Kelet-Magyarország, 1993. október (50. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-14 / 240. szám
1993. október 14., csütörtök Emelik a kamatot Budapest (MTI) A Postabank és Takarékpénztár október 15-étől 2 százalékkal emeli valamennyi lakossági értékpapírjának kamatát. Ugyancsak változnak a Takarékszelvény II. kamatai is, ennek határideje azonban október 22. A tájékoztatás szerint az egyéves lekötésű Posta takarékjegy kamata 18-ról 20 százalékra növekszik. Az egy hónapos lekötésű Posta-bankjegy a jelenlegi 12 százalék helyett 14 százalékkal, a kéthavi lekötésű 13 százalék helyett 15 százalékkal, a háromhavi lekötésű 14 százalék helyett 16 százalékkal és a kéthavi lekötésű 15 százalék helyett 17 százalékkal kamatozik. Ugyanilyen arányban emelkedik a Posta takaréklevél alapkamata, valamint a lakossági bankszámlán lekötött betétek után fizetendő kamat is. Jönnek a MIG-ek Budapest (MTI) Két pilóta kivételével hazatértek az oroszországi Krasznodarból azok a magyar katonatisztek, akik a volt szovjet adósság fejében hazánkba érkező MIG-29-es vadászgépek kezelésével több mint három hónapon át ismerkedtek. Szerdán a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályán elmondták, hogy Karmazsin Sándor ezredes, a kecskeméti repülőezred parancsnoka és Helembai László alezredes, a repülőszemlélőség főtisztje a tervek szerint pénteken érkezik haza, mégpedig két, kétüléses MIG-29-es vadászgép fedélzetén. További hat gépet pedig orosz pilóták vezetnek majd a kecskeméti repülőtérre, ahol ünnepélyes külsőségek között fogadják a hazatért magyar tiszteket, illetve a vadonatúj szupergépeket. A következő 8 MIG-29- es várhatóan október 26-án érkezik meg, míg a fennmaradó 12 november első felében. Két vasúti szerelvény a repülőgépek földi tartozékaival, tartalékalkatrészeivel és hajtóműveivel már megérkezett magyar területre. Jelenleg a második szerelvény átrakása zajlik Záhonyban. Csökkenés Budapest (MTI) — Szeptemberben ismét csökkent a munkanélküliek száma, augusztusban még 675 016-ot tartottak nyilván, az elmúlt hónapban már csak 669 759-et regisztráltak, így a gazdaságilag aktív népesség és a munkanélküliek aránya, azaz a munkanélküliségi ráta 12,9 százalékra módosult. A gazdaság nagyobb foglalkoztatási igényét jelzi, hogy márciustól a korábbi 60 ezer helyett, átlagosan már csak mintegy 30 ezer új munkanélküli regisztráltatja magát havonta. TÚL A MEGYÉN Elmarad az első paragrafus Nem évül el a fegyveres összetűzés esetén elkövetett cselekmény Budapest (ISB - D. A.) . Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a nemzetközi jognak megfelelően nem évül el a nemzetközi jellegű fegyveres összetűzés esetén elkövetett „súlyos jogsértés”, illetve a nem nemzetközi jellegű fegyveres összeütközés esetén elkövetett tiltott cselekmény. E bűncselekmények elkövetőivel szemben tehát alkotmányosan eljárhatnak a nyomozó hatóságok. Balsai István igazságügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján „győzelem”-ként értékelte az Alkotmánybíróság keddi határozatát. Mint hangsúlyozta: ezzel gyakorlatilag végleg elhárultak az akadályok az igazságtétel-törvény érvényre jutása elől. Balsai István jogtörténeti jelentőségűnek minősítette a döntést. Mint mondta, annak idején Rákosiék nem tudhatták, hogy a Genfi Konvencióhoz való csatlakozásukkal milyen hivatkozási lehetőséget adnak, miként Kádárék sem gondolhatták, hogy az ENSZ által New Yorkban 1968-ban elfogadott egyezményhez való csatlakozással alapot nyújtottak arra, hogy tetteikért a jogállam módszereivel is felelősségre vonhatóak legyenek. Mint ismeretes, az Országgyűlés 1993. február 16-án törvényt fogadott el az 1956- os októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokról. A törvényt a parlament nagy többséggel fogadta el, pusztán az MSZP képviselői szavaztak „nem”-el. A köztársasági elnök azonban a törvényt nem hirdette ki, hanem március 8- án alkotmányossági vizsgálatát kérte. Ebben az ügyben született kedden az Alkotmánybíróság döntése. A határozat a törvény első paragrafusát alkotmányellenesnek minősítette. Azaz kimondta, hogy „a büntethetőség el nem évülését csak azokra a bűncselekményekre nézve lehet megállapítani, amelyek büntethetősége az elkövetés idején hatályos magyar jog szerint nem évül el”. Ennek értelmében a parlament által felhívott 1945- ös nemzetgyűlési törvény, amely az első paragrafusba került, nem állta ki az alkotmányosság próbáját. Az igazságügyi miniszter az Alkotmánybíróság ezen lépését nem sérelmezte, sőt kifejezetten örömét fejezte ki. — Nagyon helyes, hogy az Alkotmánybíróság felülvizsgálta e törvényt, így legalább világossá vált, hogy nem pusztán a kormánykoalíció szavazta meg az igazságtételt, hanem éppen az Alkotmánybíróság mutatott rá: ha az első paragrafust ki is kell iktatni a törvényből, a Genfi Egyezmény, illetve a New Yorki Egyezmény alapján a súlyos jogsértések, a tiltott cselekmények nem évülnek el, sőt hivatalból is büntetendők — mondta. Az igazságügy-miniszter szerint a törvény várhatóan nagyon gyorsan visszakerül a parlament elé, hiszen pusztán annyit kell változtatni, hogy elmarad az első paragrafus. Elfogadása szinte biztosra vehető, hiszen már ezt a törvényt is nagy többséggel fogadták el, s az alkotmányossági kételyeik miatt tartózkodók most már nyugodtan szavazhatnak igennel — vélte Balsai István. Hetedik alkalommal rendezik meg a Compfair számítástechnikai szakkiállítást október 12—16. között Budapesten, ahol jelentős kedvezménnyel lehet vásárolni különféle számítógépes eszközöket és szoftvereket Nagy Gábor ISB felvétel Emelkedik a nyugdíj összege Budapest (MTI) Az Országgyűlés szerdai ülésnapját a költségvetési törvény általános vitájának folytatásával kezdte meg. A novemberben folyósítandó, egyösszegű nyugdíjkiegészítésről szóló határozati javaslat általános vitáját folytatta le ezután a T. Ház. Az előterjesztés azoknak, akik 1993. január 1-jét megelőzően megállapított nyugellátásban részesülnek, havi négyszázalékos emelés kilenc hónapra járó összegét javasolja egy összegben folyósítani. Ezt az öregségi és rokkantsági nyugdíj esetében legalább havi 300, legfeljebb havi 1000 forint, öregségi résznyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj esetében legalább havi 250, legfeljebb 700 forint alapulvételével kell meghatározni. Egyösszegű — 1800 forintos — kiegészítés jár a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátáshoz is, ha azt a nyugdíjfolyósító szervek folyósítják. A szóban forgó négy százalékot 1994 januárjától a nyugdíjakba beépíteni, a legalacsonyabb nyugdíjakat és a meghatározott összegű ellátásokat pedig havi 200 forinttal növelni javasolja a T. Ház előtt fekvő tervezet. Ezt követően a képviselők megkezdték az adótörvények módosításának vitáját. Illetékmentes lesz a kiadás Eltérő szabályozás a bevándoroltak és a menekültek igazolványáról Budapest (ISB P. Z.) — A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény tartalmazza az új személyazonosító kártyával kapcsolatos alapvető szabályokat, ezek a rendelkezések azonban 1996. január 1- jén lépnek hatályba. A személyi igazolvány kiadásának és nyilvántartásának átmeneti szabályai — melyről nemrégiben határozott a kormány — alapvetően megegyeznek a jelenlegi rendelkezésekkel. Információink szerint a korábbiaktól eltérő szabályozás készül azonban a bevándoroltak és a menekültstátusszal rendelkezők személyi igazolvánnyal való ellátására. A személyi igazolvány ügyintézésével kapcsolatos eljárás a jelenlegi szabályozás szerint díjköteles. Ez egyrészt nincs összhangban az illetéktörvénnyel, másrészt az alacsony összegű díj fenntartását nem tartják indokoltnak az illetékesek. Ezért a mostani rendelkezés szerint az először kiadott személyi igazolvány, az ideiglenes személyi igazolvány, valamint az érvényesítés illetékmentes lesz, az egyéb eljárások pedig az általános államigazgatási eljárási illeték alá esnek (ide tartozik például a személyi igazolvány cseréje). Az 1993. június 1-je előtt kiadott, illetve érvényesített személyi igazolványok központi nyilvántartásába tartozó iratokat továbbra is a Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatalának lakcím- és közlekedésnyilvántartó osztálya kezeli, ezek az iratok azonban fokozatosan archívumba kerülnek. Az említett időpont után érvényesített, illetve kiadott személyi igazolványok adatlapjait és az azokhoz kapcsolódó újonnan keletkező iratokat már az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal gondozza. Továbbra is az 1990-ben rendszeresített igazolványnyomtatvány marad használatban, a szükséges változásokat az okiratok újranyomásakor kell átvezetni. Kelet-Magyarország 9 Hírrosta_____________________________________ A megtalált rejtély Dombrovszky Ádám me egy újabb alkotmánybírósági határozat, mely ismét van annyira rejtélyes, hogy mindenki saját győzelmeként ünnepelje. Hiszen kétségtelen tény: az Alkotmánybíróság ismételten kimutatta, hogy az Igazságügyi Minisztérium egy alkotmányellenes paragrafussal ellátott igazságtételi törvénytervezetet terjesztett be az Országgyűlés elé, melyet az Országgyűlés nagy többséggel el is fogadott. A miniszter elismeri, hogy az általuk „segítségül hívott” 1945-ös nemzetgyűlési törvény most nem állta ki az alkotmányosság próbáját. Egyszerűen annyi történt, hogy ez az „eszköz" nem vált be. A minisztérium teljes vezérkarának mindehhez egyetlen szava sincs, sőt győzelemként ünnepli az Alkotmánybíróság határozatát. Hiszen ha az eszköz nem is vált be, a célhoz éppen az Alkotmánybíróság biztosít egy másik eszközt, ami most már kétséget kizáróan alkotmányos. A genfi, illetve a New York-i nemzetközi egyezmény ugyanis egyértelművé teszi, hogy a háború áldozatainak védelmében hozott rendelkezések közül a nemzetközi fegyveres összetűzés esetén elkövetett súlyos jogsértések, illetve a nem nemzetközi jellegű fegyveres összetűzés esetén elkövetett tiltott cselekmények esetében az elévülési szabályoktól el kell tekinteni. Bizonyos persze, hogy jogászok sokasága keresi meg az újabb ellenparagrafusokat, az értelmezési lehetőségek további skáláját, de az Alkotmánybíróság mostani határozatát ismerve talán végre megnyugodhatunk. Van most már jogi fogódzó, az emberek természetes igazságérzetét paragrafusokhoz is lehet végre kötni. Annyi talán most már tényleg biztosra vehető: a sortüzeket elrendelők felelősségre vonásának nem lehet jogi akadálya. Áremelés novembertől A tarifarendszer még nem fedezi a költségeket Budapest (ISB - R. S.) — A november elsején életbe lépő áramtarifa emelés csak a lakosság négy-öt százalékát érinti — hallhattuk Szűcs Istvántól. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium energiapolitikai ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette: a díjnövelés elsősorban azokat érinti, akik nagy lakásban élnek vagy több helyen vételeznek áramot, esetleg nappali árammal háztartási tarifa szerint fűtenek, illetve akik lakossági áram felhasználásával végeznek ipari tevékenységet. Az eseményen elhangzott: az áremelésre azért került sor, mert a lakosság által felhasznált áram előállítása még mindig sokkal többe kerül, mint amennyit az emberek fizetnek érte. Ugyanakkor egy piacgazdaságot építő ország hosszú távon nem engedheti meg azt, hogy a villamosenergia ára ne fedezze a termelés, a szállítás, a karbantartás illetve a fejlesztés költségeit. Sürgeti az értékarányos ár mihamarabbi kialakítását a következő ellentmondás is: miközben az erőművek az áram előállításához felhasznált fűtőanyagokat világpiaci áron veszik, az áramot kénytelenek nyomott, mesterségesen kialakított áron eladni. A kiegyensúlyozott ellátást lehetővé tevő tarifarendszernek tehát olyannak kell lennie, amely lehetővé teszi a villamos társaságok önfinanszírozását, s emellett az árba be kell építeni a környezetvédelemre fordított összegeket is. Az árnak természetesen a befektetett tőke megtérülését is lehetővé kell tennie. A november elsejei áremelést megelőzően tavaly augusztus elsején növelték az áram díját, s ekkor alakították ki az úgynevezett tömbrendszert is. A szociális elemeket is tartalmazó tömbrendszer lényege, hogy a fogyasztó egy megállapított árammennyiség alatt a régi, már kedvezményesnek számító árat, míg az efölötti kilowattórákért az új, megemelt árat fizeti. Ennek tükrében a novemberben életbe lépő rendszer a következőképpen alakul: nappali fogyasztás esetén a havi 50 kW-órát meg nem haladó felhasználásért 3 forint 70 fillért, efölött 300 kWh-ig 5 forint 30 fillért, míg 300 kWh-án túl 7 forint 50 fillért kell fizetni kilowattóránként. Az éjszakai időszakban külön óráról működtetett villamos vízmelegítő készülékek és hőtárolós kályhák havi áramfelhasználása után a következőképpen kell fizetni: 200 kWh-ig 1 forint 90 fillér, 200 és 1000 kWh között 2 forint 70 fillér, míg ezer kWh fölött 3 forint 50 fillér lesz az áram ára. A megemelt árak alapján működő órákat először decemberben olvassák le, s az embereknek leghamarabb januárban érzi meg a zsebük a díjemelést. Szerződés az IFC-vel Budapest (MTI) Együttműködési megállapodást írtak alá az Állami Vagyonügynökség és a International Finance Corporation (IFC) képviselői szerdán Budapesten. A megállapodás alapján a Világbank leánybankja, az IFC részt vesz a magyarországi privatizációban. Stratégiai befektetők felkutatásában nyújt segítséget, pénzügyi finanszírozási terveket dolgoz ki és bekapcsolódik vállalatok feljavításába. A pénzintézet a privatizáció gyorsításában katalizátor szerepet kíván vállalni.