Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-03 / 53. szám

XLV. évfolyam, 53. szám ÁRA: 1,89 FORINT 1988. március 3., csütörtök A tavalyi munkát értékelik a termelőszövetkezetekben Befejezés előtt a zárszámadások Befejezésükhöz közelednek Szabolcs-Szatmárban a termelőszövetkezeti zárszámadások. Az elmúlt néhány napban — különösen a múlt hét végén — számos­­ közös gazdaság rendezte meg ezt a fontos eseményt, s közülük most háromnak az eredményeiről számolunk be. A MÉRKI KOSSUTH TER­MELŐSZÖVETKEZETBEN az egyik legjelentősebb vál­tozás a közelmúltban az ön­elszámoló egységek bevezeté­se volt, ami által lényegesen jövedelmezőbbé és takaréko­sabbá vált a gazdálkodás. A jobb foglalkoztatási lehető­ségek érdekében létesült — a számos más beruházás mel­lett — a kesztyűkészítő és a húsfeldolgozó üzem, a lakos­ság még magasabb szintű el­látásáért pedig takarmányke­verő, bolthálózat, üzemanyag­­kút. A fejlesztések eredmé­nyeként a termelési értékük öt év alatt 90-ről 140 millió forintra emelkedett. Csök­kent a kézimunkaerő-igényes növények termelése, arra tö­rekedtek, hogy jól gépesíthe­tő, nagyüzemi művelésre in­kább alkalmas kultúrák jus­sanak túlsúlyra. Jelenlegi gazdálkodási szer­kezetükben az elsőség az ál­lattenyésztésé, amely nagy hagyományokkal rendelkezik ebben — elég a hírneves sváb termékekre gondolni. Legközelebbi terveik között egy nagy sajtüzem felépíté­se szerepel, amely közel 100 millió forintba kerül, és vár­hatóan a megye ellátásának javítását szolgálják vele. (Folytatás a 1. oldalon) Fiatalok hangja A KISZ-ről tíz esztendeje felvázolt kép enyhén szólva nem valós — fogalmazott F. János, egyik üzemi pán­tvezetőségünk KISZ-­t segítő tagja, aki maga is felelős szalamunkássfik oktatásá­ér­t-n­eveléséér­t. Később hozzáfűzte: Azon töprengünk, hogy ,a 22 fel­szabadult szakmunkástanulóból miért csa­k ketten je­lentkeztek a KISZ-­be? Úgy gondolom, érdemes ezen elgondolkozni az egész párttagságnak — mondta a be­számoló taggyűlés előtt. Egy másik pártfórumon a fiatalokat talán felülete­sen érintett kritikai megjegyzésre válaszolt a vállalati KISZ-bizottság titkára. „Azt a bírálatot, amely a szer­vezeti életünk gyengesége miatt ért bennünket, elfoga­dom. Ami a helytállással, a termeléssel függ össze, nem.” És azt fejtegette, hogy­­a vállalat fele (félszázny­i munkás) fiatal. Tisztességesen helytállnak az exportter­vek teljesítésében. Kivették részüket a kommunista műszakokban. Igazán keményen megdolgoznak minden fillérért — három műszakban. Később azt magyarázta, hogy gondjaink, közepette manapság kevés már a KISZ- ben a látványos munka és erre a jövőben ne is szá­mítsanak. Voltam olyan párt taggyűlésen, amelyen fiatalok tették szóvá: „Olyan vezetőkre­ van szükség minden szinten és nemcsak a KISZ-ben,­­akik élvezik a fiata­lok bizalmát, szót értenek velük, nem szakadnak el tő­lük, megértik gondjaikat, és segítenek azok megoldásá­ban. Egy fiatal párttitká­r a beregi üzemiben így véleke­dett: „Én akkor­ kezdtem igazán jól érezni magam a gyárban, amikor a munkásfiatalokhoz sikerült közelebb kerülnöm, s úgy éreztem, befogadtak.” Egyik építőipari szövetkezetünkben, egyetlen hatá­rozattal bővítették ki a vezetőség j­avaslatait. Alakít­sák újra meg a KISZ-t, hatvan ifi várja ezt a párt­szervezettől. Rádöbbenünk: jövőt építeni a fiatalok nélkül lehe­tetlen. S ez a jövő olyan lesz, amilyen a ma ifjúsága, amilyenekké neveljük őket. Úgy tapasztalom, hogy idén az év végi beszámoló taggyűléseken a korábbinál sok­kal mélyebben, sokoldalúbban, valóban érdemiben és fontosságának megfelelően foglalkoznak­­sok helyen a pártszervezetek a fiatalok gondjaival, a KISZ­-szerveze­­tek­kel. .• Id­ezzi termékenyen hatni a pártban tapasztalt nyi­­t­ottság, a gondok őszinte feltárása, a bajból va­ló kiút keresése a fiatal generációra is. Ezt a friss, új, bátor hangot és tenniakarást tapasztaltam a­­ fiatal párttagok részéről, akik hallatták szavukat s tag-­­­gyűlésiekét.. Reméljük lesz hatásuk. Fogadják m­áind több­­ helyen partnerként a fiatal generáció­­kezdeményezése­it, javaslatait és segítsék őket, gondjaik megoldásában,­­ terveik megvalósításában.­ ­_________________________________________________­Farkas Kálmán ­ Önerőből fogunk kitörni (3. oldal) Ledoktorált lakatos (3. oldal) Határszemlék a mezőgazdaságban Jót tett a téli csapadék Az éjszakai fagyok eddig nem okoztak gondot A mezőgazdasági nagyüze­mekben március első napjai­ban határ­szemléket tartanak a szakemberek. Erre termé­szetesen csak ott van mód, ahol nincsen hótakaró az őszi vetéseken és a zsenge búza „mutatja” magát. Az ország jelentős területein ugyanis hótakaró alatt van a vetés. A hóbunda alapo­san megkésve érkezett, de mindenképpen jó szolgálatot tesz. Ugyan a fagyok nem túlságosan csípősek, hiszen az éjszakai lehűlés sem igen haladja meg a mínusz 5—6 fokot, s ezt könnyen elbír­ják még hótakaró nélkül is a vetések, ám a nedvesség, a téli csapadék feltétlenül jól jött. Még ősztől jelentős csapadékadóssága van a ter­mészetnek és a téli hetek­ben, hónapokban is az átla­gosnál kevesebb nedvesség­hez jutottak a földek. Ez mindenképpen hátrányt je­lent, hiszen a szakemberek előtt köztudott, hogy a téli nedvességutánpótlás lassan ugyan, de igen kitartóan „törekszik” a föld mélyebb rétegei felé és ott elraktáro­zódva éppen azokban a ta­vaszi—nyári hónapokban adhat éltető erőt, amikor kisebb-nagyobb szárazság sa­nyargatja a növényeket. A MÉM szakemberei szerint mindenekelőtt a Alföldön van szükség arra, hogy feltöltőd­jenek a talajok. Bármilyen formában is érkezzék a csa­padék, meghálálják majd a növények. Az éjszakai fagyok egyelő­re nem okoznak gondot, hi­szen a hőmérő higanyszála nem közelíti meg a mínusz 10 fokot, ami komoly veszélyt jelentene a lassan ébredező gyümölcsfa-rügyekre. Nap­pal nem süllyed 0 fok alá a hőmérő higanyszála, így lé­nyegében zavartalan a tava­szi „kibontakozás”. Ahol lehet, metszik a szőlőt és az almafákat. Sokfelé járják a határt a műtrágyázó gépek, amelyek az első adagot ad­ják a zsenge növényeknek, segítve azok fejlődését. A műhelyekben jól halad a téli gépjavítás, a tavasszal fel­sőnek induló gépek már rajt­ra kész állapotban vannak, ugyanúgy a szükséges mun­kagépek és művelőeszközök is kijavítva, rendbe hozva várják a tavaszi indítást. KORSZERŰ­ GÉPSORON GYÁRTJÁK a csomagolóesz­közök anyagát, a hullámlemezt a nyíregyházi papírgyár­ban. (elek) FIATAL ALKOTÓK BEMUTATKOZÁSÁVAL Holnaptól: Művészeti hetek Belvált az ötlet tavaly, az első kísérlet sikerült, így ismét a frissesség és a megújulás szellemében rendezik meg megyeszékhelyünkön a hagyományos itam­­aiszi kulturális rendezvénysorozatot, a Művészeti heteiket. A nyíregyházi Vá­ci Mihály művelődési ház népművelői az elmúlt évihez hasonló rangú, színvo­nalú, de talán még annál is színesebb programot állítottak össze, ebből kíná­l­­nia­k gazdag választékot a nagyközön­ségnek március hónapban. Mi volt a­­titka az események romz­­enéjének, és az­­immár két évtizedes rendezvény megfiatalodásának? Maga az ifjúság, azaz azoknak a fiatal művészeknek a ven­dégszereplése Nyíregyházán, akik a pálya elején, művészi tanulmányaik befejezése előtt itt léphettek először a nyilvánosság elé, így lesz ez most is. Eljönnek hozzánk az elő­adóművészeket képző művé­szeti főiskolák képviselői a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskoláról, az Állami Balett Intézettől és az Állami Artis­taképző Intézetből. Több ki­állításon ismerkedhetnek meg az érdeklődők a fiatal képző- és iparművészjelöltek alkotásaival, művészi gondo­­lataiv­a­l. A Magyar Képző­­művészeti Főiskola, a Ma­gyar Iparművészeti Főiskola tárlatai mellett idén a buda­pesti Képző- és Iparművé­szeti Szakközépiskola növen­dékei is szerepelnek munká­ikkal, valamint a Fiatalok Fotóművészeti stúdiója. To­vábbi kiállítások is nyílnak a hónap folyamán, az egyik például Pál Gyula emlékére. Több koncert között válo­gathatnak a muzsika bará­tai. A zeneművészeti főis­kolások és a szlovák kama­razenekar hangversenyei mellett pódiumra lépnek a nyíregyházi művészpedagó­gusok is. A legtöbb program színhe­lye a művelődési ház lesz, itt szerepelnek a balettosok, az artisták, a helyi Primave­­ra balettcsoport, valamint a legjobb néptáncoso­k, akik meglepetést tantoga­tnak: együtt ropják a táncot az aranygyöngyösök, aranysar­kantyúsok, a népművészet if­jú mesterei. A Mesekent báb­színház az úttörőházban ját­szik. Két társulat érkezik ven­dégségbe a Móricz Zsigmond Színházba: Debrecenből a Traviátát. Egerből az Egy ló­­csiszár virágvasárnapját hozzák el a nyíregyházi szín­padra. Színházunk új, márci­usi bemutatója az ismert Mo­­liere-vígjáték, A fösvény. Filmes csemegékre számít­hatnak mindazok, akik a végzős film- és tv-rendezők, illetve az operatőr szakosok vizsgafilmjeiit megtekintik. Nagy érdeklődés előzi meg három új magyar film be­mutatóját, illetve vetítését, amelyek után a nézők anké­­ton találkozhatnak az alko­tókkal, Kása Ferenccel, Sára­ Sándorral és Csoóri Sándor­ral. Ezeken kívül lesz még néhány művészeti rendez­vény, elsősorban az iroda­lom és a zene kedvelőinek. Vala­mennyi programról a napi sajtóban folyamatosan adunk előzetes tájékoztatás­t. A nyíregyházi Művészeti hetek ünnepélyes megnyitó­ját, több művészeti főiskola végzős növendékeinek közre­működésével és a kiállítások bemutatásával március 4-én pénteken délután 3 órakor rendezik a Váci Mihály mű­velődési házban. (b. e.) MŰVÉSZETI h­etek 1988. március 4-31. Tapéta és poszttár Tapéta- és poszterrészle­get nyitottak a Kelet-Szövker Vállalat Síp utcai bútor­boltjában. Gaz­dag választék található a ha­zai és import tapétákból. (elek) II Kodály Társaság közgyűlése Rangos zenei, találkozó színhelye lesz március 5- én, szombaton a nyíregy­házi 4-es iskola. Az intéz­mény dísztermében­­tart­ja ugyanis közgyűlését a Magyar Kodály Társaság Szabolcs-Szatmár megyei csoportja. A közgyűlésen az elmúlt három év mun­kájának megtárgyalása mellet megemlékeznek­­a nagy magyar zenészről, Kodály Zoltánról és ha­lálának 21. évfordulójáról, valamint előadás hangzik el Kodály szlovákiai kap­csolatáról is. A közgyű­lésre várják Szokolay Sándor, Kossuth-díjas ze­neszerzőt, a társaság el­nökét is. A 10 órakor kez­dődő találkozót délután hangverseny zárja, ame­lyen Kodály műveiből kaphat ízelítőt a hallga­tóság. Közreműködik Ker­tész Zoltán zongoramű­vész, Tóth Nándor (csel­ló) és Tóth Nándorné "zongora, valamint ... 4. szá­mú általános iskola Can­­temus kórusa, vezényel Szabó Dénes Liszt-díjas ■karnagy.

Next