Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-08 / 241. szám
MA Tovább épül a kiskörút (2. oldal) Párttitkárválasztás két jelölttel (3. oldal) A képviselők nagy többséggel elfogadták a bős—nagymarosi vízlépcsőről szóló miniszteri jelentést Befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka Tájékoztató a parlamenti ügyrend korszerűsítésének állásáról A bős—nagymarosi beruházás helyzetéről szóló kormánytájékoztató feletti vitával folytatódott pénteken az Országgyűlés őszi ülésszaka. A vita előtt a négy érintett állandó bizottság előadója foglalta össze az ülésszakot megelőző testületi viták tapasztalatait. Elsőként Bérder Béla Pest megyei képviselő, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság főigazgatója a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság nevében javasolta: az Országgyűlés a kormány beszámolóját vegye tudomásul, vonja le az ügy tanulságait, s határozza meg a kormány számára a további építkezés és az üzemeltetés feltételeit. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ország közvéleménye most döntést vár a Parlamenttől, amelynek olyan helyzetben kell állást foglalnia, amikor a vízlépcső ügyében minden lényeges kérdés már korábban eldőlt. Szilágyi Gábor Hajdú-Bihar megyei képviselő, a Debreceni Postaigazgatóság igazatója elmondta: a testület a nagyberuházásról folytatott vitában úgy foglalt állást hogy a beruházás megvalósítása jelentősen előrehaladt, visszafordíthatatlan, s olyan kényszerpálya, amelyen, ha tetszik, ha nem, végig kell menni. A képviselők érzékelik a felelősség nagyságát, éppen ezért a mű mielőbbi befejezését támogatják, és nem annak leállítását. Meggyőződésünk, hogy ellenkező esetben jelentős károk érnék az országot. A bizottság ülésén komoly bírálat érte a kormányt a tájékoztatási kötelezettség elmaradásáért, majd annak lassúságáért. Egyebek mellett ennek tudható be, hogy a terepet olyan csoportok uralták, amelyek politikai célok szolgálatába állították a vízlépcső ügyét. Mayer Bertalan Vas megyei képviselő, a csepregi Győzelem Mgtsz elnöke, a terv- és költségvetési bizottság előadója ugyancsak ismertette a bizottság ülésén kialakult vitát. Elmondotta: többen hangsúlyozták, hogy erre a parlamenti vitára nem most kellett volna sort keríteni, hanem már 1985-ben vagy még korábban. A bizottság véleménye szerint a felelősség nemcsak az illetékes szaktárcát, hanem az államközi szerződés aláíróját, a kormányt terheli. Ennek tudatában a kormánynak az üzemeltetésnél minden egyéb szempontot — az energiatermelést, a hajózhatóságot egyaránt — alá kell rendelnie a természetvédelem követelményeinek. A felszólaló hangsúlyozta: a bizottság ellenzi, hogy a bős—nagymarosi beruházás ügyében népszavazáson szülessen meg a döntés. Most kérni ki a nép véleményét — és ezáltal rá hárítani a felelősséget — erkölcstelen dolog lenne. „Ha korábban nem érdeklődtek szándéka felől, most ne rángassuk bele semmibe.” Ilyen meggondolás alapján azt javasolja a bizottság a Parlamentnek, hogy vegye tudomásul a kormány beszámolóját, ám ne foglaljon állást a bős—nagymarosi beruházás kérdésében. Cselőtei László Pest megyei képviselő, akadémikus, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a mezőgazdasági bizottság véleményét tolmácsolta. A környezetvédelemnek a majdani üzemelés során is elsőbbséget kell adni — hangsúlyozták a testület ülésén. Az első hozzászóló dr. Szentágothai János akadémikus emlékeztetett arra: 1983. december 20-án az MTA elnöksége egyhangú döntéssel nyomatékosan ajánlotta a kormánynak, hogy mondjon le a tervről, vagy legalábbis hosszú időre függessze fel annak megvalósítását. Ez a határozat azóta sem került nyilvánosságra. A hiba egyik gyökerét ebben látja: a viták zárt ajtók mögött, „szigorúan titkos”, vagy „szolgálati használatra” minősítéssel zajlottak. Káldi Endre Győr-Sopron megyei képviselő kifejtette: a Szigetköz lakosságának nagy többsége bízik a szakemberekben. Eck Tibor Komárom megyei képviselő utalt arra, hogy többen a beruházás kedvezőtlen hatásaira hivatkozva kérik az építkezés leállítását. A képviselő ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást: nem várni kell a feltételezett hatásokat, hanem gyakorlati munkával fel kell készülni megelőzésükre, s a művet környezetkímélő módon, az ember szolgálatába kell állítani. Leszögezte: az elmúlt egy-két évben, de különösen a májusi pártértekezlet óta hazánkban megindult demokratizálódási folyamat nem jelenti azt, hogy egy szűk, de annál hangosabb kisebbség presszionálja a halkabb többséget. Egyesek — tette hozzá — a kormány tűrőképességét akarják próbára tenni. Szabó Kálmán akadémikus több indítványt tett. Javasolta, hogy a miniszteri expozét tekintse az Országgyűlés közbülső beszámolónak, és így fogadja el, de ne erősítse meg a benne lévő koncepcionális elképzeléseket. Indítványozta a nagymarosi vízlépcső építésének mielőbbi felfüggesztését. Bugán Mihály, a Szolnok Megyei Tanács elnökhelyettese leszögezte: mindenképpen a beruházás befejezését támogatja. Véleményét a kiskörei Tisza II. vízlépcső példájára alapozta. Két évtizede ugyanis, amikor a helyi lakosok megtudták, hogy sor kerül az építkezésre, ott is igen nagy volt az ellenállás. Az elmúlt másfél évtized tapasztalatai azonban egyértelműen bizonyították: a döntés helyes volt. Sándor Gábor, Nógrád megyei képviselő a kormány előterjesztését korrektnek ítélte, amely körültekintő munka eredményeként szü (Folytatás a 4. oldalon) Az Országgyűlés üléstermében: Kulcsár Kálmán, Horváth István miniszterek, Horn Gyula államtitkár rögtönzött eszmecseréje az ülésszakon. Konferencia, kiállítás Elekronika és számítástechnika a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban az elektronika és a számítástechnika gyakorlati alkalmazása még messze el van maradva a lehetőségektől. Hogy ez a szakadék ne nőjön, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság öt éve előadássorozattal egybekötött kiállítást szervezett, amelynek idei állomása Nyíregyháza. A kétnapos konferencia helyszíne, amely tegnap kezdődött, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola. A nyitó plenáris ülésen Kopanecz György, a Mezőgazdasági Minisztérium munkatársa hangsúlyozta, hogy a magas árak és a korlátozott beszerzési feltételek miatt a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok még most is idegenkednek a számítógépek alkalmazásától. Az ország termelőszövetkezeteinek csak egyharmada rendelkezik kisebb-nagyobb számítógéppel. A versenyképességet, a minőség javítását, a tartalékok kihasználását pedig elsősorban az elektronika segítségével lehet kihasználni. Ha a számítógépek bevezetésével a költségek csak 1 százalékkal csökkennének, az államnak 2 milliárd megtakarítást eredményezne. Megyénkben a hetvenes évek közepén terjedtek el az első könyvelőgépek, mondta Lakatos András, a megyei tanács elnökhelyettese. A mezőgazdaságban 1984-től kezdett nagyobb tömegben elterjedni, 25 termelőszövetkezet és nyolc állami gazdaság oldotta meg főleg ügyviteli gondjait számítógéppel. A példák között szerepelt a nyíregyházi Ságvári, a leveleki Dózsa, a tiszavasvári Munka, valamint a mátészalkai és a balkányi állami gazdaság. Ennek ellenére, fűzte hozzá, az átfogó termelésszervezési és komplex üzemfejlesztési tervek váratnak magukra. Az egyik házigazda képviseletében Rudi Béla, a Nyírség Konzervipari Vállalat vezérigazgatója a mezőgazdasági termeltetés, a termelési folyamatok és a vállalati terv számítógépes irányításáról szólt. Ezután négy szekcióban megkezdődtek az ülések. A résztvevők péntek este a Nyírség Konzervipari Vállalat számítógépes rendszerével ismerkedtek, majd a vállalatnál szakember-találkozón cserélhették ki véleményüket. A kiállítótéren többek között a SZÜV a Mekomir ügyviteli rendszerét, a Computer-M számítógépes szakirodalmát, a nyíregyházi Termelőszövetkezetek Közös Szolgáltató Vállalata ügyviteli rendszerét és a tiszavasvári Proton GM technológiai folyamatait mutatja be. A konferencia ma 10 órától a főiskola nagyelőadójában plenáris üléssel zárul. A számítógépes bemutatón Almasűrítmány Amerikába A napokban indítja útnak az első almasűrítmény szállítmányt a Nyírség Konzervipari Vállalat az Egyesült Államokba. Mivel Európában rekord mennyiségű alma termett, a tengerentúli szállítások kerültek előtérbe. A nyolcezer tonna szabolcsi almasűrítmény a tavalyi mennyiség duplája, amely az USA keleti partjától a nyugatiig üdítőital alapanyagául szolgál. A konténerekbe töltött sűrítményt vasúton szállítják a tengeri kikötőkig, amely tengerjáró hajókon folytatja útját. Szoknya és köntös exportra Új formájú és minőségű szoknyát szállított szerdán tőkés exportra a Nyírség Ruházati Kisszövetkezet. A kétezer szoknya az NSZK-beli lányok, asszonyok ruhatárát fogja gazdagítani. A kisszövetkezetnél elkészült négyezer női plüss köntös is, amelynek megkezdték a csomagolását. Az NSZK-beli Ringella cég kamionja a jövő héten fuvarozza el a készterméket. Ezenkívül nyugatnémet és francia partnereivel a napokban kezdte meg a tárgyalásokat a kisszövetkezet a jövő évi nyári női felsőruházati termékek kiszállítására.