Kelet-Magyarország, 1983. október (40. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-01 / 232. szám
2 Múzeum és önismeret véletlenek gyakran végzetesen megpecsételték az ember alkotta remekek sorsát. A háborúk pusztításainak, a mindent felemésztő tüzeknek pótolhatatlan kincsek estek áldozatul az évszázadok során. Véletlenen múlt sokszor, hogy sikerül-e a bombázások közepette biz■ tos helyre menekíteni a géniuszok szoborba, festménybe, domborműbe formázott gondolatait. Mint ahogy gyakran fennmaradásukba is belejátszottak a véletlenek. Évezredekig szunnyadtak a Holt-tenger-parti barlangokban az ókori népek történetéről, vallásáról beszélő tekercsek, míg egy írástudatlan pásztorfiú rájuk nem bukkant. Szerencsére épp akkor járt arra egy tudós, amikor a pásztor a piacon próbálta eladni a számára teljesen haszontalan papírokat. S a körülmények nem hasonló egybeesése kedvezett-e Csontváry Kosztka Tivadar zsákvászonként kimérésre váró, csodálatos festményeinek,vagy — megyebeli példát idézve — a szabolcsi földben talált honfoglalás kori tarsolylemezeknek, szablyának, hajfonatdísznek, hogy végül múzeumba kerülhessenek. Hogy az értékek napjainkban se kallódhassanak el, ahhoz a gyűjtőhelyek élő tömegkapcsolatai szükségesek. A múzeumbaráti körök tagjai sokat tehetnek azzal is, ha időben jelzik: a határban cserepeket fordított ki az eke, erősen megrongálódott az egyedi épület. Szerencsére a nemzeti önismeretünk iránti igény erősödni látszik, s nemcsak századunk történelmi kérdéseire vár választ a közvélemény, hanem jelez akkor is, ha érthetetlennek találja, miért húzódik el a ritka népi műemlék templom helyreállítása, miért nem előzhető meg a nagyobb állagromlás. A történelmi múlt iránti érdeklődés mutatkozik meg abban is, hogy egyre több honismereti szakkör szorgoskodik a szűkebb haza, a lakóhely történetének feltárásán. Megismerik elődeik küzdéssel teli sorsát, miközben érzelmi töltést nyer a szó: hazaszeretet. A XXII. országos múzeumig és műemléki hónapok októberi eseményei idén is figyelmeztetnek közös felelősségünkre, hogy múltunk értékeit ne fenyegethessék a véletlenek. Reszler Gábor A zene ünnepnapján indnyájunk életében valamilyen módon jelen van a zene, amely nélkül nem képzelhetjük el mindennapjainkat. Természetes hát, hogy nem felejtkezhetünk el névnapjáról, a zenei világnapról sem, amelyet 1975 óta október elsején ünneplünk meg. A világ sok országában köszöntik e napot, koncerteken csendülnek fel a dallamok. Ezek a hangversenyek szimbolikusak is egyben, bár a zenélés öröméből fakadnak. Hisz a zene segítségével sok nagy zenei alkotásban fejezték ki a zeneszerzők nem csak saját, de az emberiség eszméit, gondolatait is. Sosztakovics találó szavaival élve, a zenének „nincs szüksége vízumra, s amely fordítás nélkül is érthető szerte a világon." Nem egy zeneszerző alkotásában jelent meg vezérmotívumként a szabadság gondolata, s általa a népek közös törekvései összemosódtak, összekötötte őket céljaikban. De a mában is érvényes a zene feladatvállaló funkciója, küldetése. Korunk haladó eszméinek, a népek egyetértésének, a béke gondolatának tükrözésével és közvetítésével betölti aktuális és nemes hír hatását. Sőt, a zene művészi ereje emberformáló hatásában is megnyilvánul: belső érzelemvilágunkat árnyalttá, gazdagabbá teszi, önismeretünket segíti, s általa tágul gondolatvilágunk is. A muzsika élete végéig, születésétől a sírig elkíséri az embert, mindennapjainkba a zene új világokat nyit meg. Azokat köszöntjük most a zenei világnapon, akik zenei tevékenységüikkel a muzsika fényét belopjják életünkbe, akik által a zenebarátok sora megsokszorozódik, s általa az emberiség szellemi élete gazdagodik. Megyénkben a zeneértők és zeneszeretők tábora egyre gyarapodik, zenei életünk sok jeles nappal szerzett örömet sokak számára. Kórusaink, a Szabolcsi szimfonikus zenekar, az amatőr zenei együttesek és az Országos Filharmónia által meghívott vendégmuzsikusok koncertjei egy-egy színfolttal teszik változatossá kulturális életünket. Biró Éva Kelet-Mag jrarorssᣠHolnap: tanyanap A Nyírteleki Nagyközségi Tanács, az ifjúsági ház és a kulturális társulás rendezésében tanyai nap lesz október 2-án, vasárnap Gyulatanyán. Az egész napos program délelőtt tíz órakor kezdődik a 14 óráig tartó sportrendezvényekkel. Ekkor nyitják meg az Energia című fotókiállítást, majd a népi együttesek bemutatója következik. Lesz countrykoncert, külpolitikai fórum, zenés színmű, majd befejezésül a 20 órakor kezdődő ifjúsági bál zárja a napot. HÉTFŐTŐL NYÍREGYHÁZÁN: Beszédfejlesztés gyermekeknek Iskolai előkészítő — pontosabban beszédfejlesztő — tanfolyamot indít a hallássérültek szövetsége megyei szervezete október 3-tól a 2—3 éves hallássérült kisgyermekek részére. Minden második hétfőn délelőtt 10- től 12 óráig várják Nyíregyházán a szervezet Benczúr tér 3. szám alatti helyiségébe a résztvevőket. Olyan gyermekekettoboroznak a tanfolyamra, akik hallásjavító készüléket viselnek, vagy már teljesen elveszítették hallásukat. Az érdekeltek hétfőn délelőtt 10 órakor jelentkezzenek a Benczúr téri központban. Kincses Gyuláné gyógypedagógus tanár várja majd az érdeklődőket, egyben ő tartja majd az előkészítő foglalkozást is. Ugyanekkor várják szaktanácsadásra a szülőket is. A hallássérültek szövetségének megyei szervezete tervbe vette a tanfolyam bővítését. Elítélték a gyermekgyilkos szülőket Amikor a körzeti orvos ránézett a gyerekre, vizsgálat nélkül is látta, hogy már rég halott, pedig az anyja azt mondta: a gyerek azért nem mozdul, mert elájult. A halotti bizonyítvány azonban nem a helyszínen készült, mert a hároméves testen annyi sérülés volt, hogy biztosra vehette az orvos: a halált súlyos és nem is véletlenül keletkezett sérülések okozták. Az orvos nem tévedett. Az igazságügyi orvosszakértők a boncoláskor 49 sérülést találtak a gyermeken, amelyek közül három kivételével valamennyi friss, két-három napon belül keletkezett. A nyomozás megkezdődött, s néhány nap múlva letartóztatták a gyermek szüleit, akik gyanúsíthatók voltak a halált eredményező sérülések okozásával. Ruha János 28 éves szamosszegi lakos valamikor nyolc-kilenc évvel ezelőtt állt össze Balogh Zsuzsanna 25 éves szamosszegi lakossal. Együttélésük idején három gyermekük született, aztán 1977-ben összeházasodtak és még három gyermeknek adtak életet, de a hat gyerek közül csak egy kisfiú volt otthon, a többi különböző intézetekben élt. A házaspár Budapesten dolgozott, de tavaly októberben hazaköltöztek Szamosszegre, s elhatározták, hogy lakást építenek. Tudták, hogy ha kölcsönért fordulnak, előnyt jelent, ha sok a gyermek, ezért négy gyermeket hazavittek. Krisztina is hazakerült, aki nem is ismerte szüleit, hiszen három év alatt mindössze kétszer látogatták meg, s jól érezte magát a balkányi óvodában. Otthon — pontosabban szólva albérletükben — keserű sors várt a kislányra, mert Ruha és felesége között állandó vitatéma volt, hogy ki is igazából a gyermek apja. Krisztina október 26-án került haza, s szinte az első perctől rajta töltötte ki bosszúját mindkét szülő. Anyjától többet kapott, mert apja reggeltől estig nem volt otthon, s előfordult, hogy a hároméves kislány este apjának mutatta sérüléseit. Mert az mindig volt rajta bőven. Anyja verte, de férje sose szólt rá, mert úgy tartotta: nem az ő gyereke. November 11-én este a sok brutális veréstől Krisztina belázasodott, s feltehetően éjszaka sírt is emiatt, de gyógyítás helyett megüthették, aminek következménye koponyacsonttörés lett, s a gyerek néhány órán belül meghalt. Ruha János hajnalban úgy öltözött fel és távozott el otthonról, hogy a villanyt sem gyújtotta fel, Ruháné pedig — mást bizonyítani nem lehetett — csak 11 óra tájban vette észre, hogy a gyerek nem mozdul, s ekkor kérte meg főbérlőjét, hívjon orvost a gyerekhez. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa Ruha Jánosnét különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt 14 évi fegyházbüntetésre. Ruha Jánost — mint bűnsegédet — 8 évi fegyházbüntetésre ítélte. Ruhánét 10, Ruhát 8 évre eltiltotta a bíróság a közügyektől. (b. j.) Izsákoknál Beregben Az ősz a betakarítások ideje, így van ez a nagyüzemekben és a házikertekben egyaránt. A Beregben Izsák Sándorék portáján a szomszédok, ismerősök segítenek az almaszedésben. A gazda a jó termés nyomáina az eladás miatt bosszankodik. A feleség, Erzsi néni befejezte , a lekvárfőzést, a régi időnek megfelelően cserépszilkébe teszi el. Mondja is, jut belőle majd az unokáknak. Készít ő különleges ínyenc csemegét is, amit még annak idején édesanyjától tanult. Aszalt szilva dióval töltve. A kemencében érlelődnek a szilvaszemek. Jó hangulatban telt a nap Vámosatyán a Kossuth u. 95. szám alatt, ezen a napon. (Elek Emil képriportja) Közös ebédnél az almaszedők. Szép pirosra érik az ételt ízesítő paprika. Városfejlesztés közösen Kevés tanácsi testületi ülés ért véget Nyíregyházán anélkül, hogy ne hangzott volna el kérés, vagy javaslat arról, mire lenne szüksége a lakosságnak a város egy-egy részén, hol kellene utat, járdát építeni, villanyt be-, vagy csapadékvizet elvezetni, hol lenne nagy szükség nyilvános telefonra, vagy buszmegállóra. Talán még többen emelik fel kezüket és szavukat az évente szervezett városkörzeti tanácskozásokon, tanácstagi beszámolókon, ötévenként pedig a jelölő gyűléseken, a választási nagygyűléseken, hogy szóvá tegyék környezetük gondjait, s a tanács segítségét kérjék jogos igényeik kielégítésére. És sajnos elég sokszor ugyanaz a válasz: a kérés jogos, indokolt is lenne megvalósítása, de a tanács kasszája is véges. A fejlesztésre fordítható pénzt a nagy építkezések emésztik fel, a költségvetésből javításokra, felújításokra költhető kis összegeknek pedig millió helyük van. Közérdekű bejelentésekre A bejelentések, a kérések a javaslatok, a panaszok pedig érkeznek tovább, s — bár szinte minden fejlesztés a város lakóinak kérése nyomán és egyetértésével történik —, számuk egyre csak emelkedik. Ezért határozták el az idén a városi tanács végrehajtó bizottságának tagjai, hogy az Együtt Nyíregyházáért mozgalom tavalyi és idei bevételeit most nem új létesítmények építésére, hanem a lakosság közérdekű javaslatainak megvalósítására fordítják. A mozgalomtól, tehát tőlünk nyíregyháziaktól ebben az évben a múlt évitől is nagyobb összegre számít a tanács, éppen ezért még az idén 36 közérdekű javaslat látszik megvalósíthatónak, jövőre pedig negyven javaslat válhat valósággá. Jó partner a TITÁSZ A TITÁSZ jó partnernek bizonyult a terv megvalósításához, így még ebben az évben megoldja a Tölgyes, a Laczkovszki, a Herman Ottó, az Eötvös, a Színház, a Dugonics, a Kőris út, Újtelekbokor és a Kert köz közvilágítását és elkészítik a Soltész Mihály út, valamint a Toldi út 43-tól a Damjanich útig tartó szakaszán a közvilágítás tervezését. Sok helyen épül autóbuszváró is a megyeszékhelyen. A Tünde utcán és a Debreceni utcán két-két megálló készül el, de lesz Alsóbadárban, Zombori-bokorban, Vadastanyán, a Kállai és a Csárda utca kereszteződésében, a Hatzel téren, valamint a Dimitrov és a Móricz Zsigmond utca kereszteződésében.A közterületek rendezésére, játszótérépítésre és parkosításra is jelentős összeget szántak, amelyből a " Mező utcán közterületrendezést, a Rajk László és Torok utcán fásítást, a Szamuely-lakótelepen sportpályaépítést, az orosi Magtár úton játszótérépítést, a butykai ABC melletti terület rendezését, az orosi Népkertben parkosítást lehet elvégezni, de jut a kabalási szabadidő-központ kialakítására és a Nyírfa utca közterületrendezésére is. összefogással, hamarabb Az ivóvízellátás javításában is kedvező változások lehetőségeit teremtik meg a mozgalom pénzéből: a Hunyadi és Serház utcára ivóvízvezetéket és ejektoros kutat terveznek. Jósavárosba és a Szamuely téri játszótérre köztéri ivókutat építenek, Felsősimának elkészítik a vízellátási terveit, a Földi útra pedig a vezetéképítés és ejektoros kút terveit készíttetik el. A felsorolt javaslatok megvalósítására nem elegendő az Együtt Nyíregyházáért mozgalom bevétele, ezért — különösen az autóbuszvárók létesítésénél és a közterületrendezések, játszótérépítések és parkosítások esetében — számítanak a lakosság társadalmi munkájára és az üzemek segítségére, összefogására is. Balogh József 1983. október 1. Erzsi néni csemegéje a dióval töltött aszalt szilva. Tormaszüret Nagyüzem van a tormaföldeken, szedik az ízesítő gyökeret a Hajdú-Bihar megyei Újilétán és környékén, ahonnan az ország egész tormatermésének mintegy 80 százaléka származik. Az Új Élet Termelőszövetkezet a nagyüzemi termesztés mellett segíti a tormával foglalkozó háztáji gazdaságokat is. A tormatermésnek sem kedvezett az idei száraz időjárás, de még így is mintegy 250 vagon termésre számítanak. Szedés után a gyökereket tisztítják, osztályozzák, csomagolják. A hazai értékesítés mellett jelentős mennyiség kerül exportra is, részben szárított és dobozolt formában.