Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-01 / 27. szám
2 Szuperdivatos és konzervatív A tőkés megnézi, hová teszi a pénzt.. Nincs nehéz helyzetben, aki nem tudja, hol található Fehérgyarmaton a Szamosmenti Ruhaipari Szövetkezet. A kapuja előtt álló hatalmas, idegen rendszámú kamionok az idegent is útbaigazítják. Ottjártunkkor épp a nyugatnémet Erka cég sofőrje érkezett az áruért. Precíz munka, pontos szállítás... — Az Erka régi partnerünk, számukra kizárólag szoknyákat gyártunk — mondja Tankóczi László, a szövetkezet elnöke. — Legnagyobb megrendelőnk a holland Baruch cég, akiknek ruhát, illetve szoknyát szállítunk, partnerünk a nyugatnémet Georg Will cég, amely szezonban nyolc—tízezer, a a tervező gazdag, olykor extra fantáziáját tükröző modellt rendel tőlünk, valamint a francia Marcelle Griffy, aki viszont olyan konzervatív modelleket rendel, amelyekhez maga gyártotta, minőségi anyagokat is küld. A felsorolásból kitűnik: a gyarmati szövetkezetnek a legmagasabb igényeket, a legváltozatosabb elképzeléseket kell megvalósítania, nem is akármilyen minőségben! Azt bizonyára mondani sem kell, hogy a sokfajta megrendelés a legkényesebb minőségi követelményeknek is megfelelő munkán, a pontos, precíz szállításon alapszik. Hogy ezt a gyarmatiak folyamatosan, hosszú évek óta képesek teljesíteni? Számukra ez ma már természetes. — Ha meg akarunk élni, csak kifogástalan minőséget gyárthatunk — magyarázza az elnök. — Öröm és elismerése munkánknak, hogy eddigi tevékenységünkre alapozva a francia cég kft. alapítását javasolta számunkra. A tárgyalások jelenlegi állása szerint öt-tíz évre szólna a megállapodás, melynek hasznát a teljes gépi rekonstrukció megvalósításában, kedvező vám- és szervezési lehetőségek megteremtésében, s bizonyos fokú adókedvezmény formájában is élvezheti majd szövetkezetünk. szövetkezet saját tanulója volt, akik előtt nem ismeretlenek az itteni követelmények. — Itt tanultam, nem is akartam máshová menni, — mondja egyikük, Nagy Gizella, aki fél éve dolgozik a termelésben. Ma még csak húsz szoknyát varrok meg naponta, hiszen nagyon kell figyelni, nem hibázhatok. A szalagon gyártott gyönyörű lila, divatos szoknyákat nyugati boltokban árulják majd, s oda kerülnek a szomszéd szalagon készülő tetszetős blúzok, modern fazonú kosztümök is. Az idegen csak csodálkozik, meg kicsit irigykedik is. Arra gondol, milyen jó lenne hazai boltokban is hasonló holmik között válogatni. Karmacsi Valéria üzemvezető egyetért velem. Kidolgozott részletek — Én is más szemmel nézem a hazai konfekciót amióta a nyugati megrendelőknek szállítunk. Mondhatom: nagyon le vagyunk maradva. A fazon még csak-csak, de akidolgozás ... Szavait alátámasztják a a szalag lányai, asszonyai is. A precíz munka, a hibátlan varrás és vasalás itt magától értetődő követelmény. Igaz, szívesen vállalják a szigorú feltételeket, mert cserébe jól meg is fizetik őket. — A környéken a legjobbak közé tartoznak kereseti lehetőségeink, mégsem vagyok teljesen elégedett — vallja erről Tarikóczi László, a szövetkezet elnöke. — Hiába léptünk előre, lépéselőnyt mégsem szereztünk, csak a hátrányból faragtunk le valamit. Nem használhatjuk ki, hogy nálunk úgyis szívesen dolgoznak az embereik, mert másutt errefelé nemigen van hely. Az asszonyok számára ehhez ma már ideálisak a körülmények. Hogy az elnök számára azok-e? A válaszhoz elég egyetlen adalék. Ottjártamkor egy egész napba került, míg hosszú keresgélés, téves kapcsolások, után telefonon kapcsolatot létesíthetett egyik budapesti megrendelőjével. Mint mondja, számára ez mindennapi jelenség, már-már hozzászokott. Igazából csak akkor bosszantja a dolog, ha a szövetkezetbe érkező nyugati partnerei szeretnének telefonálni ... Kovács Éva Tankóczi László, a szövetkezet elnöke, akinek sokszor egy napjába is belekerül egy pesti telefon ... Mint ebből a nyugatinak...? S, hogy mi jó ebből a tőkés partnernek? Az sem marad titok. A tőkés piacra nem könnyű bejutni, s még nehezebb ott megmaradni. Az ottani megrendelő nem kockáztat, alaposan megnézi, mibe fekteti a pénzét. Gyarmaton jó helyen látja azt. Biztos piacot, növekvő kapacitást akar, ezért olyan terméket gyárttat, amilyennel a világ bármely országában megnyerheti a vásárlókat. Igaz, nem csak pénzt ad, szigorú feltételeket is szab. A gyarmati szövetkezetben ezért igen magasak a minőségi követelmények. Itt nem lehet csak tessék-lássék dolgozni. A 278 dolgozó között helybeliek és a környéken élők egyaránt vannak. Nem fogadnak akárkit. Csak azok állhatnak a gépek mögé, akik vállalják a szigorú feltételeket. A dolgozók java része a Az oldalt összeállította: TÓTH KORNÉLIA Kinat-Magyarország Aki a várossá válás napján született Kereken tíz esztendeje, 1979. január 4-én született Bogi Zsuzsanna, a gulácsi általános iskola negyedik osztályos tanulója. Édesanyja a gulácsi általános iskola nevelője, édesapja Tiszaszalkán a Magyar Acélban dolgozik. Zsuzsika az elmúlt év végén kitűnő tanuló volt. Mint elmondta, a rajzzal most is gondok vannak, de valószínű, ebből is jeles lesz a negyedik osztály első félévében. Érdeklődési köre szinte mindenre kiterjed. A szobában villanyorgona, rajta kottákkal. Német nyelvkönyv, számítógép és természetesen a tankönyvet. Amikor a város kerül szóba, szinte térképszerűen rajzolja fel szavaival Fehérgyarmat nevezetességeit. Büszkén sorolta a kenyérgyártól az ABC-n át az új házak, üzemek, intézmények sorát úgy, mint aki igazán otthonának tekinti ezt a települést. Koncert a templomban A komolyzene szerelmeseit várták a fehérgyarmati református műemlék templomban a közelmúltban. A városi művelődési központ a várossá válás tizedik évfordulójának méltó megünneplésére rendezte, de a jövőben január első vasárnapján mindenkor sor kerül majd hasonló koncertre. Az idei koncert vendége Gyülvészi János orgonaművész volt. Xidud István költő versei színesítették a rendezvény műsorát. A koncert közönségét fanfárzene köszöntötte. A rézfúvós együttes tagjai mellett láthatta a közönség a vegyes kart, akik a közelmúltban Ausztriában, az NSZK-ban, illetve Belgiumban is bemutatkozhattak. A 3. sz. általános iskola nagykórusa (Seres Gézáné vezetésével) ugyancsak a zeneirodalom ide illő alkotásait mutatta be az újévi koncerten. Nagy sikere volt annak a közös számnak, melyet a vegyes kar karnagya, Szárazné Szabó Marianna vezényelt. Sor került a gyermekkar, a felnőttkar és a fúvósok közös bemutatkozására is. Ajándék erdélyieknek Első alkalommal került sor arra, hogy a városi tanács dolgozóinak gyermekeivel együtt Romániából menekült magyar családok gyerekeit is vendégül lássák a közalkalmazottak szakszervezete rendezvényén. A tárgyi ajándék mellé 1000—1000 forintos vásárlási utalványt is kaptak a menekült családok gyermekei. Segít(ene) a Patyolat A háziasszonyok második műszakját jelentősen megkönnyítő Patyolatnál manapság nem adják egymásnak a kilincset a kuncsaftok. Sajnos, a tavaly két alkalommal is végrehajtott áremelés bizonyos mértékig visszavetette az igényeket. Bár Szabó Gyuláné és Boros Endréné állítja, a múlt év eleji áremelés sokkhatása után tavaly év végére már lassan ismét visszapártolt a lakosság a Patyolathoz. 1989. február 1. Xikericás töltött káposzta, tatárbifsztek Gyarmati séf a szakácsvilágbajnokságon Ettek már télen tejszínes málnalevest? Ha nem, sürgősen pótolják be a Szamos menti Állami Tangazdaság fehérgyarmati ételbárjában. Persze, nem ez az egyetlen csemege, amit kínálnak harmadosztályú áron, de magasabb színvonalon. A szatmári táj jellegzetes fogásai közül mindig vendégcsalogató a kukoricás töltött káposzta, a szatmári tepsis hús. A diákvendégeknek kedveznek a sokféle édességgel, a Gundelpalacsintával, a csokoládéparféval. Persze az üzletvezető, Múzsás István nem tett le eredeti szándékáról, mégpedig a hidegkonyha népszerűsítéséről. Járja a világot, szakács világbajnokságon Luxemburgban és Svájcban gyarapította gasztronómiai ismereteit. A kényes nyugati ízléshez igazodó ízeket azért nem lehet „átmásolni”, így a hazai fűszeres, csípős jelleget megadják az ételeknek. A szemre is tetszetős ételbár a budapesti belvárosban is megállná a helyét. Specialitásaik közé tartozik a csiirkemáj rizottó, a franciasaláta, a tatárbifsztek. A magyaros körömpörkölt, a hagymásvér, a zúzapörkölt pedig a szolidabb árakkal vívja ki a vevők bizalmát. Az ételbár melletti csemegerészlegen tőkehúst, felvágottakat, tejtermékeket kínálnak. Bár a tél a disznóvágás szezonja, így kevesebb húst vásárolnak az emberek, azért naponta több százan betérnek egy-egy jó falat kedvéért az ételbárba. Betanítás, átképzés, járadék Mi lesz a munkanélküliekkel? A munkaerő-gazdálkodás helyzetét és a foglalkoztatáspolitika működését vizsgálta legutóbbi ülésén Fehérgyarmaton a Népi Ellenőrzési Bizottság, a város, Nábrád és Szatmárcseke termelőszövetkezeteinél és tanácsainál. A vizsgált termelőszövetkezetek munkaerőgondjaikat döntően saját maguk oldották meg. A foglalkoztatási feszültséget Nábrádon építőipari szakcsoport létrehozásával, Szatmárcsekén terület bérbeadásával enyhítették. Fehérgyarmaton nagy volt a fluktuáció, a tsz-ben közel kétszázan szüntették meg munkaviszonyukat. A városban a konzervüzem és cipőfelsőrész-készítő üzem beindulásával nyílott mód segédmunkások betanítására, illetve szakmunkások átképzésére. Szatmárcsekén javították a munkafeltételeket a központi fűtés beszerelésével, az utak javításával, munkásszállító autóbusz vásárlásával. Fehérgyarmaton négy helyen felújították a szociális helyiségeket, megoldották a munkásszállítást, három üzemnél teremtették meg annak feltételét, hogy a dolgozók meleg ételt fogyaszthassanak. A nábrádi és kétsemjéni gázcseretelep szociális helyiségeinek felújítása még várat magára. Mindhárom tsz-nél foglalkoztatnak csökkent munkaképességűeket, s a nábrádi tsz varrodájában kismamaműszakot is szerveztek. Szatmárcsekén a rehabilitációs megbízott a nők és a fiatalok gondjait is magára vállalta. Fehérgyarmaton húsz idős tag nyugdíját egészítik ki, harminchat öregnek a megyei tanácstól várnak támogatást. A szövetkezet 20 egykori dolgozójának fizet járadékot, és további négy folyósítását most intézik a városi tanácson. A NEB megállapítása szerint a területen a jövőben az átlagosnál nagyobb mértékű munkanélkülivel kell számolni. A tapasztalatok alapján — legalábbis egyelőre — nem érvényesül megfelelően a munkaerőpiaci gazdálkodási szemlélet. Életveszélyes volt , átköltöztették Új helyen az óvoda Veszélyessé vált a Lenin úti óvoda, az intézményvezető jelzése alapján sürgősen intézkedtek a város vezetői. A közelben álló üres lakást ideiglenesen átalakították óvodává. Társadalmi segítséggel a közelmúltban már át is költöztették az óvodát, s január 16-tól itt leltek otthonra a vasútállomás környékén élők gyermekei. A korábban megürült iskolaépületben ugyan már kialakítottak egy központi műhelyt, de most a szükség úgy hozta, hogy ebből bővítéssel óvoda legyen. A Kossuth téren bontásra ítélt iskola épületének anyagát is felhasználva, megteremtik a bővítés feltételeit. A város kisiparosai társadalmi munkában vállalták az építést. A tanácsiak ugyancsak társadalmi munkában elkészítették a terveket, így különösebb fennakadás nélkül megindulhat az átalakítás. Igaz, a szülők azt szeretnék, ha a város e részébe is új óvoda épülne. Ezért áldozatot is vállalnának. Azonban a mai gazdasági körülmények között ennek egyelőre nincs reális lehetősége, így joggal remélik a tanácsiak, hogy a valós helyzetet megértve mindenki azon munkálkodik majd, hogy minél előbb befejeződjön az átalakítás, s az óvodások megfelelő ellátásban részesüljenek.