Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-01 / 26. szám

2 BOHÓZAT A NYÍREGYHÁZI SZÍNPADON. Molnár Ferenc Józsi című bohózatának be­mutatására került sor szombaton este a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. A kétrészes darabban a színház neves művészei működtek közre Salamon Suba László ren­dezésében. Baloldali képünkön Szigeti András és Csikós Sándor (fent), Safranek Károly (jobbra lent)­ Józsika szerepében Schlanger András Simor Ottó ölében. Mögöttük Zubor Ágnes és Pap Éva (jobboldali képünkön). (Elek Emil felvételei) Interpelláció Video, alkohollal Sándor Miklós két évtizede irányítja a tunyogmatolcsi művelődési ház munkáját. Előtte pedagógus volt a köz­ségben. 1985-ben a település megyei tanácstagja lett. El­mondta például korábban, hogy a községben a 16 éven aluliak rendszeres vendégei az áfész szerződéses üzeme­lésű vendéglátó egységeinek (kocsmáinak). Ezekben olyan videoprogramokat vetítenek (nyíregyházi diszkóssal), me­lyek nem a MOKÉP video­tékából valók. Adót nem fi­zettek, zsebből zsebbe (jegy nélkül) vándorolt­­a pénz, közben italozás. Ez jellemez­te „a kultúrát»’. Az áfész illetékesei úgy vélték, a for­galom növekedése mindenki­nek érdeke. (A Fehérgyar­mat és Vidéke Áfész vette a videomagnót.) A tanácsülésen elhangzot­tak után is ment minden úgy, mint korábban. Hetekkel ké­sőbb a művelődési házban (!) ellenőrizték a filmvetítést, a tanácsi közvetítéssel, jeggyel, elszámolással szervezett vi­­deodiszkót. Majd ezt később megismételték a művelődési házban. Ezt követően kapott értesítést a hozzászóló, hogy az ellenőrzés megállapította: a tunyogmatolcsi művelődési házban minden szabályszerű­en történik, az észrevételezés tehát nem állja meg a he­lyét (!?). Sándor Miklós — aki a me­gyei közművelődési bizottság elnöke is — az elmúlt megyei tanácsülésen újból interpel­lált az ügyben. — Negyedszázada élek a községben. Sok­ családi életet láttam tönkremenni ital mi­att. itt sikerült elérni, hogy rendezvényeinken nem do­hányoznak, s a táncos ren­dezvények is szeszmentesek. Fontosnak érzem, hogy a ti­zenéveseket védjük ezektől a káros hatásoktól. Én nem iszom szeszt (soha nem is italoztam), ennek ellenére nem akarom azt, hogy senki ne igyon. Azt azonban igen, hogy gyerekek italozásához ne asszisztálhasson senki, üz­leti érdektől vezéreltetve sem. Gondolom, nem mindenki tapsol azért, hogy nem hagy­ta annyiban? — Nagy szavak nélkül mon­dom: én, amikor elvállaltam a jelölést, tudtam, hogy ké­nyelmetlen feladataim is lesz­nek. Nem személyes ellensé­geskedést akarok. Úgy ér­zem, joggal elvárja mindenki ebben az országban, hogy a törvényt e témában is meg­tartsák. A megyei tanács ön­álló napirendként tárgyalt er­ről. Sajnos, a helyzet máig sem változott. Én nem adom fel, s hiszem, nem csalódom. Golfpálya a Kraszna-parton Tutaj járat a Tiszán Vendégcsalogató változások Gergelyiugornyán Az egész Alföld talán leg­­­hangulatosabb, legérintetle­nebb tája a Felső-Tisza vi­déke, melyet évről évre mind többen keresnek fel. A beregi oldal leglátogatottabb üdülő­helye a gergelyiugornyai fö­veny, itt egy-egy nyári hét­végén több ezren is megfor­dulnak. Az ugornyai strand, de maga az egész vidék ki­meríthetetlen a látnivalók­ban, a lehetőségekben, ám a vendéglátás ma már alig-alig képes kielégíteni az igénye­ket. Ezt ismerte fel a Szabó­lcs - Szatmár megyei Zöldért, s ezért is ajánlott egy ma még különösnek tűnő üzletet a vá­­sárosnaményi áfésznek: pró­bálják meg közösen ellátni a vendégfogadás tennivalóit. Mint Kovács István, a Zöldért igazgatója elmondta, az idegenforgalmi fejleszté­sek több lépcsőben valósul­nak majd meg. Az idén elké­szül a komplex fejlesztési és rekonstrukciós program, de az elgondolások kivitelezésé­hez már az idén szeretnének hozzákezdeni. A legtöbb munkát a Bereg Hotel tevé­kenységének, belső arcának átformálása adja majd. Re­mek adottságai ellenére a szálloda évek óta veszteséges, ennek megszüntetéséhez gyö­keres váltásra van szükség. A­­tervek szerint lakályosabbá teszik a szobákat, gazdagab­bá a kínálatot. Az idei ár- és jövedelem­­változások átrendezték a ke­resletet az idegenforgalom­ban is. A kispénzű üdülők aligha tudják majd napokon át fedezni az éttermi étkezés árait. A társulás tagjai arra törekednek tehát, hogy meg­teremtsék az olcsó, gyors ét­kezés feltételeit a parton, s elfogadható áron nyújthassák majd különféle szolgáltatá­saikat is. A vállalkozás finanszírozá­sához mintegy hatvanmillió forintra van szükség. Ennek jó részét az alapítók állják, de számítanak egy szeletre a megyei idegenforgalmi alap­ból is. Az összeg többségét a szálloda rekonstrukciójára, bővítésére szánják, s fel sze­retnék kelteni az érdeklődést a vidék iránt a nyugati tu­ristákban is. Ha az elképze­lések valóra válnak, egyebek mellett lesz itt mini golfpá­lya, teniszpálya, automata te­kepálya, szalma, s aki akar­ja, ló hátáról ismerkedhet majd Bereggel. Aki pedig a természet szabad ölére vá­gyik, felülhet családostól egy tutajra. A parton egyszerű, de jól felszerelt halászkuny­­hókat szándékoznak felállíta­ni, ahol útközben megpihen­het a romantikára, s csendre vágyó vándor. B. G. Fásítás januárban Ebben az évszázadban nemigen fordult még telő a mostanihoz hasonló enyhe tél. Havait mindössze há­romszor láttattunk, azt is mutatóban.­­Többször­­is meg­dőlt az­­évszakhoz viszonyí­tott meleg­rekord, legutóbb három napja, a­mikor az or­szág különböző részein plusz 18 Celsius-folklórt miértek. Ar­ra sem volt még példa, hogy januárban­­erdőt telepítsenek. A nyírbogáti Rákóczi Tsz­­ben a jó­rdőt 30 hektárnyi er­dő telepítésével hasznosítot­ták. Merülőfal az ősláp védelmében Mint ismeretes, 1986-ban a nyírbátori cipőgyárban a föld alatti olajtartály­­lyu­ka­­dása következtében a gyár környéki talaj olajjal telíítő­­dö­tt. A csapadékcsatornán él az olaj ak­kor is megjelent a Nyírbátor-Vasvári főfolyá­son. Az olajkár-elhárítás so­rán a cipőgyár talajcserét hajtott végre­­a szennyezett gyári területen. Az enyhe, csapadékos időjárás követ­keztében a talajvíz most is­mét kimos olajat arról a szennyezett területről, ahol az épületek elhelyezkedése mi­att 1986-ban a talajcserét nem tudták végrehajtani. Az ősláp védelmében a védekezést folytatjuk, a csa­padék mennyiségének növe­kedése­­miatt a hétfői napon új­abb 4 merük­őfal elhelyezé­sével biztosítjuk az ősláp tápvizének olajmentességét — tájékoztatta vasárnap la­punkat dr. Szlávik Lajos igazgató, védelemvezető. Kelet-Magyarorság Előny a Korányin Telekkínálat kereskedőknek Nem­­is olyan régen még gyümölcsösök voltak látha­tók Nyíregyházán a Korányi utca két oldalán, most pedig már egy új városrész van ott kialakulóban. Körülbelül 250 lakást építenek fel a tu­lajdonosok, s a terület nagy­sága és a leendő lakók száma megköveteli, hogy a lakóte­lep­­építés­ével együtt olyan hálózat is létrejöjjön, amely biztosítja az alapellátást és néhány fontos szolgáltatást. Ennek érdekében a Városi Tanács Termelés-ellátásfelü­­gyeleti Osztálya már feléve úgy hirdetett meg telkeket, hogy a lakóház felépítése mellett a tulajdonos vállalja az üzlet felépítését és üze­meltetését is. Vannak vállal­kozók, s most már biztosnak látszik egy mesfodrász üzlet, két szeszmentes presszó és egy élelmiszerüzlet (vegyes­bolt). Van még néhány eladó telek, amelyre lehet jelent­kezni Az egyik olyan, amelyről már fentebb esett szó: egymás mellett van az üzletnek és jó lakásnak való telek. Erre a területre olyan kereskedő jelentkezését vár­ják,­­aki üzletében élelmi­szert, zöldséget és gyümöl­csöt árusítana. Van egy 200 négyzetméteres terület, ame­lyen csak üzletet lehet épí­teni,­­továbbá három kisebb terület is tulajdonosra vár, amelyeknek alapterülete 100—100 négyzetméter. Az utóbbi telkeken ,a lakosság részére javító szolgáltatáso­kat szeretnének megvalósí­tani, min­t például cipőjaví­­tás, kulcsmá­solás, rádió-tv javítás stb. Az említett tel­kek sarkokon találhatók, s ezáltal könnyen meg­közelít­­hetőek. A telkek elidegeníthe­­tők, vagyis megvásárolhatók, s a vállalkozónak kell felépí­tenie az üzletet. Feltétel az is, hogy olyanok vehetik meg, akik kereskedelmi vagy szol­gáltató tevékenységre szóló engedéllyel rendelkeznek. A telkek megvételére február 10-éig jelentkezhetnek az ér­deklődők. A környék még egy új üz­lettel gyarapodik majd, ugyanis a Csalóköz és a Ko­rányi utca találkozásánál is van egy 200 négyzetméteres üzlet építésére alkalmas­­te­rület. A gazdálkodó szervek­nek pályázatot írt ki a váro­si tanács, s nemsokára meg­lesz a döntés, hogy melyik vállalat építi majd fel. Az üzlet csak élelmiszerbolt le­het, s még ebben az évben el kell készülnie. A tárgyalóteremből Börtönben 11 évig Az elmeszakértői véle­mény Nagy Sándor alkalmi munkás, nyírvasvári lakos­ról az alábbiakat tartalmaz­za: hét általánost végzett, primitív személyiség, rend­szeresen fogyaszt alkoholt, s ennek következtében az al­koholos jellemtorzulás kez­dődő tünetei tapasztalhatók nála. Agresszív, indulatki­törésekre hajlamos, külö­nösen ittas állapotban. Nagy Sándor mindössze huszon­két éves, de többször volt már büntetve súlyos testi sértések, lopások, rongálá­sok miatt. A fiú egész családja rend­szeresen iszik: az édesapa, foglalkozására nézve ács, az édesanya és az egyik test­vér is. Ez azonban mindad­dig nem okozott komolyabb gondot, amíg az édesanya meg nem halt és az apa, Nagy Béla új asszonyt nem hozott a házhoz. Abba a ház­ba, amely fele részben Nagy Sándort és testvérét illette meg, anyai örökségként. Egy fedél alatt laktak négyen és gyakran tört ki a patálra amiatt, hogy a két fiú nem dolgozott, a közös kiadások­hoz egy fillérrel nem járult hozzá. A „hangulat” különö­sen akkor hágott tetőpontjá­ra, ha mindannyian ittasak voltak... ... Mint tavaly november elsején, amikor Nagy Sándor­­alkalmi munkát vállalt, s es­tére részegre itta magát. Ott­hon ittasan találta az apját és a mostohaanyját is, s összeverekedett velük, mert­­az asszony pénzt követelt tőle. A verekedést az utcán folytatták, a fiú egy nadrág­szíjjal ütlegelte az öreget. A testvérek választották szét őket, az egyikük az apa, má­sikuk az öccse védelmére kelt. A verekedés után fél órá­val ment haza némileg le­csillapodva Sándor és a test­vére, Béla. Ahogy beléptek a házba, szidalmak özöne fo­gadta őket s ebből ismét szó­váltás lett. Béla a veszekedés­­hevében felpofozta és az ágyra lökte az öreget. Az apa erre felkelt, bement a kam­rába, kezére húzott egy mun­kavédelmi kesztyűt, s egy 80 centis stílfűrészlánccal rá­vágott a pofozkodóra. Sán­dor felszólította őket, hogy hagyják abba, mert valakit agyon fog ütni... Válasz nem érkezett, idősebb Nagy Béla kezébe vett egy ásót , amit Sándor kicsavart a kezéből és nagy erővel a homlokához vágott. Az apa a hatalmas ütést követően még tizen­két napig életben maradt a kórházban, de az agyroncso­lódás és agyzúzódás az or­vosi beavatkozás ellenére is a halálát okozta. Nagy Sándort a megyei bí­róság emberölés bűntette miatt tizenegy évi szabadság­­vesztésre ítélte, s elrendelte az alkoholista ember kény­szergyógyítását. Az ítélet jog­erős. B. A. 1988.február 1. Szatmárbról Aszalt sárgarépa A Zöldért fehérgyarmati hűtőházában — többek között — 65 dolgozó három műszak­ban a szárítót üzemeltetve készít sárgarépa-aszalványt, még 30 vagont feldolgozva. Ezt követően a vállalkozó­kedv újabb bizonyítékaként 10 vagon cékla hasznosításá­val próbálkozik a szatmári üzem kollektívája. Ez összes­ségében február végéig ad munkát a szárítóüzem dolgo­zóinak. Jelenleg tárgyaláso­kat folytatnak a gyarmati szárító további hasznosításá­ra a Bács megyei Zöldért ve­zetőivel. Petrezselyemgyökér szárított állapotban: ez lesz a következő feladat közel egy hónapon keresztül. Már a jövő szezonra is gon­dolnak a szatmáriak. Ubor­ka, káposzta, sárgarépa és paradicsom termesztésére kötnek szerződést a termelő­­szövetkezetekkel. Nábrád, Pe­­nyige, Szatmárcseke, Tisza­­kóród, de Milota, Botpalád vagy éppen Csaholc vagy Kölese közös gazdaságai is adnak bérbe területeket tag­jaiknak, hogy itt az említett termékek előállításával segít­sék a lakossági ellátást, illet­ve a konzerválási munkát. Új nyelv Új nyelvet talált ki egy odesszai mérnök, összesen kétszáz tőszóval, csupa olyannal, amelyik egyetlen nemzetközi nyelviben sem szerepel. A­­tízezer szavas új nyelv az ,,aliundi” elnevezést kap­ta. A kétszáz tőszó variációi­ból áll. Szavai rövidek, álta­lában legfeljebb öt, illetve hatbetűsök. Képzési módjuk a kínai nyelvéhez hasonló. A nyelvtant viszont az espe­­rantótól vette kölcsön az odesszai nyelvalkotó. Galambnaráfló Mi lehet •Jobb egy Januári esős V^aidikiupaiauc. vasárnapon attól, hogy a csa­lád apraja-nagyja galambkiállításra megy. A Nyíregyházi Disz- és Haszongalamb Tenyésztő Egyesület tagjainak ha­gyományos kiállítását a nyíregyházi Városmajor úti műve­lődési házban január 30-án és 31-én közel kétezren ke­resték fel. A kiállítóteremben 45 tenyésztő 22 galambfajtát mutatott be, de volt ott óriáskígyóbébi, majom, mókus, fürj, papagáj, tengeri malac és japántyúk is. A kiállított ga­lambokat szigorú zsűri díjazta. Felvételünkön három fi­gyelemre méltó példány: balra a parókás galamb, kiváló minősítéssel, jobbra a Kaizer fajtagyőztes és lent a tisztelet­­díjas magyar fodros. (E. E.)

Next