Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-02 / 232. szám

2 Brenner György 1939 Erste a székelyeknél Kaján Tibor 1921 Smink nélkül Détár Enikő Zavarba ejt a férjem... — ha együtt lépünk színpadra Mit szeretne a színész a bemutatót követő délelőttön csinálni? Gondolom, megszabadulni az előadás izgalmának egy részétől. Pihenni. Semmiképpen sem az újságíró kérdéseire figyelni. Gyereksírás hallatszott Détár Enikő és Rékasi Károly szobájából. Azon gondolkodtam. ko pogtassak-e, vagy hagyjam őket a prózai teendőkkel bíbelődni ? De hát a szerkesztő „színést” kért, egy rövid beszélgetést Enikővel, akit először láthatott a nyíregyházi közönség a Móricz Zsigmond Színházban. A Ribillió Bécsben játékban Klára szerepét alakította nagy sikerrel. Rékasi átsegített a kezdeti zavaron (igaz, ennek az lett az ára, hogy kifutott a tej), s a négyhónapos Eszter közreműködésével elkezdődhetett a beszélgetés. — A negyedik évadomat kezdem a Vidám Színpadon. A főiskola elvégzése után rögtön oda szerződtem, engedve Bodrogi Gyula hívásának. Az Ének az esőben című musicalben vizsgáztam. A színházban két év alatt két főszerepet játszhattam, s több kisebbet is. A harmadik évadban Eszteré volt a legnagyobb szerep, nagyon vártuk mind a ketten. Aztán lehetőségem kínálkozott, hogy Nyíregyházára jöjjek. Boldogan vállalkoztam, örülök, hogy itt lehetek, mert megszerettem ezt a várost. Nagyon jó, hogy együtt lehet a család. — Ön egri lány. Mi köti Nyíregyházához? — Szeretem a város nyugalmát, a csendjét, a tiszta levegőjét. Sokat sétálunk hármasban, a városban is, de gyakran kimegyünk a sóstói erdőbe. Jó egy kicsit nyugalomban élni, nincs szinkron, nincs szaladgálás. Egymással is, a színházzal is többet tudunk törődni. És ez nagyon jó. — A Ribillió Bécsben című vígjátékban mindketten játszanak. Előfordult ez már korábban is? — Még sohasem. Zavarban is vagyunk egymástól. A próbákat nagyon szerettem. című víg- mert szerintem kellemes, szórakoztató a játék, örülnék, ha a közönségnek is tetszene. — Nekem úgy tűnt, hogy nincs oka panaszra ... — Az az igazság, hogy nem tudom megítélni. Azt én is éreztem, hogy a közönség is szerette az előadást, „vette a lapot”, ahogy mondani szokták. Októberben tizenhétszer megy a darab, de a későbbiekben is könnyen megoldhatók az egyeztetések a Vidám Színpaddal. Amíg itt játszom — főleg októberben — Eszterre pótmama vigyáz. Nagyon szeretik egymást, néha még féltékeny is vagyok. Ettől kezdve a kislányé a főszerep, az újságíró nem tehet mást, becsukja a jegyzetfüzetet, sok sikert kíván az elkövetkező valamennyi előadásra. Nagy István Attila Détár Enikő (Elek Emil felvétele) Kelet-Magyarország Négy alkotás a 4. országos karikatúrabiennáléról, amely pénteken nyílt meg Nyíregyházán és október 30-ig látható a Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központban. A kiállítás kedd kivételével naponta 10-től 18 óráig látogatható. ELŐADÓI KONFERENCIA kezdődik ma délután két órakor a Jósa András kórház központi sebészeti tömbjének előadótermében. A TIT szabadegyetem keretében zajló konferencia témája az öngyilkosságok orvosiegészségügyi vonatkozásai. Mi lesz a szovjet laktanya sorsa? Késik a pályázat A mentősök szeretnék Egy hónapja számoltunk be arról, hogy a szovjet csapatok kivonulása után megüresedő nyíregyházi laktanyát is hasznosítja az állam. A Honvédelmi Minisztérium sajtótájékoztatóján úgy fogalmaztak augusztusban, hogy a megüresedő laktanyák hasznosítására nyílt pályázatot hirdet az Állami Fejlesztési Intézet szeptember elején. A megjelölt határidő lejárt, viszont megyénkben többen érdeklődtek, mi lesz a nyíregyházi szovjet laktanyával, ha elhagyja az alakulat? Az Állami Fejlesztési Intézetben Horváth István általános főosztályvezetőtől megtudtuk, azért a késedelem, mert a már megüresedő szovjet laktanyák műszaki felmérése is igen körültekintő, gondos munkát kíván. Csak egy adat, az országban 500 ezer beépített légköbméter, 150 hektárnyi területen ad munkát az ezzel foglalkozó felmérőknek. A pályázat meghirdetése teljesen nyilvánosan történik, mégpedig több szakaszban. Ugyanis, ahogy a szovjet alakulatok elhagyják az országot, olyan ütemben írják ki a pályázatot a hasznosításra. Hiszen nyilvánvaló, hogy csak akkor mérhetik fel hitelesen a meglévő objektumokat, ha azt már nem használják. A pályázatról figyelemfelhívó közleményt olvasnak majd be a televízióban, majd az országos napilapokban, szaklapokban, s végül a megyei napilapok közük az Állami Fejlesztési Intézet pályázatát. Mivel Nyíregyházán várhatóan a jövő esztendőben hagyja el a szovjet laktanyát az itt állomásozó alakulat, ezért a felmérés és a pályázat kiírása is később történik. Több ötlet felvetődött már a hasznosításra a megyeszékhelyen. Régi gondot oldanának meg azzal, ha a mentőket helyeznék el itt. Mint arra dr. Vrankó Tamás mentő főorvos utalt, megfelelő lenne ez az objektum, ha a felújítás után a mentő rendezkedne itt be. Bizonyára száz évre megoldanák a mentőszolgálat nyíregyházi problémáit. Mellettük gazdasági munkaközösség is érdeklődött, hiszen telephelynek is kiválóan alkalmas lehet a szovjet laktanya. Ám az ötletek akkor válhatnak valóra, ha az Állami Fejlesztési Intézet nyílt pályázatát elnyeri valamelyik cég, tanács, gyár, vagy magánszemély. Egyértelmű, hogy a létesítmény megszerzéséhez tőkeerős cégre lenne szükség. T. K. A tárgyalóteremből Idegen a szekrényben "ilyet srsc? ■-betett egy maplyosan élő özvegyasszonynak, akkor éjfél körül házában kialudt a villany, majd hallotta, hogy valaki a bejárati ajtó környékén motoszkál? Azon az éjszakán, tavaly szeptember 17-én ifjú Fazekas János tiszaeszlári lakos már munka közben leitta magát. Körülbelül másfél liter vegyes gyümölcspálinkát fogyasztott el, s ilyen állapotban indult hazafelé. Amikor az özvegyasszony háza elé ért, elhatározta, hogy valami módon bemegy hozzá. A kapu nyitva állt. Az udvarra könnyen bejutott, s következő teendője az volt, hogy a tornácon lévő villanyórát kikapcsolta. Az özvegyasszony ekkor kidugta fejét az ajtón, hogy megnézze, mi történt. Fazekas az ajtórésen benyúlva elkapta a nyakát és erőszakkal hátratolta a legbelső szobába. Földrelökte, dulakodott vele, aztán félreérthetetlen szavakkal megmondta, hogy mit akar. Amikor az asszony kereken visszautasította, támadója nem ellenkezett vele többet, hanem kijelentette: Megállj, majd világosban elbánok veled! Ezzel a tornácon lévő villanyórához ment, hogy fényt csináljon. Az asszony kihasználta Fazekas távozását, kiszaladt az utcára és segítségért kiáltozott. Szomszédja azonnal felfigyelt rá, s bement vele a lakásba. Keresték egy darabig a jogtalan behatolót, míg végül az egyik szekrényben rábukkantak. Fazekas a szomszéd erélyes fellépése nyomán nagy gyorsasággal eltűnt a házból. Az özvegyasszony az éjszaka nyomait néhány napig magán viselte. Véraláfutásokat, plezúrákat, ütődéseket szerzett, melyek mind nyolc napon belül gyógyultak. Könnyű testi sértés vétsége, és magánlaksértés bűntette miatt azonban megtette feljelentését, s a többször büntetett ifjú Fazekas Jánost nyolc hónapra „kivonatta a forgalomból”. A börtönbüntetésen kívül elrendelték az alkoholelvonó kezelését. Az ítélet jogerős. B. A. 1989. október 2. Halló, halló, Nyíregyháza! Több állomáshoz új központ is kell Minden héten legalább egyszer telefon, de mostanában többször is. Sokakat foglalkoztat ez a téma napjainkban. Ha a jelenlegi nyíregyházi helyzetet akarom jellemezni, hát az egyszerűen siralmas. A jövő? Még kérdéses, de szép lassan talán összeáll a kép. Egyre többször esik szó arról a 10 éves távközlésfejlesztési programról, melyet a Posta Kísérleti Intézet munkatársai dolgoztak ki. Ezek között az elképzelések között szerepel a nyíregyházi központ és hálózat fejlesztése is, és ez már jó hír. Az alapok Ismerni kell először is azt, ha tervez az ember, hogy milyenek az alapok, mire lehet építeni. Minden, hozzánk befutó, telefonnal kapcsolatos kérdésre a posta illetékesei azt felelik, hogy a hálózat és a központ túlterhelt. Kevés a lakásállomás, így sokan napközben a munkahelyi telefonon keresztül bonyolítják le magánbeszélgetéseiket. Abban az esetben, ha nőne a lakásállomások száma, némileg kiegyenlítődne a dolog (bár ebben nem vagyok olyan biztos), kisebb lenne a napi terhelés. Nyíregyháza fejlesztését a tervet kidolgozók két lépcsőben képzelték el. Az elsőben, amely 1994-ig szól, a lakásállomások számát 14 ezerre, a közületit 6200-ra, a nyilvánosok számát pedig 700-ra bővítenék a városban. Ha ezt öszszeszámoljuk, több mint kétszeresét kapjuk a mostani tízezres kapacitásnak. Minden másodikban... Az ezután következő hat év hozná az újabb növekedést és az ezredfordulóra 31 ezer körüli lakásállomást kívánnak létrehozni, ami viszont azt jelentené, hogy ha nem is minden lakásban, de legalább minden másodikban lenne telefon. A közületi állomások száma újabb 3000-rel, a nyilvánosoké pedigkétszázzal nőne. Mindezekhez azonban a mai központ már nem elég, meg kellett tehát azt is vizsgálni, milyen átalakításokat lehet a mostani épületen belül végrehajtani. Az itt adódó lehetőségek sajnos nem elegendők, így szerepel a tervben egy új központ létrehozása is Nyíregyháza területén. Hová kerüljön ez a második épület? Két hely jött szóba a kiválasztás során és úgy tűnik — ebben egyetért a tanács és a számítógép —, hogy a legideálisabb lenne felhúzni az épületet Bujtoson, így a két központ nem kerülne messze egymástól és a hálózat kiépítése is olcsóbb lenne. Ide telepítenék az új, 32 ezres kapacitású helyi központot, az új tranzitközpontot és a jelenlegi távíró központot is, amelyet elektronikusra szerelnek majd át. Az épületet természetesen úgy tervezik, hogy egy esetleges későbbi bővítéskor ne kelljen újat csinálni. Az új központ építését követi majd a hálózatbővítés és az átmenő hálózat létrehozása. Sokba kerül... Arra a kérdésemre, menynyibe fog mindez kerülni, azt a választ kaptam, hogy az első lépésre készítettek eddig költségvetést és durván két és fél milliárd forintra lesz ehhez szükség. Ez a pénz századrésze sincs annak az öszszegnek, amit az egész országot érintő fejlesztésre tervbe vettek, de nekem így is soknak hangzik. A fejlesztést, bővítést azonban mindenképp meg kell csinálni, hogy a mostani áldatlan állapotok megszűnjenek. Szilágyi Zsuzsa Tízmillió fontos testű modell. London: Suzanne Mizzi, ez a 21 éves brit hölgy, aki aktfotóiról vált híressé, 10 millió font értékben biztosította testét. A Lloyd’s-nál kötött biztosítása szerint arca 5 millió, keblei és lába 4 millió, karjai félmillió és testének fennmaradó részei összesen félmillió fontot érnek. Mizzi kisasszony egy divatcégeket tömörítő konzorciummal kötött hároméves szerződést, amely alapján évente harmincezer fontot keres. (Telefotó / MTI Külföldi Képszerkesztőség)