Kelet-Magyarország, 1984. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-24 / 276. szám
XLI. évfolyam, 276. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1984 szombat november 24 VILÁG PROLETÁRJAI:I EGYESÜLJETEK ! 1 Losonczi Pál Kambodzsában A Losonczi Pál vezette magyar párt- és állami küldöttség pénteken délelőtt — közép-európai idő szerint a kora hajnali órákban — Phnompenbe, a Kambodzsai Népköztársaság fővárosába érkezett. Előzőleg Ho Si Minh-város repülőterén Chu Muy Man, a VKP KB PB tagja, az államtanács elnökhelyettese búcsúztatta Losonczi Pált és az általa vezetett küldöttséget. Megjelent az ünnepélyes búcsúztatáson Phan Van Khai, a VKP KB tagja, a városi tanács megbízott elnöke és a város társadalmi, politikai életének számos képviselője, továbbá Bényei Béla, hazánk hanoi és Nguyen Lünk, a VSZK budapesti nagykövete is. Losonczi Pál és a vietnami vezetők tárgyalásairól közös , közleményt adtak ki. Az MTI jelenti HAZÁNKBA LÁTOGAT GUSTAV HUSÁK Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának meghívására a közeli napokban baráti munkalátogatásra hazánkba érkezik Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. AZ OSZTRÁK KANCELLÁR MOSZKVÁBAN Fred Sinowatz osztrák kancellár Nyikolaj Tyihonov miniszterelnök meghívására szombaton, politikai és gazdasági vezetők népes csoportja kíséretében négynapos hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazik. A látogatás előtt mindkét részről kiemelték, hogy a hagyományosan jó szovjet—osztrák politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok ápolása és további fejlesztése kölcsönös szándék. A tavaly hivatalba lépett új osztrák kormány a semleges ország külpolitikájának folyamatosságát hangsúlyozza, ennek egyik sarkalatos pontja az államszerződést aláírt négy nagyhatalomhoz, köztük a Szovjetunióhoz fűződő joviszony. Rendhagyónak számít, hogy a kancellárt ezúttal, elkíséri Leopold Gratz, a közelmúltban hivatalba lépett külügyminiszter, akivel tanácskozik majd szovjet kollégája, Andrej Gromiko. A politikai eszmecserék mellett, amelyek sorában az osztrák várakozások szerint sor kerülhet Konsztantyin Csernyenko és Fred Sinowatz találkozójára is, a gazdasági kérdéseknek tulajdonítanak különös jelentőséget. MARJAI JÓZSEF KAIRÓBA UTAZOTT Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese az egyiptomi kormány meghívására pénteken Kairóba utazott. A miniszterelnök-helyettes ott-tartózkodása során megbeszéléseket folytat a kormány, valamint az egyiptomi gazdasági élet vezetőivel és részt vesz az Egyiptomi Magyar Gazdasági Napok megnyitásán. MA Az új vállalatvezetési formák. Az 1985. évre érvényes szabályzók jogszabályai (4. oldal) Nyírbátori fúrógépgyár: Teljesítményhez kötődő ösztönzés A nyírbátori fúrógépgyár hosszú ideje eredményesen dolgozik. A gyár vezetői azonban az eredmények további fokozására törekednek, s ennek lehetőségeit az érdekeltség jobb kihasználásában látják. Ezért új ösztönzési rendszert vezettek be, amely a bérezés differenciálását jelenti. Az új ösztönzési rendszer fő érdeme, hogy a gyár valamennyi dolgozóját érinti, s mint Szerai Iván, a gyár igazgatója mondta, ez szó szerinti értelemben igaz. Mint megtudtuk, minden gazdasági egység meghatározott mozgóbérkeretet kapott, meghatározott munkafeladatokra. Az ösztönzésnél két szempontot vesznek figyelembe. Egyrészt cél az időbeni ösztönzés, amit akkor alkalmaznak, ha valamilyen munkát rövid határidőre kell elvégezni. A másik szempont ahhoz ad segítséget, hogy milyen módon, mekkora mértékben érvényesüljön az anyagi ösztönzés. Az új szisztéma szerint három részre osztották a mozgóbért. Az úgynevezett produktív terület vezetője 30 százalékot kap, saját felhasználásra. A másik 30 százalékot a, munkaügyi mutatók" zártak" érdekében lehet hasznosítani (ide tartozik a pótidő, a teljesítményszázalék, egyébveszteség). Végül 40 százalék jut a legfontosabb feladatra, vagyis a határidőre történő pontos tervteljesítésre. A cél az, hogy időben minél közelebbet legyen a kifizetés a kitűzött feladat teljesítéséhez. Általában háromhavonta fizetnek, de kiemelt vállalati feladatok megoldása esetén azonnal. Ebben a rendszerben igen fontos a tennivalók elhatárolása, mert a vezetőket komolyan ösztönzik a feladatok megoldására. A törzsgyár immár nem „megálmodja”, hanem a teljesítményhez kapcsolja a gyáregység bérét, így már érthető az új ösztönzési rendszer, hiszen a nyírbátoriak teljesítményükkel rászolgáltak a bizalomra. Érthető, hogy a gyáregység maga dönthet saját sorsa felől. Ezzel a lehetőséggel pedig jól sáfárkodnak a fúrógépgyár dolgozói. (k. éj Korszerűbb területés településfejlesztés Az országos tervezet megyei vitája Nyíregyházár A párt- és a kormányzati szervek a 70-es évek elején határozták meg a terület- és településfejlesztés hosszú távú irányelveit. Ennek alapján az elmúlt másfél évtizedben számottevő eredmények születtek, ugyanakkor a társadalmi és gazdasági fejlődés feltételeinek megváltozása miatt feszültségek is keletkeztek. Az elmúlt időszak tapasztalataiból indulva — figyelembe véve a változó feltételeket, az intenzív fejlődés követelményeit, az irányítási rendszer továbbfejlesztését, a szocialista demokratizmus kiszélesítését — szükséges, hogy korszerűsítsék a terület- és településfejlesztés gyakorlatát és az ezredfordulóig meghatározzák a főbb célokat és feladatokat. A Minisztertanács megtárgyalva a témát, úgy határozott, hogy azt társadalmi vitára kell bocsájtani, amelyben a társadalmi és tudományos szervezetek központ testületei, megyei, illetve területi szervezetei, valamint a tanácsok képviselői vegyenek részt. Az országos koncepció megyei társadalmi vitáját tegnap tartották meg Nyíregyházán a Hazafias Népfront megyei bizottságán, amelyen részt vett Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke. Meghívták a társadalmi vitára Szabolcs-Szatmár más országgyűlési képviselőit is. Ott voltak a megyei tanács végrehajtó bizottsága, a népfront megyei elnöksége és területfejlesztési társadalmi munkabizottsága tagjai, az SZMT, a KISZ megyei bizottsága, az MTESZ, a közgazdasági társaság megyei tagozata képviselői, valamint megyénk hat városa tanácselnökei, népfrontbizottsági titkárai. László András, a megyei tanács általános elnökhelyettese vitaindító előadásában az országos terület- és településfejlesztési hosszú távú tervezet lényeges vonásait vázolta fel, s elemezte a megye utóbbi másfél évtizedes társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődését. Többek között utalt a gazdaság és a településfejlesztés kölcsönhatására, a foglalkoztatásban rejlő további lehetőségek kihasználására, a kisebb települések népességmegtartó képességének növelésére. Elmondta, hogy a különböző gazdasági, infrastrukturális és más eszközök ésszerű felhasználásával, a település- és területfejlesztés rugalmas megvalósításával, az életfeltételek javításával az ezredfordulóig el kellene érni, hogy a megye népességének elvándorlása — amely jelenleg évi 2500—3000 lakosra tehető — csökkenjen. Nagyobb figyelmet szükséges fordítani az alapellátásra, amely a megye városaiban — sőt a megyeszékhelyen is — éppúgy feladatokat ró a tanácsi szervekre, mint a kisebb településeken. A vitában erőteljes hangsúlyt kapott a gyáregységek helyzete, az önállósulás feltételeinek javítása, az iparnfrastruktúra és a gazdasgi-műszaki fejlesztési programok összhangjának elérése, a szolgáltatási színval növelése, az energiagazdálkodásban rejlő lehetőségek jobb kiaknázása, környezetvédelem. Szó volt a komplex területfejlesztő" szemlélet erősítéséről, asőfokú és középfokú szeren körűi városok közötti egészesebb munkamegosztás alakításáról, a tudornály tevékenységről, a szellőze kapacitások megyei kartoztatásáról. Többen szóvá tették, hogy az országos koncepció a kitűzött célok megvalósításának lehetőségeiről keveset szólt A vita hozerült az életszerűbb té, és településfejlesztési öevezet országos és megyei feladatainak sokoldalú kifokozásához. A tanácskozás résztvevői. Termel az új műtrágyaüzem Már termel a máriapócsi szuszpenziós folyékony műtrágyaüzem. Az újdonság iránti érdeklődés, a szakmai tapasztalatszerzés száznál több embert vonzott arra a bemutatóra, amelyet november 23-án tartottak. Paszternák József, a Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke az agrokémiai centrum létrehozását azzal indokolta, hogy a folyékony műtrágya anyagtakarékos, gazdaságos, termésnövelő, korszerű módja a gazdálkodásnak. A folyékony műtrágya használata fejlett mezőgazdaságú országokban, így hazánkban nem ismeretlen. Máriapócson 1983-ban gondoltak ,először az üzem megvalósítására. Az elhatározás alapja volt, hogy rendelkeztek egy olyan teleppel, ahol iparvágány, energia, víznyerő lehetőség adva volt, így a beruházási költség viszonylag alacsonyabb, mint ott, ahol mindenért fizetni kell. A tervezést gyors megvalósítás követte. A beruházási költség fő része a pályázat útján kedvező feltételekkel elnyert 12,6 millió forintos bankhitel, ehhez saját fejlesztési forrásból 11,4 milliót tett a termelőszövetkezet. A folyékony műtrágya használata során 8—10 százalék lehet a megtakarítás, a szemcsés anyagok alkalmazásához képest. További eredménynövelő, hogy a gabonatermés 10—20 százalékkal növelhető. Más szóval a hektáronkénti hozam (búzánál, kukoricánál) egyik évről a másikra egy tonnával is növekedhet. Természetesen a folyékony műtrágya drágább, mint a szemcsés, a többletkiadás azonban nemcsak megtérül a megtakarításokkal, a nagyobb terméseredménnyel, de nyereséget is ad. A folyékony műtrágya használata mellett érvel a semleges kémhatás is. Közismert gond a megyében a termőföldek elsavanyodása, ez a folyamat megállítható. Előny még, hogy a gyomirtás, talajfertőtlenítés és a műtrágyázás egy menetben végezhető. Ami a kijuttatás gépi igényét illeti: nincs szükség új eszközök vásárlására, a meglévő gépek, (DETK) tartálykocsik átalakíthatók, folyékony műtrágyázásra felhasználhatók. A kiszórásnak, a szállításnak többféle módozatát dolgozták ki. A folyékony műtrágya kijuttatásának ideje a növény tápanyagigényének megfelelően történhet, illetve a gazdaságok akkor végezhetik ezt a műveletet, amikor számukra a legkedvezőbb. Szó volt arról is, hogy az országban három típusban épülnek üzemek. Nagyságukat tekintve lehetnek mini, gigant és szuper kapacitású folyékony műtrágyát előállító üzemek. A máriapócsi a szuper kategóriába tartozó, kapacitása évi 25—30 ezer tonna. Ez egyetlen termelőszövetkezet igényét többszörösen meghaladja. Mint közölték, a Rákóczi Tsz-hez 1985-re 14 gazdaság jelentette be igényét, 15 ezer tonna folyékony műtrágya megrendelésével. S. E. Már termel Máriapócson a folyékony műtrágyát előállító üzem. (Császár Csaba felvétele)