Kelet-Magyarország, 1993. október (50. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-14 / 240. szám

1993. október 14., csütörtök Tisztaság, rend Tisztelt Főszerkesztő Úr! Rendhagyó módon kez­dem levelem, rögtön egy kéréssel, mely lehet, hogy nem teljesíthető. Nyíregy­házán jártam, édesanyám halálának volt 65. évfordu­lója. Ez alkalommal felke­restem az Északi temető gondnokságát, szerettem volna érdeklődni sok-sok kedves, régi ismerősről. Nagyon sokat járok teme­tőbe, itthon és külföldön is, hiszen ott van minden nem­zet múltja, de sehol nem találtam olyan tisztaságot, rendet, mint Nyíregyházán. A szabolcs-szatmár-beregi gondnokságon hihetetlen figyelemmel, türelemmel rendelkezésre álltak, a cso­dálatosan rendezett irattár­ral, sőt miután megtaláltak számomra mindenkit, sze­mélyesen is elvezettek ke­gyeletadásra. Gyermekko­rom iparosai, kereskedői, apám huszártársai nem nyomtalanok. Tisza Miklós és munkatársai fáradhatat­lanul álltak segítőkészség­gel rendelkezésemre, azaz érdeklődésemre válasszal. Köszönöm nekik a magam és minden ott pihenő nevé­ben, megvalósította az Északi temető vezetősége „hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak”. Sajnos, Nyíregyházáról 1930-ban elkerültem édes­apám beosztása folytán, s bár mindig büszkén vallot­tam, hogy szabolcsi va­gyok, most úgy érzem, hogy ezt joggal tettem. Ha lehet, kérem Főszerkesztő Urat, hogy egyszer valahol közölje le köszönő sorai­mat, hogy olvassa a nálam idősebb nemzedék és meg­nyugtató hálámat. Segítségét nagyon köszö­nöm, gratulálok a vezető­ségnek. Tisztelettel: Gerlóczy Mariette Budapest Olvasóink javasolják „Legyen még kritikusabb a lap... Ne felejtsenek el témát a megjelenés után, járjanak utána később is, hogy történt-e intézkedés... Ne általánosítsanak, csak akkor, ha valóban általá­nosítható a jelenség... Mu­tassanak be többször jól működő helyi önkormány­zatokat, gazdagodó telepü­léseket... Olykor meg az a baj, hogy hamarabb közöl az újság jogszabályismer­tető híreket, mint azt a pol­gármesteri hivatalok meg­kapják, így magyarázkodni kell az ügyfél előtt. (Töb­bek között ezek hangzottak el lapunk nemrég tartott rakamazi ankétján.) A szerkesztőség fenn­tartja magának azt a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve közölje. A főszer­kesztő postája az olvasók fóruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Nem űztek tréfát a munkanélküliekkel A Kelet-Magyarország 1993. szeptember 30-ai szá­mának hetedik oldalán megje­lent „Tréfát űztek velünk” cí­mű cikkben sérelmezettekre, a hiteles tájékoztatás érdekében, az alábbiakat tartjuk fontosnak közölni: A tanfolyamok részletes is­mertetőjét a kirendeltségek képzéssel foglalkozó dolgozó­ja az érdeklődő munkanélkü­liek rendell­ezésére bocsátotta a számukra megfelelő tan­folyam kiválasztása érdeké­ben. Ezt tartalmazta a cikkben említett „dosszié”. A munkanélküliek részére 1993. szeptember-októberi kezdéssel a megyei munkaü­gyi központ 59 tanfolyamot hirdetett meg a területi kiren­deltségein keresztül. A tan­folyamokra közel 1600 önként jelentkező volt. A meghirdetett tanfolyamok közül a legnagyobb érdeklő­dést a nyelvi képzéssel kiegé­szített pedagógiai asszisztens tanfolyam váltotta ki. A ter­vezett 26 helyre több mint 140 fő jelentkezett, többségükben érettségizett pályakezdő fiata­lok. Köztük sokan voltak olya­nok, akik valamilyen pedagó­giai főiskolára jelentkeztek, de nem nyertek felvételt. Szá­mukra nyilvánvalóan a peda­gógiai asszisztensképző tan­folyam volt a legvonzóbb, hi­szen eredeti elhatározásukhoz, választott hivatásukhoz közel akarnak maradni. A beszél­getés módszerével zajlott cso­­portkialakítás — ami az ada­tok felvételével is összekap­csolódott — elegendő lehető­séget adott a hallgatók e képzésben való részvételének megítéléséhez. A tanfolyamok középfokú szakképesítés megszerzésére irányulnak, így mélyebb peda­gógiai, pszichológiai, szakmai tartalmú felvételi elbeszélge­tés nem volt indokolt és a je­löltek ez irányú előképzett­ségének hiányában nem is lett volna korrekt. Bár a nyelvi előképzettség nem volt követelmény, de a tanfolyami tematika nyelvi képzést is tartalmaz, az ILS nyelviskola tanárai szintfel­mérést végeztek a viszonylag homogén csoportok kialakítá­sa érdekében. A szintfelmérést követően — a szakmai csoport kiala­kítással egyeztetve — a peda­gógiai asszisztens tanfolyam hallgatóinak többségét az alapfokú nyelvismerettel ren­delkezők adták. Ugyanakkor lehetőség nyílt magasabb szin­tű nyelvtanulásra is. A tanfolyamhoz kapcsolt nyelvként az angol és a német volt meghirdetve. Több olyan hallgató is volt, aki csak oroszt vagy franciát tanult, viszont most az angol vagy a német nyelvet választották. A fentiek alapján a panaszos levélnek az a pontja, amelyik arról szól, hogy aki eddig csak franciát tanult, azonnali elbocsátásban részesült, nem fedi a valósá­got. Véleményem szerint akkor járt volna el komolytalanul a munkaügyi központ a képzés­ben részt vevő cégekkel együtt, űzött volna tréfát a hallgatókból, ha mindenféle válogatás, szűrés nélkül egy csoportba tette volna a külön­böző nyelvtudással rendelkező hallgatókat. A Megyei Munkaügyi Köz­pont a nagyszámú jelentkezé­sek következtében az eredeti tanfolyami létszámot — a kép­ző intézményekkel egyetértés­ben — kétszeresére emelte, hogy minél több munkanélküli elhelyezkedési esélyeit javít­hassuk ezzel a képzettséggel. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ Nyíregyháza Juhász Gábor igazgató Illetéktelenül nyilatkoztak Tisztelt Főszerkesztő Úr! Sajnálattal értesültünk az elmúlt napokban történt ese­ményekről, amelyek a szemé­lyét és bármely munkatársát érték­ a róka üggyel kapcso­latos sérelmekért. Pártunk semmilyen egyéni indíttatásból fakadó, önt és bármely munkatársát ért sére­lemért felelősséget nem vállal, mélyen elhatároljuk magunkat ezektől a pártunk nevében nyi­latkozatot tevő, telefonon önt és bármely munkatársát kere­ső emberektől. Ebben az ügyben, bármely más ügyben részünkről ezen emberek felhatalmazást nem kaptak, azzal nem rendelkez­nek, nevünkben tett felelőtlen sértegetéseikért felelősséggel tartoznak saját személyükben. A történtekért pártunk öntől és munkatársaitól őszinte el­nézést kér, kérjük, hogy a ne­vünkben történő bármily ne­mű megkeresést szívesked­jenek elutasítani, kivéve, ha az illető a megyei, városi vezető­ség által felhatalmazással ren­delkező személy, illetve az országos ügyvivő testület tag­ja. Kapcsolataink további sike­rében bízva, tisztelettel: Vállalkozók Pártja Szép Imre megyei alelnök Kántor József mb. városi szervezet elnöke Természetes „Férfi Jackie” olvasható a termék megnevezése rovat­ban, ,András” a modell neve, az alapanyag összetétele: juh nappa. A minőség természete­sen I. osztályú s ennek megfe­lelő a „Fogyasztói ár” is: 24 800. A túloldalon viszont a „ve­vőtájékoztató” valósággal elri­aszt. Merthogy például: „A valódi bőr szennyeződésre, erősebb dörzsölésre érzékeny. A bőr természetes használa­tával a festék megkophat, ezért felelősséget nem válla­lunk... A természetes bőrből készült cikkek házilag nem tisztíthatók! Egy szófogadó vevő K. I. Nyíregyháza Több kedvezményt a kisemmizetteknek Az újságból értesültem, hogy a Nyíregyházi Városi Önkormányzat testületi ülése f. hó 4.-i ülése ismételten foglalkozott az IKSZ- laká­sok értékesítésével. Az újság tájékoztatja az olvasóit, hogy az önkormányzat úgy foglalt állást, hogy a forgalmi érték 50 százalékáért meg lehet a lakásokat vásárolni. Ezen túl­menően olyan állásfoglalás született a Gazdasági Bizott­sággal egyetértésben, hogy aki a tényleges vételárat az érté­kesítéskor egy összegben ki­fizeti, az 20-30 százalék ked­vezményben részesül. Ez az állásfoglalás tág fogalom, mivel nem lehet tudni, hogy ki részesül 20 illetve 30 százalék kedvezményben. E testületi ülés rendelke­zésének végrehajtása érdeké­ben bátorkodom az alábbi ja­vaslatot megtenni: A város építése során igen sok egyént — jó­magammal együtt — a Beruházási Hi­vatal, a Városi Tanács igaz­gatási osztály közreműködésé­vel, az akkori kisajátítási ren­delkezések értelmében meg­károsítottak. Mi annak idején nem vártunk arra, hogy az ál­lambácsi lakásunk helyzetét megoldja, önmagunk oldottuk meg, keserves kínok kö­zepette, annál is inkább, mert 1962-ben két gyermekkel lak­tam egy szoba összkomfortba 20 négyzetméter területű szo­bában, úgy tájékoztatott e nép akaratából létrehozott tanács, hogy „szűkösen, de igényei­met lakáshelyzetem kielégíti”. Irigykedve néztem azokat az elvtársakat, akiknek lakás­­helyzete jó volt, de kívánsá­guk szerint az aranyos tanács mindig új és új lakást utalt ki, nehogy a bentlakó elvtársnak a lakást festetni kelljen. Mondandóm lényege: mi, akik fiatal korban lakás­­helyzetünket megoldottuk, a hajdani tanács a szanálási eljá­rással kisemmizett, ne ugyan­olyan elbírálásban részesül­jünk, mint aki arra várt, hogy az állam majd megoldja lakás­igényét. Nem kerül sok fárad­ságba, hogy az IKSZ- laká­sok értékesítésekor e tényt megállapítsák, és ezeknek az állampolgároknak ne 20 szá­zalék, hanem 30 százalék ked­vezményt biztosítson az ön­­kormányzat gazdasági bizott­sága, ha a lakás értékét egy összegben ki kívánja fizetni. Úgy vélem, hogy egy ilyen ál­lásfoglalás nem a hajdani föld­­tulajdonnal rendelkezők érde­keit, hanem azokat szolgálná, kik keservesen összekupor­­gatott munkabérükből oldot­ták meg lakáshelyzetüket, de a város fejlődése IKSZV laká­sokba kényszerítette őket. Kókai Ferenc nyugdíjas Nyíregyháza Kelet-Magyarország - 7 Békét, létbiztonságot Az 1956-os forradalom és szabadságharc 37. évfordu­lójának előestéjén megfon­tolásra ajánljuk 1956 egyik fő tanulságát. Akkor a forradalmi szer­vezetek és a szabadsághar­cosok a forradalom kor­mányával összefogva meg tudták teremteni a nemzet egységes állásfoglalását és cselekvését szabadságunk és függetlenségünk megterem­tése, az egypárti diktatúra felszámolása, s helyette — a közvetlen és a közvetett de­mokrácia harmonikus egy­­beötvözésével — a többpárti parlamenti demokrácia meg­valósítása, a konszolidáció érdekében. 1956 októberé­ben ezek voltak a legfonto­sabb feladatok. Mindennek záloga a másság tisztelete és megszívlelése is, a kirekesz­tés nélküliség és az ország előtt álló fő feladatokra tör­ténő koncentráló képesség és készség volt. Ma az alkotmány előírá­sait szigorúan megtartó pár­tok — elsősorban a hat par­lamenti párt és tagjaikból de­mokratikusan választott par­lament, kormány — figyel­mébe ajánljuk 1956. e fő tanulságának alkalmazását jelenünk két legfontosabb nemzeti feladatának sikeres megoldására. Az egyik az ország békéjének megőrzé­se, a háborúba sodródás el­kerülése. A másik a fokoza­tos létbiztonság megteremté­se a gyermekektől a legidő­sebb nyugdíjasokig terjedő társadalmi rétegek, egyszó­val az összlakosság számára. Megteremthetőnek tarta­nánk a nemzeti egység meg­teremtését más, például a közbiztonságot, a közélet tisztaságát, az egészséges környezetünket biztosító ügyekben is, de a legfonto­sabbnak a békét és a létbiz­tonságot tartjuk. Reméljük, baráti felhívá­sunkat ugyanazzal a jószán­dékkal fogadják honfitár­saink és a hazánk sorsáért, annak jelenéért és jövőjéért felelős alkotmányos pártok és államhatalmi szervek, mint amilyen bennünket ve­zetett 1956. e fontos tanul­ságának felelevenítésekor! A Nagy Imre Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szervezetének vezetősége Kovács László megyei elnök Nagy Imre szobra Észak Franciaországban Giromagny város kis terén Nagy Imre mártír miniszter­­elnök tiszteletére emlékmű­vet állítottak fel a közelmúlt­ban. Lorant Mozer polgár­­mester mondott ünnepi be­szédet. Göncz Árpád köztár­sasági elnök üzenetét Tankó Tibor tábornok, az államfő katonai irodájának vezetője adta át a több száz hallgató­nak. Magyarországon még nem áll Nagy Imrének szob­ra. Giromágny megelőzte Budapestet. Mélységesen meghal a város lakóinak, polgármesterének és polgá­rainak gesztusa. Ez Göncz Árpád leveléből való. Dr. Kopácsi Sándor tábornok szavai után Jósa Fábián ál­lamtitkár köszöntötte az egy­begyűlteket. André Varcin belforti al­­prefektus a francia állam képviseletében szólva, mél­tatta az emlékműavatás je­lentőségét, az évszázadokra visszamenő magyar-francia kapcsolatot. A Párizsban élő Gál András szobrászművész alkotását, Nagy Imre lánya Nagy Erzsébet és Lóránt Mozer Girmagny polgár­­mester közösen leplezték le. A városházán tartott banket­ten a BM. Duna táncegyüttes is fellépett. Külön kell meg­említeni Nagy Ernő író, gyáros bajtársunkat, aki Gi­romagny lakója, a Magyar Köztársaság Tiszti Kereszt­jének kitüntetettje, aki az 56- os forradalom utóéletének legfőbb mecénása, s akinek elévülhetetlen érdemei van­nak a franciaországi magyar vonatkozású emlékművek megvalósulásában. K. L. Nyíregyháza A Munkáspárt és a kapitalizmus 1993. október 6-án a Ke­let-Magyarország Horn Gyulával készült interjút közölt. Az MSZP elnöke a Munkáspárttal való együtt­működést a következő mon­datokkal utasította el. „Na­gyon egyértelműen meg­mondtuk. Mi nem tudunk együttműködni. Nem tudjuk elfogadni a Munkáspárt ve­zetésének politikáját. Olyan alapvető nagy elvi különb­ségek vannak közöttünk, mint a kapitalizmus igenlése, vagy tagadása. Ahogy isme­rem, a Munkáspárt vezetése elutasítja a kapitalista rend­szert.” „Egy apró kis tévedést” szükségesnek tartok korri­gálni. Nemcsak a Munkás­párt vezetése, hanem a tagsá­ga is elutasítja a kapitaliz­must, mert úgy véljük, hogy az igazságosságot és a létbiz­tonságot leginkább egy olyan társadalom képes meg­teremteni, ahol a közösségi tulajdon többségben van. De azt is reálisan látjuk, hogy a jelenlegi helyzetben nem lehetséges a hatalmi és tulaj­donviszonyok gyökeres megváltoztatása, ám lehet­séges baloldali korrekciója. Szükségesnek tartom el­mondani, hogy a szocialisták között nagyon sok jó ismerő­söm és barátom van, akikről lehet, hogy az MSZP elnöke nem tudja — de szintén elutasítják a kapitalizmust. Az MSZP vezetőjének elutasító álláspontja ellenére a Munkáspárt a baloldali együttműködés híve és kez­deményezője, mert mély meggyőződésünk, hogy a népet sújtó negatív gazdasá­gi és társadalmi folyama­tokat csak a baloldal együt­tes fellépésével lehet megál­lítani. Természetesen a Munkás­párt tudomásul veszi és tisz­teletben tartja más baloldali pártok eltérő politikai és ide­ológiai arculatát. Szöllősiné Fitos Éva a Munkáspárt KB tagja

Next