Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-10 / 34. szám
1987. február 10. Kelet-Magyarország Kertbarátok könyvhónapi rendezvénye Biogazdálkodás a házikertekben „Könyvből nem lehet gazdálkodni. Könyv nélkül nem lehet jól gazdálkodni." Erdei Ferencet idézte ezekkel a szavakkal február 5-én Nyíregyházán, a megyei, városi könyvtárban Inántsy Ferenc azon az eseményen, amelynek kettős célja volt. Szakkönyvekről esett szó annak révén, hogy február immár 30 éve hagyományosan mezőgazdasági könyvhónap. Nyitánya volt a rendezvény egy előadássorozatnak is, amely a „Biokertészet lehetőségei a házikertekben" címmel indult. A meghirdetett előadásokra meglepően sokan voltak kíváncsiak. Közel száz embert érdekelt, hogy milyen új könyveket kínálnak a kiadók, másrészt mik a biogazdálkodás elvi alapjai és a tapasztalatok. A Móricz Zsigmond -könyvtár az esemény jó gazdájának bizonyult azzal, hogy alkalmi kiállítást is rendeztek a szakkönyvekből és megszervezték az új könyvek helyszíni árusítását. Könyveket sokan vásároltak. Az előadások tartalma és színvonala nem keltett csalódást. Szó esett arról a hosszú útról, amelyet a könyvnyomtatás az időszámítás előtti időkből napjainkig megtett. Az írott szó már évezredek óta ismert, de Európában és itt Magyarországon is a könyvnyomtatás és sokszorosítás lehetőségei csak alig több, mint ötszáz éve teremtődtek meg. Könyvből ma már van elég. Példázza ezt, hogy az idei könyvhónapra a kiadók együttesen 52 művet (780 ezer példányban) adtak ki. Nagy a választék. Sajnos ez nem azt jelenti, hogy mindenkihez eljut a könyv és ehhez társítva nagy lenne az olvasói kedv. Az lenne jó — mondta az előadó — ha minden kertbarát egyben könyvbarát is lenne, és rendszeresen tanulmányozná az őt érdeklő legjobb és legújabb műveket. A könyvolvasás szószólója után következett Seléndy Szabolcsnak, a Kertészet és Szőlészet című lap főszerkesztő-helyettesének az előadása a biogazdálkodásról. Mindenekelőtt arra a kérdésre kívánt választ adni: mi értelme van a biokertészetnek? Az érvek között említette: a környezetkímélő módszerek iránt az egész világon hallatlanul nagy az érdeklődés. Külföldön (nyugaton) a vegyszer nélküli zöldség- és gyümölcstermesztés egyre nagyobb méreteket ölt, a piacon keresettek a biotermékek, azokat felárral vásárolják. A biogazdálkodás költségtakarékos, kémiai szerek helyett természetes anyagokat hasznosít. A szervesanyaggazdálkodás a forgatás nélküli talajművelés alapja a termelésnek. Fontos követelmény, hogy nem a növényt, a talajt kell táplálni. Nem baj, ha a növényt kártevők támadják meg, az egészséges növény védekezik. A védekezés egyébként kémiai szerekkel, vagy más módszerrel 100 százalékosan sohasem sikerült. Arra viszont ügyelni kell, hogy a monokultúrás termesztést kerüljük, mivel a legnagyobb veszély általában ott keletkezik, ahol az egyfajta növényt egymás után, több éven át termesztenek. A biogazdálkodásról, kiskertekben a dombos ágyásról az előadást követően tanulságos és érdekes videofilmet vetítettek. A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban a mezőgazdasági könyvhónap alkalmából alkalmi szakkönyvvásárt rendeztek a kertbarátoknak. A biogazdálkodásról Seléndy Szabolcs, a Kertészet és Szőlészet főszerkesztő-helyettese tartott érdekes előadást. Az Idared és Gloster almafák metszése Számvetést készítve a múlt esztendőről, örömmel állapíthatjuk meg, hogy gyümölcsből hazánkban 13 százalékkal termett több, mint 1985-ben. A termelés kétharmadát adó alma mennyisége megközelítette az 1,2 millió tonnát, ami 2,2 százalékos növekedésnek felelt meg. Az alma több mint fele Szabolcsban termett. Legnagyobb külföldi vásárló partnerünk a Szovjetunió, most elsősorban a Starking (ezeknek telepítésénél és termesztésénél nem szabad elfelejtkezni fagyérzékenységéről) a Golden Delicious, valamint az idared és a Gloster fajták iránt érdeklődött. Az említett fajták közül az Idared és a Gloster a bőtermő fajták csoportjába tartozik. Az Idared növekedési erélyét tekintve a középerős, illetve gyenge növekedésű fajták jellegzetes képviselője, így a korona habitusát tekintve, a szétterülő, gömb koronát nevelő fáit rendszeres metszésben részesítve karcsú orsónak, középerősen metszve sövénynek nevelhetjük. Ültetés után az első és második évben 10—20 fokos szögű lekötözést kell alkalmazni. A Gloster az erős növekedési erélyű gyümölcsfák jellegzetes képviselője, így felfelé törő, középsorú gúla alakú koronát nevel. Szabadorsónak és sövénynek nevelve gyenge, késő tavaszi, illetve nyári metszést igényel. Az ültetést követő első és második évben a hajtásokat 30 fokos szögben ajánlatos lekötöz-A korona jobb megvilágítottsága, a permetezések hatékonyságának fokozása érdekében a karcsú orsó sor- és tőtávolsága 4XM méter legyen. Alanyként: M 9-es, M 26-os, valamint MM 106-os és M-es ültetési anyagot használjunk. A sövények közül a ferde karú sövény és a Hungária sövény sor- és tőtávolsága 5X3 méter legyen, SM 4-es alanyon kerüljön ültetésre. A szabad orsó esetében a tenyészterület 7X4 méter lehet, M 4-es és MM 106- os alanyokon. Szakkönyvek a gazdálkodóknak Az évről évre ismétlődő mezőgazdasági könyvhónap jó alkalom arra, hogy a könyvet szerető emberek érdeklődési körüknek megfelelő új műveket vásároljanak. A mezőgazdasági ■könyvkiadás egyre gazdagabb, mindenkihez szóló művekkel jelentkezik. Sok az olyan új könyv, amelyeket a kiskerttulajdonosok, kisállattenyésztők haszonnal forgathatnak. A teljesség igénye nélkül a korábban és a közelmúltban megjelent szakkönyvekből ajánljuk olvasóink figyelmébe az alábbi műveket. Állattartással, állattenyésztéssel viszonylag nagyon sok mű foglalkozik. Közülük érdeklődésre tarthat számot Böő István könyve, a kisgazdaságok állatállományának egészségvédelméről. Holdas Sándor könyve a nutriatenyésztéssel foglalkozik, de aki a házinyúltenyésztéssel kapcsolatban kíván bővebb információt szerezni, az keresse a könyvesboltokban a Holdas Sándor szerkesztésében megjelent ,,Házinyúl fialtatása” című művet. Az ebtartók számára érdekes könyvek a Kovács Zsolt által írott „Kutyaiskola”, avagy a Szinák János—Veres István által készített mű: ,,A kutya hétköznapjai” címmel. A díszmadártenyésztők érdekes olvasmánya lehet „A kanári” című könyv Naphegyi Károly,Dobos István és Zsilinszky János szerzőhármas munkája. A szövőpintyekrőldíszpintyekről Varga Béla írt könyvet. A méhészkedőknek ajánljuk Vincze Ernő munkáját, amelynek címe: ..A méhész is szakmunkás”. A dísznövénytermesztők és kertészkedők számtalan jól hasznosítható szakkönyv közül válogathatnak. Balogh András műve „A kerti cicomáról” meglehet korábban jelent meg, de nagyon is aktuális. Ugyanígy Kokas György és Nagy Lajos könyve a „Rózsahajtatás”, avagy Szűcs Lajosnak a könyve, amelyben a szerző a kedvelt kaktuszokról és pozsgásokról írt. Keresett könyv a must és a bor egyszerű kezeléséről szóló mű, amelynek szerzője Mercz Árpád. Új és szép kivitelű alkotás a pálinkafőzésről megjelentetett kézikönyv, amely a kisüzemek számára készült, írói Baranyi György és Bikfalvi Istvánné. A kistermelők körében ismertek Bálint György művei, többek között a Gyümölcsöskert, amely most 5., javított kiadásban jelent meg. Bálint György munkája a „Minden héten szüret” című mű is, amely 52 kerti növény portréját rajzolja meg. Harmadik javított kiadásban kapható az 52 hét munkája a kertekben című könyv is, amelynek írói többek között Balázs Klára és Bálint György. Bőrkezelés Barnatöréskor bőrkén Meglepően nagy érdeklődés nyilvánult meg a kertbarátok részéről a bőrbetegségek gyógyításával, a bor kezelésével kapcsolatban. Nyugodtan használhatjuk azt a kifejezést, hogy bőrbetegségek, mivel a kellemetlen elváltozásokat fertőző mikroorganizmusok okozzák. Éppen ezért a borok kezelésénél soha sem szabad megfeledkezni a tisztaságról, a gondos munkáról, mivel e kórokozók a beteg borokból átterjedhetnek a még egészséges borokba is! A mikroszervezetek megtámadják a borok alkotórészeit, azokat elbontják, de úgy, hogy közben kellemetlen szagú vagy ízű anyagokat képeznek. Ha penészes szőlőből préseltük a mustot, majd a bort levegőztetve, kénezetlenül fejtjük át egy másik hordóba, ne csodálkozzunk azon, hogy a bor „barnatörött’* lesz! A barnatörött bor színe előbb sárgásbarna, majd sötétbarna színt ölt magára és zavarossá válik. Szaga és íze gusztustalan, kellemetlen, az aszalt gyümölcsök levéhez, vagy a régi kenyér héjához lesz hasonlatos. E betegséget különböző penészek úgynevezett oxidáz enzimje okozza, akkor, ha a bor a levegővel érintkezik. A betegséget viszonylag könynyű leküzdeni, ha a bort már az első fejtés előtt megkénezzük, a kén semlegesíti, elpusztítja az oxidáz enzimet. A gyógyító tevékenységhez 10—30 gramm borkénre van szükség, amelyet borban kell feloldanunk, majd belekevernünk a hordóban levő borba. (E dózis 100 liter bor kezeléséhez elegendő!) A bekeverés során természetesen számítanunk kell arra, hogy a bor kissé megzavarosodik, ezért a fejtéssel legalább egy-két hetet várnunk kell! Sz. Cs. Háztáji sertéshizlalás Sokszor változott a táp- és sertésfelvásárlási ár az elmúlt években. Kovácsék fehérgyarmati portájáról azonban soha nem hiányoztak a sertések. A Kazinczy utcai telken vasszerkezettel erősített ólakban tartják az anyakocákat, illetve malacaikat. A helyi tsz-en keresztül az állatforgalmi és húsipari vállalatnál értékesítik állataikat. Kétszeri elléssel egész éven át van „utánpótlás". A mostani választási malacokat piacra viszik, de a februári fialás 20—24 malacát felhizlalják 110—125 kilósra, s ősszel a felvásárlóhoz kerülnek. A gondozásban — a fiatalok mellett — nagy szerepe van özvegy Kovács Imrénének, aki most a hideg időkben, ha kellett kétóránként kiment a malacokhoz, hogy a szoptatást ellenőrizze. Véleménye: a gondoskodás hasznot hajt és csak így érdemes sertéssel foglalkozni. M. K. Meszezés Sokan érdeklődtek, mésztrágyázáshoz kertjeikben milyen alapanyagot használhatnak. Ismert mésztrágyaanyagok a péti mész, a lápi mész, cukorgyári mésziszap, mészkőőrlemények, dolomitkő-őrlemények. A mésztrágyázás, általában minden savanyú talajon eredménnyel jár. Megyénk területén nagymértékű a talajok elsavanyodása, viszont meszezésnél feltétlenül figyelembe kell venni a területen termesztett kultúrákat. Jó ha a meszezést kiadós istállótrágyázás követi. A trágya bomlásakor elősegíti a mész feloldását, növeli a meszezés hatását. II szobapáfrány gondozása káros a túlöntözés és a száraz talaj Az ember télen igényli leginkább, hogy környezetében (lakásában) élő zöldnövény és virág legyen. A szobanövény nyugtató hatású, ugyanakkor a növényápolás, mint hasznos elfoglaltság, nem tehertétel, de változatosabbá teszi a lakásban töltött órákat. Pihentető a munka főként a szellemi foglalkozásúaknak. A lakásokban ma kedvelt és szépen díszlő növény a szobapáfrány. Ha a virágüzletben szobapáfrányt (Nephrolepis exaltata-t) vásárolunk, igyekezzünk inkább egy kisebb növényt választani. A párás növényházi környezetből kikerülő fiatalabb növény majd feltehetően jobban alkalmazkodik nappali szobánk viszonyaihoz, mint egy idősebb, nagyobb növény. A páfrány megfelelő körülmények között tartós szobanövényünk lesz. Az sem mindegy, mikor vásárolunk szobapáfrányt. A tél kellős közepén, amikor javában fűtünk és a fényviszonyok is kedvezőtlenek, vagy áprilisban, amikor a fűtésnek vége és a nappalok is egyre hosszabbak lesznek, a fényviszonyok javulnak, a levegő relatív páratartalma emelkedik. A szobapáfrány nem igényel közvetlen napfényt, sőt az egyenesen káros számára, de a sötétet sem kedveli. Ha a növényt egy sötét sarokba állítjuk, rövidesen lehullatja a leveleit, elveszti díszítő értékét. Ha szobapáfrányunk bármilyen okból kezdi elveszíteni eredeti szépségét, még megmenthetjük. Tartsuk a növényt az eddigieknél mintegy 5 fokkal alacsonyabb hőmérsékleten és gyakorlatilag alig öntözzük. Szedjük le a régi leveleit és hagyjuk úgy, dísztelenül, nagyon mérsékelten öntözve hat hétig, két hónapig. Ennek elmúltával ültessük át. Majd öntözzük gyakrabban és tegyük világos 18—20 fokos nappali szobába. (Aki megteheti, vigye néhány hétre növényházba, ahol párás viszonyok között, fényen és 19—22 fokon még hamarabb magához tér.) A szobapáfránynak a túlöntözés épp úgy káros, mint a száraz talaj. Legjobb mérsékelten öntözni, ügyelve arra, hogy a föld az egész cserépben lehetőleg azonos nedvességű legyen. A meszes, kemény öntözővíz nem jó a szobapáfránynak. Lehetőleg lágy, forralt és kihűtött vízzel, vagy esővízzel illetve hólével öntözzük. Télen nem szükséges tápoldatozni a növényt. Nyáron az öntözéssel egyidőben az ajánlott lombtrágyatöménység felét, harmadát adhatjuk hetente, naponta. Az újracserepezésnél arra vigyázzunk, hogy mészmentes legyen a földje. Jól bevált az egy rész levélkomposzt, vagy fenyőtűföld, egy rész érett marhatrágya, és egy rész perlit, vagy durva homok keveréke. Nyáron a sarjak leválasztásával szaporíthatjuk a legegyszerűbben. Sok szép változata van, ezek közül az egyszerű levelű Maasii, vagy a kompaktabb növésű, csavart levelű Rooseveltii egészen más, mint a széles levelű Whitmanii, amelynek levelei nemcsak szélesek, de a 40 cm-es hosszúságot is elérik. 7 Megváltozott az állatkórház munkarendje A lakossági igények zavartalanabb kielégítése érdekében 1987. február 1-től kezdődően az állatkórház munkarendje megváltozott. Héfőtől péntekig munkanapon 7,30 órától 18,00 és szombaton 8,00 órától 1 óráig van rendelési idő, rendelési idő befejezésétől rendelési idő kezdetéig, valamint vasárnap és ünnepnap az állatkórházban ügyeleti szolgálatot tartanak. Az ügyeleti szolgálat idején csak a halaszthatatlanul szükséges, az állat életét közvetlenül veszélyeztető esetekben végeznek állatorvosi beavatkozásokat, elsősegélynyújtást. Kérik a lakosságot, hogy ebben az időszakban csak a váratlanul fellépő és az állatok életét közvetlenül veszélyeztető súlyos esetekben keressék az állatkórházat. Erdei gomba termesztése A vadon termő gomba céltudatos termesztésére dolgoztak ki módszert erdészeti szakemberek. Táptalajként az erdőgazdaságban keletkező hulladék faanyagot hasznosítják. A gombamicéliummal beoltott faanyag három-négy éven át hoz évente többször leszedhető, gazdag termést. A gomba mennyisége a táptalajként alkalmazott fa mennyiségétől függ, általában a táptalaj tömegének 15—20 százalékát teszi ki a gombatermések tömege. Ezt a módszert a növényházakban alkalmazva a téli hónapokban is gombához juthatunk.