze is törtek. Mindez nagyon szomorú, s még inkább az lesz, ha megjön a szép idő, s sokan keresnek majd helyet maguknak a tereken, sétányokon. Hiábavaló volt tehát az igyekezet, amikor szétrakták a teherautóról a lócákat. Úgy látszik, ez nem járható út. Marad tehát egy más megoldás: csináljanak beton alapú padokat, amelyeket legfeljebb robbantani lehet. Miután ez nehéz, van remény, hogy néhány megmarad. Persze az is megoldás lenne, ha a padtolvajokat és -rongálókat leültetnék. Ha lehet, ne kerti padra. KŐPOR A megyeszékhelyen hetek óta nincsen kőpor. Igaz, ezt ma szebben nevezik, hol VIM-nek, hol Superdollnak, hogy csak a legismertebb fajtákat említsem. De vajon miért nincsen kőpor? Nincsen talán kő? Vagy őrlőkő nincsen? Ki tudja, egy biztos, hogy a háziasszonyok járják a boltokat, s esténként óvatosan lopják az építkezések mellől a homokot, mellyel súrolni lehet az edényt, evőeszközt. Ez a hiány kellemetlen, mondhatnók úgy is: nagy kőport vert fel. Súrolja ki a hibát a kereskedelem! TORLÓDÁS A nagy kórházi rekonstrukció miatt, nagyon okosan, kitiltották az intézmény területéről az autókat. Ha nem így történik, akkor bizony még a mentő sem tudna célba érni. Logikus, hogy a korábban bent állomásozó gépkocsik az utcára szorultak. Mégpedig nagy összevisszaságban, zsúfoltan. Arról ugyanis nem gondoskodott senki, hogy megfelelő parkolóhelyet jelöljön ki, táblákkal, felfestéssel szabályozza a rendet. Van is dühöngés, bírságolás bőven. Beteg helyzet ez. Gyógyításra szorul. Igaz, ez nem a kórház dolga. KEREK LEVLAP A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata szép, újszerű levelezőlapot adott ki Nyíregyházáról. Kerek alakú, színes, öt felvételen igyekszik ízelítőt adni a város szépségeiből. Igazi öröm, hogy végre már olyan képeslapunk van, amelyet nyugodtan küldhetünk az ország vagy a világ bármely tájára. Az első üdvözlet induljon a készítőkhöz: „A lapot megkaptuk, köszönet érte. Ha erre járnak, érezzék jól magukat Nyíregyházán. Üdvözlettel: Bürger Lajos”