Kelet-Magyarország, 1984. október (41. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-02 / 231. szám

2 Őszintén a természetjárásról Garbóktól a Himalájáig Már hagyomány, hogy évenként egyszer tanácskozásra gyűlnek össze a kelet-magyarországi megyék természetbarát szövetségeinek vezetői. Az idén szeptember derekán Nyíregyháza adott otthont a háromnapos rendezvénynek. A programban többek közt tájékoztatás hangzott el megyénk sportéletéről, természetvédelméről és turizmusáról, s a nemzetközi Tisza-túrák történetéről. A Cooptourist nyíregyházi irodájának szervezésében egynapos tanulmányi túrán is részt vettek a vendégek. Felkeresték Szabolcs-Szattmár nevezetes emlékhelyeit, sőt átruccantak Erdélybe, Szatmárnémetibe is. A tanácskozáson ott volt dr. Lőrinczi Géza, a Magyar Természetbarát Szövetség főtitkára, akivel a mozgalom eredményeiről, feladatairól beszélgettünk. — Örömmel tapasztalom, hogy manapság egyre több rajongója van a természetjárásnak — hallottuk a főtitkártól. — Vonzereje többek közt, hogy testi felüdülést nyújt, emellett sokoldalú ismereteket is ad az ország legkülönbözőbb tájairól, nevezetességeiről. A mozgalom egyik legnagyobb haszna, hogy aki megszereti a túrázást, az megtanulja védeni is a természetet. Több mint húszéves a természetbarátok társadalmi erdei szolgálata, mely 2 ezer tagú. — A mozgalomnak 113 ezer szervezett tagja van, akik közül nem egészen 3 ezren szabolcsiak. Milyen lehetőségeket kínál megyénk a természetjáróknak? — Szabolcs-Szatmár nem tartozik a természetjárás klasszikus tájai közé. Ugyanis sokan ezt a fogalmat a hegyes vidékekhez kapcsolják. Pedig itt is rengeteg a látnivaló. Érdemes fölfedezni például Szatmár vagy Bereg túraútvonalait — akár gyalog, vagy kerékpárral, motorral. A megyében már hagyománya van a vízi túrázásnak — gondolok itt a nemzetközi Tisza-túra sikerére. — Ön, mint a szövetség főtitkára, milyennek értékeli a szabolcsi természetbarátszövetség munkáját? — Kiemelkedőnek tartom eredményeiket (például a környezetvédelemben). A megyei elnökség és a szakosztályok — melyek között barlangász, illetve hegymászószakosztály is alakult — tervszerűen, eredményesen dolgozik. Pedig őket is érintik a mozgalom országos gondjai. Például: kevés Magyarországon az olcsó szálláshely, a kemping, a turistaház, sokba kerül az utazás, drága a felszerelés. Manapság egy jobb minőségű túrabakancs több mint 2 ezer forint , s akkor még nem is szóltunk a dzsekiről, a hálózsákról, netán a sátorról. Sajnos anyagiakban nem tudunk sok segítséget nyújtani a szövetség szervezett tagjainak sem. E gondok ellenére úgy vélem, több embert megnyerhetnénk a mozgalomnak. Még több helyi szervezetet kellene alakítani a városokban. Nagyon sok a megyében a motoros fiatal, jó lenne őket is bevonni a túrázásokba. Több figyelmet érdemelnének a kicsinyek is. A fővárosban, vagy például Veszprémben sok általános iskolai természetjáró szakkör dolgozik, eredményesen. Az országnak ebben a csücskében is követhetnék a példát. — A felsoroltak elsősorban helyi tennivalók. S milyen feladatok állnak az országos szövetség előtt? — Készülünk a felszabadulás 40. évfordulójára. Ebből az alkalomból újra meghirdetjük a 100 kilométer a Vörös Hadsereg nyomán című túrát. A jövő év számunkra kettős ünnep, hiszen 1985-ben lesz 75 éve, hogy létrejött a Természet-* barátok Turista Egyesülete, mely kiemelkedő szerepet töltött be a munkásmozgalomban. E kettős évforduló alkalmából portyázásokat indítunk Magyarország legjellemzőbb , így például legmagasabb, legdélibb stb. pontjaira. Sok látogatóra számíthat Szabolcs-Szatmár is, mivel az ország legkeletibb pontja Garbolc határában található. Aki mind a hét kijelölt helyen megfordul, túrajelvényt kap. A portyázások előkészítése nem kis munkát igényel. S egy érdekesség a hazai hegymászók jövő évi programjából: ismét expedíciót indítanak a Himalájára. H. Zs. Kelet-Magyarorság s vissza. Rossz kommentár A Kelet-Magyarország 1984. szeptember 7-i számából vágtam ki egy képet, melynek címe: Gépvezetés magnóval. Az alatta levő magyarázó szöveg teljesen érthetetlen és szakmai szempontból rossz. Az első férfi kezében levő magnetofon nem „irányított” és belátható időn belül nem is fog szerszámgépet irányítani. A PNC—712 pedig nem gép, hanem egy kéttengelyes esztergavezérlő berendezés, ami ténylegesen vezérli a esztergaszán kétirányú mozgását (a sok egyéb funkciója mellett) egy előre beprogramozott pályán. Ezt a programot és a szükséges adatokat vihetik ki a gépből a magnókazettára, és amikor ismét erre a programra van szükség, a magnetofonról beolvassák azt. Sok furcsa cikket olvastam már az újságokban, de még soha nem írtam le véleményemet, de most a „toll kinyílott a zsebemben”. Ha az újságíró nem tudja milyen célt szolgál egy rendezés, akkor kérdezze meg, de semmiképpen ne fűzzön hozzá rossz kommentárt még akkor sem, ha a cikket nem kimondottan szakembereknek szánják. Tóth János oki. villamosmérnök Mezőgép NC aut. csop. vez. Eskütétel Nagy számú nézősereg előtt, szülők, testvérek, menyasszonyok jelenlétében került sor Nyírbátorban a határőrség magasabbegységénél a katonai eskütételre. Felvételünk a díszmenetről és az eskü utáni találkozásról készült. (Elek Emil felvétele) Kiállítások, hangversenyek, gyermekprogramok Bemutatkozik: Bács-Kiskun megye Ez év februárjában mutatkozott be Szabolcs-Szatmár megye Bács-Kiskun megyében, Kecskeméten, ahol csaknem egy hónapig különféle rendezvénysorozatok, kiállítások keretében láthatták az érdeklődők Szabolcs-Szatmár népi hagyományait, élő művészetét. A viszonzásra most kerül sor: október 3-án a nyíregyházi megyei és városi művelődési központban tartják a Bács-Kiskun megye bemutatkozik című rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitóját. A délután 4 órakor kezdődő eseményen több kiállítás nyitja meg kapuját: halasi csipkeverő asszonyok a helyszínen tartanak bemutatót. Október 3-án Probstner János keramikus, Nagy Györgyné népi iparművész, a kecskeméti grafikusok, a fotóklub, a zománcművészeti telep és a kiskunhalasi csipkeház gyűjteményes anyaga várja az érdeklődőket. A kiállítások október 25-ig tekinthetők meg. Külön gyermek- és ifjúsági programok, báb, zene, filmműsorok teszik változatossá a Bács- Kiskun megye bemutatkozik című rendezvénysorozatot. A kecskeméti konzervgyár termékbemutatójára is sor kerül a művelődési központ 43-as termében. NEM VÁRHATÓ JAVULÁS... Mit ér az autó, ha használt? Akinek kevés a pénze, vagy sürgősen szeretne egy autót, bajban van. Mert ha befizet egyre, éveket várhat és korántsem lehet biztos, hogy járgánya utolsó ára annyi lesz, mint amennyire eredetileg számított. Van persze, egy kétfelé ágazó másik lehetőség: használt autót kell venni, a minden megyeszékhelyen fellelhető szabadpiacon, vagy felkereshető a Merkur — Nyíregyházán a VAGÉP — használtautótelepe. Csillagászati összegek A szabadpiaci viszonyok többnyire ismertek: vannak típusok, melyek szinte csakis itt szerezhetők be, továbbá ide viszik a három évnél fiatalabb autókat, hogy az új árat meghaladóan, néha csillagászati összegeket kérjenek értük. Skodák, Ladák, úgy kétszázezer körül, nem mennek ritkaságszámba. Nézzük meg közelebbről is a kérdést. A Merkur debreceni telepe még 1969-ben, vidéken elsőként kapott jogosítványt a használt autókkal való kereskedelemre. Szálkai József üzemigazgató így vélekedik: A gépkocsipark fejlődésével egyenes arányban nőtt a feszültség a használtautópiacon is. A növekvő kereslet, és — az utóbbi két-három évben — a visszafogottabb kínálat a jellemző. Mindemellett mintegy 10 százalékos növekedés tapasztalható az üzletágban. A kínálatban, a kialakított árak miatt nagy szakadék mutatkozik: nálunk meglehetősen ritka az egy, vagy kétéves autó. Pedig az állami kereskedelem igyekszik reális árat adni és kérni évjárattól, típustól, műszaki állapottól függően. Megteheti-e a Merkur, hogy a piaci viszonyokra tekintet nélkül szabja az árakat? Cserélni is lehet . Természetesen nem mi szabtuk meg az árak kialakításának mikéntjét, erre központi rendelkezések vannak, melyek alapelve, hogy az új árnál magasabbat használt autóért fizetni nem lehet. De eltekintve ettől, megy az üzlet, nagy a forgási sebesség ... Egyébként figyeljük a szabadpiacot is és ha reálisnak tartjuk az árat, akkor mi is ajánlatot teszünk az eladónak. Sokszor nem is hiába. Keressük a forgalom növelésének új útjait is. Ami újdonságnak számít, az a használt autók cseréje. Vas Sándor a használtautótelep vezetője elmondta: napi tíz autó érkezik átlagban, s ugyanannyit is adnak el. Szalánczy András, a VAGÉP üzemigazgatója lényegében csak erősíteni tudja a debreceni kollégák véleményét, kiegészítve azzal, hogy ha kisebb is a személyautókínálatuk, annál szerteágazóbb a tevékenységük. Nem csoda, hogy rég egymásra talált Sallai Gyula 35 éves és Gulyás Sándor 41 éves nyíregyházi lakos. Nem kisebb dolog kötötte őket egymáshoz, mint az ital: Sallainál már észlelhetők az alkoholizmus testi-lelki és főképpen életvezetési zavarai, de Gulyás is mértéktelenül iszik, háromszor volt a kijózanítóban, háromszor elvonókúrán, sőt volt Nagyfán is, de egyik sem használt. Augusztus 24-én a két cimbora egész nap ivott, s így természetes, hogy amikor éjszaka elindultak hazafelé, pontosabban Sallai guszevi lakására, alaposan berúgtak. Annyira azért nem, hogy fel ne fedezték volna, hogy a Szamuely téri ABC-nek nyitóvá maradt egy ablaka. Igaz, ott volt a védelemnek a rács is, de ez nem jelentett igazi akadályt a két férfinek: felszakították és bemásztak a boltba. Itt aztán nekiláttak a polcok kiürítéséhez úgy, hogy amikor másnap Sallai Gyulánál házkutatást tartottak, egy kisebb bolt árukészletét foglalták le nála. Volt ott Csaplárosné bortól 7 decis Lánchíd konyakig, a Club 99-es whiskytől a Fenyő légfrissítőig, a szappantól a reklámszatyorig sok minden: a bolt kára a visszaadható árukfélék után csaknem hatezer forint volt, a rongálással pedig 2270 forint kár keletkezett. A Nyíregyházi városi Bíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa a többszörösen büntetett előéletű Sallai Gyulát 1 év börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte, 2 évre eltiltotta a közügyektől és elrendelte, hogy az alkoholisták kényszergyógyításának vesse alá magát. Gulyás Sándor büntetése 8 hónap szabadságvesztés, egy évre őt is eltiltották a közügyektől, s őt is várja a kényszergyógyítás. A bíróság kötelezte Sallaiékat a lopással és rongálással okozott kár megtérítésére. Az ítélet jogerős. A tárgyalóteremből Megláttak egy nyitott ablakot Segítség az orvosoknak A Mikrokártyán lenyomat Az Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár valamint a Jósa András megyei Kórház Gerlei Szakkönyvtára szervezésében pénteken és szombaton Nyíregyházán tartott tanácskozás látszólag egy szűk szakmai réteget érintett. Az ország minden részéből érkezett, mintegy százhúsz orvosi könyvtáros és orvostanácsadó eszmecseréje, az itt elhangzó javaslatok megvalósítása azonban közvetve valamennyiünkre kihat. Hiszen egészségünkről van szó, pontosabban a betegségek megelőzése, a gyógyítás érdekében szerte a világon kimunkált újabb és újabb tudományos eredmények megismeréséről, amelyben nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az orvosi szakkönyvtárak. Bizonyítja ezt a Gerlei Szakkönyvtár példamutató tevékenysége is. A hagyományos könyvtári munkán — kölcsönzésen,— kívül sokféle szolgáltatással segítik a megye egész területén az orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi dolgozók szakmai ismereteinek bővítését. A könyvtár állománya, mint vezetőjétől Novák Zoltánnétól megtudtuk, értékben megközelíti a 11 millió forintot. Csaknem nyolc és fél ezer szakkönyvvel, több mint hétezer folyóirattal rendelkeznek. A fotókópiák, fordításmásolatok, különlenyomatok, mikrokártyák száma 5900. Ez utóbbiaknak a forintális értéke — ellentétben az eszmeivel — viszonylag kicsi, ugyancsak a könyvtári szolgáltatásnak köszönhetően. Más hasonló intézményekkel, köztük külföldiekkel is kialakított jó kapcsolat révén ugyanis kölcsön kérik a szükséges szakirodalmat — kevesen tudják, hogy némelyik orvosi folyóirat ára a tízezer forintot is meghaladja —, gyorsmásolatot készítenek róla, majd visszaküldik. Ez országosan is egyedülálló széles körű tevékenység, az orvosokat kevésbé látványosan, de eredményesen segítő munka elismerésként kapta meg a Gerlei Szakkönyvtár a „jogot” a tanácskozás megszervezésére, amelyből bizonyára újabb ötleteket is kamatoztatnak majd. K. K. 1984. október 2. VAGÉP: csökkenő forgalom — Értékesítünk használt teherautókat is, ezek iránt nagy az érdeklődés, de foglalkozunk a totálkáros autók felvásárlásával is. Ezek egy részét rendbeszedjük. Nálunk az év első felében csökkent a forgalom, alig-alig hoztak eladásra autót. Ennek egyik oka, hogy az új autók szállítása csúszik, így érthetően nem adják el az újra várók a régit. És hozzánk is elsősorban a három évnél idősebbautók érkeznek. Az autó lassacskán létszükséglet, tömegigény, bizonyíték erre az útjainkon futó egymillió-kétszázezer magánszemélyautó. És vitathatatlan, hogy a három évnél fiatalabb autók kézen-közön való értékesítését regulázó rendelkezések ellenére sem várható a szabadpiacon jelentősebb javulás, s nem várható, hogy a használtautókereskedelem oda tevődjék át, ahova kellene: az állami kereskedelembe. sz. Szabolcsi éticsiga Olaszországba Több mint hat tonna éticsigát gyűjtöttek össze az idén Szabolcs-Szattmárban, lényegesen többet, mint tavaly. A más népeknél csemegének számító csigák felvásárlására a megye fogyasztási szövetkezetei vállalkoznak immár évek óta, s a hagyományoknak megfelelően ebben az évben is a Fehérgyarmat környékiek voltak a legszorgalmasabbak, ezen a vidéken gyűjtötték össze a hatvanhárom mázsának több mint a felét. A szabolcsi, szatmári földön „termett” csiga Olaszországban került az ínyencek asztalára.