Kelet-Magyarország, 1984. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-01 / 282. szám
2 Szabadegyetem, baráti körök Jól indult az ismeretterjesztési évad. A TIT Szabolcs-Szatmár megyei szervezeténél a különböző előadássorozatokat, tanfolyamokat úgy állították össze, hogy azok tartalmilag is tükrözzék a hallgatóság megváltozott igényeit, érdeklődését, a korszerű ismeretterjesztési formák pedig újabb rétegeket vonjanak be e sajátos közművelődési munkába. Már az előzetes szervezést nagy érdeklődés kísérte mind az üzemekben, mind az egyéni látogatók körében. Az 1984—85-ös évadban kiemelten kezelik a megyénk és hazánk felszabadításához kapcsolódó témaköröket. Az idén ősszel is meghirdették a TIT Bessenyei György Szabadegyetemét. Az érdeklődők már látogatják a matematikai, csillagászati, történelmi, politikai, művészeti és pedagógiai tagozatok előadásait. Még szervezik a filozófiai, biológiai kémiai és egészségügyi szekciókat. Évek óta népszerűek a tudományos baráti körök, melyekbe a tanuló fiatalok kapcsolódnak be. Százan jelentkeztek például a Kis Matematikusok Baráti Körébe. Kisebb létszámmal, de működik a kis kémikusok és fizikusok baráti köre is. Új kezdeményezés ebben a mozgalomban, hogy az általános iskolákban harminc matematikai felzárkóztató kört szerveznek azokra a diákokra gondolva, akik csak nehezen birkóznak meg ezzel az alapvető tudománnyal. Nincsenek ilyen gondjaik a számítástechnikai baráti kör tagjainak. A kis programozók iskolai számítógépen sajátíthatják el a programírás művészetét. A felnőttek már komolyabb kategóriájú gépeken ismerkedhetnek a számítástechnikával. Hat tantárgyból lesz egyetemi előkészítő tanfolyam és külön előadássorozat szól az orvosi egyetemre jelentkezőknek fizikából, biológiából. A szakmai tanfolyamok sem hiányozhatnak a kínálatból. A nyíregyházi papírgyárban többek között papírgyártó, targoncavezetői és darukezelői szakmunkásvizsgára előkészítő tanfolyamra jelentkezhetnek a dolgozók. Kihelyezett képzés lesz a Taurus Gumigyárban és a dohányfermentáló vállalatnál. A hagyományos rendezvénysorozatokat mindig nagy érdeklődés kíséri. A megyei művelődési központtal közösen bonyolítja le a TIT a természettudományos heteket. December derekáig mintegy húsz esemény kínál szórakoztató programot. Alkaloida: Szennyvíztisztítás, környezetvédelem A tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban 230 millió forintos költségből bővítették a szennyvíztisztító telepet, melynek a próbaüzemelését megkezdték. Ennek a bővítésnek azért nagy a jelentősége imen üzembe helyezésével lényegesen javul a környezetvédelem, valamint a gyárból kibocsátásra kerülő szennyvíz minősége is. S az itt képződő fölös iszap feldolgozására is hamarosan sor kerül. Karácsony előtt Boltok a kistelepüléseken Szerte a megyében milliókat költenek az idén a fogyasztási szövetkezetek a kistelepüléseken működő boltok korszerűsítésére. A baktalórántházi fogyasztási szövetkezet két üzlete, a Flóra-tanyai és nyirkércsi üzlet rekonstrukcióját kezdte meg a közelmúltban. Flóra-tanyán a régi épületet bővítik. A szövetkezet saját építőbrigádja kisiparosok segítségével lassan befejezik a munkát — mindezt úgy, hogy közben zavartalan az árusítás a régi eladótérben. A félmillió forintos átalakítás decemberben fejeződik be, így remélhetően már az újjávarázsolt üzletben vásárolhatnak az itt élők karácsonyra. Ugyancsak félmillió forintba kerül Nyírkércsen az élelmiszerbolt kialakítása, egy meglévő, de használaton kívüli épületben. Itt december végére fejezik be a munkát, s akkor végre lakat kerül a régi, s időközben életveszélyessé vált vegyesboltra. Kelet-Magyarország Ménes elég férfiöltöny Sok múlik a kereskedelmen is Forradalmi változásokon ment át az elmúlt néhány évben a divat. Megjelent a cica, a répanadrág, visszatért a mini, s derűs színfolt az őszi utcán a kabátra teríthető vállkendő. A változások szinte kizárólag a hölgyek viseletét érintik a férfidivatban jóval kevesebb az újdonság. Persze ez nem nagy baj, hiszen a kényelmes, jól szabott, jó anyagból varrott öltöny szinte minden alkalomra megfelelő öltözék az uraknak. A hazai öltönyök sikerét bizonyítja, hogy külföldön is keresettek. Ennek valamenynyien örülünk. De annak már nem, hogy tavasz óta alig-alig van választék ezekből a holmikból boltjainkban. Hogy mi ennek az oka, arról Dávida Kornélnét, a Meteor Kereskedelmi Vállalat nyíregyházi raktárházának igazgatóját kérdeztük meg. — Öltönyökből legnagyobb szállítónk a Vörös Október Férfiruhagyár, mely külföldre is dolgozik. Az idén például teljes termelésének 90 százaléka kerül határainkon túlra. Mivel az export az első, ezért csak nagyon kevés áru jut hazai piacra. Sajnos nem tud enyhíteni a hiányon a Zalaegerszegi Ruhagyár sem. Szinte teljesen eltűntek az üzletekből ráadásul a kamaszöltönyök is. — Milyen lépéseket tettek azért, hogy enyhítsenek ezen a gondon? — Próbálkoztunk a határ menti árucsere keretében külföldről behozni öltönyöket. Kis mennyiségben érkezett is cseh, román és lengyel öltöny. Megkerestünk szövetkezeteket, tsz-melléküzemágakat, sikertelenül. A férfiruhák varrásához ugyanis speciális gépekre és magas szintű szaktudásra, gyakorlatra van szükség, amit a kis varrodák nem tudnak produkálni. Éves szinten a szükséges mennyiség egyharmadát, ha megkaptuk. Remény van rá, hogy karácsonyra érkezik még ebből a termékből. Mivel a VOR lassan teljesíti exportját, ezért vállalta, hogy az általunk adott anyagból gyárt párezer öltönyt év végéig belföldre. Szabolcs-Szatmár megyébe ebből legfeljebb ezer darab jut. Sovány vigasz ez a vásárlóknak. Hiszen nemcsak az a baj, hogy kevés a férfiruha, hanem túlságosan egyhangú, jellegtelen a választék. Öltöny most is van, csak éppen például szabása, anyaga, színe miatt nem kell a vevőknek. Bizony a kapható fazonok hosszú évek óta visszaköszönnek. Éppen ezért sok múlik a kereskedelmen is. Ha vállalnák a kockázatot, s nem vennék át azokat a szállítmányokat, melyekről biztosan tudják, hogy nincs piacuk, akkor ésszerűbb termelésre kényszeríthetnék az ipart. Hiszen nem az a cél, hogy a rendelkezésre álló kiS mennyiségből minél több raktáron maradjon, hanem hogy minél több elkeljen. Ez a vevő, a kereskedelem és az ipar közös érdeke. H. Zs. Rakamazon, a Bocskai utcában új, száz gyermek elhelyezésére alkalmas szép óvodát adtak át a közelmúltban. (Elek Emil felvétele) 1984. december 1. Kóstolás bemutató is... Sóhaj sajt után Nemrég még kóstolóval egybekötött árubemutatóra invitálta a vásárlókat a tejipar és az élelmiszer-kereskedelem, hogy nagyobb kedvet csináljon a tejtermékeknek, bemutasson a már korábban gyártott húszvalahány sajthoz még néhányat, most meg örül a vevő, ha két-háromféle sajtot talál. És a vevőtől már csak a tejipar örül jobban, hogy egyáltalán ennyi is van. Hová lett a sajt? Kevesebbet készítenek belőle a gyárak. Szendrei Istvántól, a tejipari vállalat igazgatójától hallottuk, hogy csökkent az országban a tejtermelés és -felvásárlás, a fogyasztás eközben jelentősen emelkedett, így olykor-olykor feszültség mutatkozik az ellátásban. Gyakorlatilag nincs annyi sajt, amennyit a piac igényelne, s ez a választékra is hatással van, hiszen egy-egy sajtféle gyártásával le is kell bizonyos ideig állni. A hiány tulajdonképpen azért a sajtoknál tapasztalható, mert a fő termékek — a tej, a túró, a vaj — nem hiányozhat a boltokból. Szabolcs-Szatmár megyében szerencsére nem csökkent a termelés és a felvásárlás sem, ám itt nem készülnek sajtok, azokat más megyékből szállítják ide, így itt is érezhető, ha mondjuk Szolnok megyében gondok vannak. Előfordulhat, hogy be kell segíteni a vállalatnak Borsod megye ellátásába, s a népszerű Túró Rudin kívül tejet, vajat is kell a szomszéd megyének szállítani.Összegezve tehát:hiába nem csökkent nálunk a termelés, ha más megyék vállalatai nem kapnak megfelelő mennyiségű tejet, akkor az a mi boltjainkban is érezteti hatását. Felújítják a sóstói tavat Leszivattyúzták a sóstói csónakázótó vizét. A megyei víz- és csatornamű vállalat — a tó kezelője — a nagyszabású munkát a tó vizének megtisztítása végett kezdte el, mert korábban kiderült, hogy az egyszerű vízcsere már nem elegendő. Közel 10 ezer köbméter fel halmozódott iszapot kell eltávolítani a tó fenekéről, s az így kitisztított mederbe ismét vizet engedni. A víz leengedésével egy időben mintegy 25 mázsa amurt telepítettek át a fürdőtóba. Volt köztük 12 kilós példány is. Képünkön a csatornamű dolgozói vizsgálják a medret, melyből már félig lefolyt a víz (Erdélyi Tamás felvétele.) Az elsikkasztott tehenek A mezőgazdasági nagyüzemeknek tanulságos ügyben nyújtott be vádiratot a napokban a Nyíregyházi Városi Ügyészség a városi bírósághoz. Ismeretes, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek az utóbbi időben egyre gyakrabban adják ki állataikat (olykor mezőgazdasági gépeiket, gyümölcsöseiket) bértartásra, bérművelésre. Az állatok tartását a különböző állami szabályzók egyéni tartásban és a háztáji gazdaságokban is szorgalmazzák, segítik. A kettő együtt pedig a ..zavarosban halászóknak” egy nagyszerű alkalom, különösen ha a nagyüzemek kellő körültekintés és előzetes vizsgálódás nélkül adják ki a közösből értékes állataikat. Jászai András esete mindezeket pregnánsan bizonyítja, ő 1932-ben kezdett nagyobb számú szarvasmarhát tartani úgy, hogy a legelemibb pénzügyi, gazdasági és tartási feltételekkel sem rendelkezett. Kihasználva a már említett lehetőségeket, megtévesztő szándékkal egymás után kötötte meg a különböző tartási szerződéseket. Szerződést kötött a Szabolcs- Szatmár megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomással — ugyan nem egyszerre, hanem különböző, de rövid idő alatt — 27 darab első ellésű tehén négyéves továbbtartására. E szerződések alapján folyamatosan 634 ezer forint kistermelői támogatást vett fel. Ma már nehéz ellenőrizni, hogy az első ellésű 27 darab tehénből hány volt meg (vagy mennyi volt a másé). Tény azonban, hogy amikor 1983 nyarán sor került az egyéni gazdálkodás kereteit és Jászai tárgyi és pénzügyi feltételeit jóval meghaladó állomány ellenőrzésére, akkor már egyetlen tehene sem volt. Állítólag eladta, pótlásáról pedig nem is gondoskodott. Itt felvetődhet a kérdés: a szerződést kötő állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomás, a körzeti állatorvos mennyiben tett eleget a szerződéskötést megelőző és az azt követő folyamatos ellenőrzésnek? Ebben az ügyben nyilvánvaló, hogy Jászai és a szerződést kötő állomás közöti viszonyban valahol mulasztás történt: Jászai valami módon kijátszotta szerződő felét .. . Tény, hogy a 27 első ellésű úsző négyéves tartásából nem lett semmi. Viszont az állomás ,,elengedett” a 634 ezer forintból mintegy 100 ezer forintot Jászainak, mert „majdnem egy évig tartotta teheneit” (legalábbis papíron). Az ügyészség Jászaival szemben ezt a gesztust nem méltányolta. A Szabolcs-Szatmár megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás „sértettnek” a teljes kár megtérítését indítványozta. (És felvetődik a kérdés: nem furcsa, hogy az állam igényét jelentő közel 100 ezer forintról illetékes szervek , csak így, egyszerűen lemondanak!!!?) Mindezzel nem zárult be a Jászai ügy. Hogy is zárulhatna, amikor ma nagy lehetőségek állnak a vállalkozó kedvűek előtt. Tudomására jutott ugyanis, hogy a nyírteleki Dózsa Mg. Termelőszövetkezet is ad ki továbbtartásra szerződéssel teheneket. Az 1983. márciusában saját maga és családtagjai személyi igazolványát felhasználva innen is elvitt 30 darab tehenet. A megkötöttszerződésből világosan kisolvasható volt, hogy az állatok a termelőszövetkezet tulajdonában maradnak, azzal nem rendelkezhet. Feladata az állatok gondozása, a vemhesítésükkel kapcsolatos teendők ellátása volt. Ezek ellenére már 1983. júniusában 14-et eladott, így jogtalanul jutott hozzá 102 774 forinthoz, illetve ennyi kárt okozott a tsz-nek. Amikor tudomást szerzett róla, hogy a termelőszövetkezet ellenőrizni fogja az állatok állapotát, meglétét, kölcsönkért 14 darabot az egyik Mátyásbokori gazdától, s így vezette félre a tsz vezetőit. Mindezek mellett gondozási problémák miatt két tehén el is pusztult. A szerződést ezt követően a tsz felbontotta, de a 30 tehénből csak 14 darabot tudtak visszavinni, a többi értékére még várni kell. Jól jött Jászainak a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság akciója is. Innen is 30 hölstein-friz vemhesített üszőt vitt ki több mint 1 millió forint értékben. Vállalta az állatok , tartását, megőrzését, aztán egyet elcserélt egy használt személygépkocsiért, nem zavarta, hogy a tehenek a gazdaság tulajdonában maradtak. Mivel Jászai András nem volt felkészülve ilyen létszámú állat tartására (hiszen még 2—3 tartásához elegendő nagyságú istállója sem volt) az állatok folyamatosan leromlottak, úgy, hogy amikor a tangazdaság a szerződést felbontotta, az állomány már csak a felét érte az elvitelkori értéknek. Az elsikkasztott tehén mellett tehát mintegy 600 ezer forint kárt is okozott. A szélhámos Jászainak az ügyészség mondott megálljt, előzetes letartóztatásba helyezte és így várja az első fokú bíróság ítéletét. Dr. Toronicza Gyula városi vezető ügyész