Kelet-Magyarország, 1981. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-11 / 9. szám
2 Első alkalommal hozott virágot a Strelitzin a Tiszaberceli Szakmunkásképző Intézet üvegházában. (Elek Emil felv.) 30 ezer méhcsaládtól 600 ezer kiló méz Virágpor és propilisz Rekordot ugyan nem döntöttek, de az elmúlt évben is megtermelték a leszerződött mézmennyiséget a szorgalmasan dolgozó szabolcsi méhecskék. A tavalyi „termésből” 589 ezer kiló méz pergetésére, illetve átadására szerződtek az ÁFÉSZ-ekkel a Szabolcs-Szatmár megyei méhészek. Ebből jóval több, mint félezer tonnát már át is adtak, de gyakorlatilag a még átadásra kerülő mennyiséggel együtt az eredmény 600 ezer kiló körül lesz. Ugyanis a méhészek egy része még nem szállította be mind az átadásra szánt menynyiséget. Annak ellenére, hogy az ÁFÉSZ-ek az ötvenkilós kannákból tavaly is 120 ezer darabot juttattak ki a pergetésekhez. Az időjárás 1980-ban sem különösen kedvezett a mézgyűjtéshez. Egyedül a legtöbb mézet adó akác járt sikerrel, ebből mintegy 500 000 kiló mézet „termeltek” a jó időt kihasználó méhecskék. A sok eső következtében gyengén sikerült a napraforgó, a szokásosnál kevesebb lesz a repce és a vegyes méz is. A megyében jelenleg 24 A FBSZ keretében, 36 szakcsoportban, több, mint ezerkétszáz tag foglalkozik méhészettel. A méhcsaládok száma — növekvő ütemben — megközelíti a harminc és fél ezret. A „méztermelés” mellett egyre több méhész foglalkozik az ugyancsak jól jövedelmező virágpor és a propolisz gyűjtésével is. Bár a virágport már boltban is árulják, magas B-vitamin tartalma miatt elsősorban tápszeralapanyag, s női hormonokat is termel. A tavalyi gyűjtés eredménye mintegy tíz mázsa. Propoliszból mindössze tízhúsz kiló várható, hiszen minta 600 forint kilónkénti ára is sejteti, ezt a méhek sem tonnaszám készítik. Ez a méhszuroknak is nevezett anyag ugyanis az állatkák ragasztószere, ezzel toldjáktoldják be a nem kívánatos réseket, lyukakat. A gyakorlottabb méhészek ki is használják a méheknek ezt az ösztönét, s bizonyos fogásokkal elő tudják segíteni a propolisztermelést. Ez —■, mint a méz és a virágpor — ugyancsak keresett cikk, külföldön is minden mennyiségben el lehet adni. A méhszurkot igen erős érzéstelenítő hatása és kiváló fertőtlenítő tulajdonsága miatt gyógyszerként is alkalmazzák. Alkoholos, illetve vizes oldatát elsősorban inhalálásra használják. — rá — KELET-MAGYARORSZÁG MIT KELL TUDNI A VÁLTOZÁSOKRÓL? Mudiadíj 20 év után Méltányos elbírálás — Az öregségi nyugdíjjogosultsághoz előírt legkisebb szolgálati idő tíz év volt. A foglalkoztatottság teljesebbé válása ma már lehetővé teszi — elsősorban a fiatalabb korosztályoknál — hogy ennél lényegesen több évet töltsenek nyugdíjjogszerzéssel járó munkában. Indokolt tehát az a döntés, hogy 1981. január 1-től — a nyugdíjkorhatárhoz közeledők helyzetének méltányos rendezésével — az öregségi nyugdíjra jogosító legkisebb szolgálati idő húsz évre emelkedjék. A 45 évesnél idősebb nők és az 50 évnél idősebb férfiak tekintetében azonban az öregségi nyugdíjjogosultság feltételei nem változnak. Tehát mindazok, akik 1990. december 31- ig töltik be az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, továbbra is változatlan feltételekkel szerezhetnek jogosultságot öregségi nyugdíjra. Ki kaphat ösztönző pótlékot? 1972-től került sor a továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlék bevezetésére. Célja: a munkaerőforrás bővítése volt, a nyugdíjas korú lakosság munkában tartása és célszerű foglalkoztatása által. A munkaerőhelyzetben azóta bekövetkezett változások miatt milyen új intézkedés született? — Indokolttá vált a jogosultak körének a szűkítése. A fizikai munkakörök túlnyomó többségében, valamint egyes egészségügyi munkarökben — amelyekben eddig is a magasabb mértékű ösztönző nyugdíjpótlék járt — az ösztönzés fenntartása továbbra is indokolt. A nem fizikai munkakörökben a munkaerőhelyzet ilyen ösztönzést nem tesz szükségessé, ezért ebben a körben a pótlék 1981. január 1-től megszűnik. Tehát ez azt jelenti, hogy 1980. december 31-ét követően csak fizikai munkakörökben lehet ösztönző nyugdíjpótlékra jogot szerezni. A már eddig megszerzett jogok azonban nem vesznek el. Azok, akik az öregségi korhatár elérése után nem fizikai munkakörben továbbdolgoztak (a nyugdíj igénybevétele nélkül) az 1980. december 31-ig eltöltött időre járó ösztönző nyugdíjpótlékot változatlanul megkapják akkor is, ha ez az idő egy évnél kevesebb. Jutalom határa 1980. december 31-ét követően a jutalmak figyelembevételét illetően inlyen változtatásokat hozott az új rendelkezés? — Az 1981. január 1-től hatályba lépő rendelkezések szerint a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetnek legfeljebb a 10 százalékát lehet a jutalom címén figyelembe venni a nyugdíj összegének a kiszámításánál. A bányászati hűségjutalom, a szocialista munkaversenyben elért eredmény elismeréseként kapott, valamint az egyéni kitüntetés és a vezetői érdekeltségi rendszer keretében, központi szabályozás alapján kifizetett jutalom beszámítása az eddigieknek megfelelően történik. 1981. január 1-től a tárgyjutalom egyáltalán nem vehető figyelembe, ettől kezdve nyugdíjjárulékot sem kell utána fizetni. Legfeljebb 30 ezer A munkaviszonyon kívül egyéb jogviszony keretében munkát végző öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjasok mennyit kereshetnek évente? — Eddig naptári évenként 12 ezer forintot vehettek fel a nyugdíjuk korlátozása nélkül. A munkaviszonyban nem fizikai munkakörben foglalkoztatott nyugdíjasok 30 ezer forintot kereshetnek nyugdíjuk mellett. A foglalkoztatás formájától függő, eltérő keretösszeget az új rendelkezések megszüntetik. Mindezekre tekintettel a munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági és bedolgozói jogviszonyban) nem fizikai munkakörben, mind pedig az ezeken kívüli megbízás és egyéb jogviszony keretében munkát végző nyugdíjasokra a 30 ezer forintos foglalkoztatási keretösszeg az irányadó 1981. január 1-től. Változás az is, hogy az olyan munkakörben foglalkoztatott nyugdíjasnál, akinek munkakörére a munkajogi szabályok a kötelező munkaidőt nem határozták meg — a foglalkoztatási keret szempontjából — a kifizetett kereset eddigi 14 forintja helyett 1981. január 1- től 25,— forintot kell egyórai foglalkoztatásnak tekinteni. A nyugdíjfolyósítás szabályai egyebekben nem változnak. A rokkantság elbírálása Problémát okozott a rendszeres munkavégzés kérdésének megítélése azoknál, akik — a munkakör sajátosságai miatt vagy személyes okokból — megrokkanásuk előtt is a törvényes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgoztak. Hozott-e az új rendelkezés ebben változást? — Az 1981. január 1-én hatályba lépett rendelkezés szerint az, aki a megrokkanását megelőzően is a munkakörére megállapított törvényes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor válhat jogosulttá a rokkantsági nyugdíjra, ha munkaideje a megrokkanása miatt tovább csökken. S. A. A társadalmi és gazdasági körülmények változásai szükségessé tették az öregségi nyugdíjjogosultsághoz előírt minimális szolgálati idő felemelését, a nyugdíjalapba beszámítható jutalom mértékének a megállapítását, valamint az ösztönző nyugdíjpótlékra jogosultság szabályainak módosítását. Hogyan változtak 1981. január 1-től a nyugellátásokra vonatkozó rendelkezések? — erről érdeklődtünk Tassy Jenőtől, a nyíregyházi társadalombiztosítási igazgatóság vezetőjétől. A száguldó vonaton rátámadtak a kalauzra Az esemény 1980. május 3. napjára nyúlik vissza, amikor is a távol dolgozó Kóczé Zoltán túrricsei lakos és sógora, Lakatos Andor a szülői házat meglátogatva jól felöntöttek a garatra és szórakozás után a hajnali órákban a zajtai vasútállomáson felültek az indulásra váró, Mátészalkáig közlekedő személyvonatra. Bár a vasúti jegyük II. osztályú utazásra szólt, mégis a II. osztályú szakaszban foglaltak helyet a vonaton, melyet az egyik vasutas ellenőrzés során észrevett és a vádlottakat a II. osztályú vasúti kocsiba tessékelte ki. Ez az intézkedés nem tetszett a vádlottaknak és bosszút forralva a közben elinduló vonaton a velük szemben intézkedő vasutas megkeresésére és megleckéztetésére indultak. A hajnali derengésben az egyik fülkében Kruzsic Pál főjegyvizsgáló éppen akkor ébredezett, amikor a vádlottak mellette elhaladtak és „ez volt az” kijelentéssel vizsgálgatták. A vádlottak ekkor még továbbmentek, aztán visszatértek Kruzsic Pál fülkéjéhez, és a csatos szíjjal ütlegelték. A zajra a másik fülkében utazó utasok és vasutasok a meglepett sértett segítségére siettek és a vádlottakat megfékezték. Kóczé Zoltánt az ütőeszköznek használt derékszíjával az egyik ülés csomagtartó vasához kötötték ki és aztán a fehérgyarmati vasútállomásra érve átadták évet a rendőrségnek. A Fehérgyarmati Járásbíróság közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt Kóczé Zoltán vádlottat, mint visszaesőt 1 év 6 hónap, Lakatos Andort, mint társtettest 1 év 3 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Elrendelte azt is, hogy a vádlottakkal szemben korábban garázdaság bűntette miatt kiszabott szabadságvesztés büntetésből a feltételes szabadságon töltött időt, illetve a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést is végre kell hajtani. A másodfokú bíróság helybenhagyta a Fehérgyarmati Járásbíróság ítéletét, elutasítva a vádlottaknak a felmentésre, illetve enyhítésre irányuló fellebbezését. A vádlottaknak most bőven van idejük a börtönben azon elmélkedni, hogy megérte-e a szolgálatban lévő személlyel szemben ily módon fellépni. Dr. Kovács László városi-járási vezető ügyész 1981. január 11. Kolinda, Bihari, Utcaszínház Együttesek Budapestről Vásári komédia, néptánctanítás, társadalmi szatíra, mókás szerelmi história — no meg ízelítő néhány kiváló amatőr művészeti együttes legújabb törekvéseiből. Ezt kínálja az a rendezvénysorozat, melynek szervezője a megyei művelődési központ, házigazdái a megyei könyvtár, a 4. számú iskola és az úttörőház, előadói a Kolindaegyüttes, a Budapesti Utcaszínház, a Stúdió T K nevű amatőr színpad, a Budapesti Térszínház, illetve a Biharitáncegyüttes. Közönsége pedig mi leszünk, akik kíváncsiak vagyunk arra, milyen „újításokkal" jelentkeznek megyeszékhelyünkön a hírből már ismert csoportok. A rendezvények sorát a Kolindaegyüttes nyitja január 17-én ötkor a megyei könyvtárban, másik fellépésük 18-án lesz ugyanakkor, ugyanott. Passió című műsorukat leginkább így lehetne jellemezni: hiztorikus népzenét játszanak, korabeli hangszereken. A Budapesti Utcaszínház január 17-én hétkor mutatkozik be a 4. sz. iskola dísztermében egy társadalmi szatírával, melyet az egyszerűség kedvéért politikai kabarénak is nevezhetnénk. Másik előadásukat 18- án három órakor tartják a 4-es iskolában. A Biharitáncegyüttes, a Stúdió TK és a térszínház februárban szerepel Nyíregyházán. Három buszváró Mátészalkán Elkészült a társadalmi munkák 1981. évi terve Mátészalkán, amelynek alapján a lakosság és az üzemek segítségét kívánják a város céljainak szolgálatába állítani. Új építéseket és felújításokat egyaránt terveztek. Járdát építenek például a társadalmi munka összefogásával a Felszabadulás úton (Ipari út). A tanács kevert betont szállíttat a helyszínre, s az üzemek dolgozói (egy-egy szakaszt felvállalva) szombat, vasárnap elkészítik. Három autóbuszvárót is társadalmi munkában kívánnak elkészíteni (a TÜZÉP, a Tejporgyár, és a MEZŐGÉP mellett)-, ezek hasonlóak lennének a MOM-nál lévőhöz. Szálloda Tokajban Eddig sok gondot okozott a turisták, a külföldiek vendéglátása, elszállásolása Tokajban. A közelmúltban adták át a Bodrog-parton felépített 42 szobás hotelt, ahol kényelmes körülmények között 123 vendéget helyezhetnek el. Az új ÁFÉSZ-létesítmény 48 millió forintos beruházásból épült, 30 szobához fürdőszoba is tartozik. Első képen: az új tokaji hotel. Második képen: a szálloda bárja. (Elek Emil felvétele)