Kelet Magyarország, 2016. október (73. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-14 / 242. szám

Jegyzet Száraz Ancsa Romos póz Nem kell ezt ennyire felfújni - mondták néhányan, amikor azon háborogtam, hogy ma­gyar fiatalok Pompei oszlopain ugrálva okoztak közfelháboro­dást Olaszországban. „Azok­ban a romokban nem is lehet kárt tenni! Az olaszok csak azért balhéznak, mert utálnak bennünket, különben is: az amerikai vagy a japán turisták jobbak? Na, ugye!” Ezek szerint velem van a baj, én ugyanis tisztelem azt az országot, amelynek a földjére lépek, és betartom a szabályait akkor is, ha távol állnak tőlem. Ezért vettem fel szent öltözéket (térd alatti ruha, vállat fedő felső) az óriási hőségben Jeruzsálem­ben, és ezért nem szólaltam meg az Olajfák hegye lábánál a Nemzetek templomában - a helyiek annyira tisztelik, hogy beszéddel nem szentségtelení­­tik meg. És ezért nem készí­tettem fotókat a milánói Maria delle Grazie templomban sem, Leonardo Utolsó vacsoráját látva. A termet a világháború­ban bombatámadás érte, de a freskó sértetlen maradt. Ha a történelem megkímélte, én ne tehetnék meg ennyit érte? Elavult hozzáállás, belátom. Sem Pompei, sem a híres fest­mények vagy épületek nem a sajátjaink. Nem szórakozha­tunk ezekkel kényünk-ked­­vünk szerint, mert lesznek, akik évek, évtizedek múlva is szeretnék majd látni. És ha nem adjuk meg nekik a kellő tiszteletet, aligha lesz mit. anita.szaraz@kelet.hu KELET Az MSZP és a Jobbik elnökével is egyeztet majd a kormányfő Lázár János szerint elengedhetetlenül szükséges az Alaptör­vény módosítása. BUDAPEST: A kormány 29,4 milliárd forint többletforrást ítélt meg a Belügyminisztéri­umnak a szerb-magyar határ­­szakasz védelmére - közölte Lázár János csütörtökön. Háromszáz négyzetméter A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, hogy az illegális bevándorlás kezelése az elmúlt másfél évben több mint 100 milliárd forintba ke­rült a déli határon. Lázár János azt is tudatta, hogy a 300 négyzetmétert nem meghaladó lakásbővíté­seket a továbbiakban nem kell engedélyeztetni, csak bejelen­teni. Emellett döntöttek arról, hogy évente 1,5 milliárd forin­tot fordítanak a népi műemlé­kek - malmok, tanyák - felújí­tására, megmentésére. Foglalkozott a kvótanép­szavazás utáni, tervezett alaptörvény-módosítással is. A kormány célja, hogy meg­győzze a parlamenti frakci­ókat arról: az Alaptörvény módosítása elengedhetetle­nül szükséges, hogy az ország határait megvédjék - közölte. A miniszterelnök erről egyez­tet pénteken az MSZP elnöké­vel, jövő héten pedig a Jobbik elnökével. A miniszter a jövő heti európai tanácsi (ET-) ülésről azt mondta, Magyar­­ország politikai célkitűzése, hogy megakadályozza a kö­telező kvótát, és várakozásaik szerint a tanács tagjai meg­erősítik korábbi álláspont­jukat: csak önkéntes lehet a kvóta. Alaptalan félelem Lázár János szerint nincs alapja annak a félelemnek, ami az uniós források fel­függesztéséről szól. Közöl­te: jövő szerdán Brüsszelbe megy a helyzet tisztázása ér­dekében. A tárcavezető kifejtette, Ma­gyarország ebben az EU-s cik­lusban 8900 milliárd forintot kap, a keret 65-70 százalékát már meghirdették, és még az idén szeretnék a teljes forrást hozzáférhetővé tenni. Hozzá­tette: tart a pénzek elosztása, ebben Magyarország az első a visegrádi négyek országai kö­zött, és a hatodik helyen áll az Európai Unióban. mti Lázár János megérkezik a Kormányinfóra fotó: Koszticsák Szilárd, mti Miniszteri mondatok: Népszabadság Lázár János, kérdésekre vá­laszolva a Népszabadság ügyével is foglalkozott. Mint ismert, a közéleti napilap meg­jelenését az elmúlt hétvégén a kiadó - a szerkesztőség számá­ra is - váratlanul felfüggesztet­te, az újságírókat nem engedte be a szerkesztőség épületébe, személyes holmijukat is csak szerdán vihették el. Az­ Index. hu idézi a miniszter ezzel kap­csolatos mondatait. „Hiányozni fognak a Nép­­szabadság tudósítói, de jó szakemberek, biztos lesz egzisztenciájuk. Viszont el­várható lenne, hogy ha bezár egy lap, akkor méltányosan és normálisan váljanak el, ne a munkatársak becsapásával történjen ez meg. Miniszter­ként nem biztos, hogy ezt kellene mondjam, de az új­ságírók helyzete még szenzi­­tívebb, mint másoké. Minden újságíró korrekt és fair elbá­násban kellene részesüljön. Ha a Népszabadság gon­dolkodásmódjára van igény, akkor folytatódni fog. A kor­mány álláspontja nem ügy­döntő. Azt gondolom, meg fog oldódni a dolog, »így vagy úgy«”. Lázár nem tudott azono­sulni a Népszabadság világ­nézetével, de Tanács István és Tamás Ervin műveit nagy­szerűnek és intellektuálisan kiemelkedőnek tartja. Ha nincs, aki megvegye az újsá­got, azon a kormány nem tud segíteni - írja beszámolójában az Index.hu. Ausztria nem lesz V4-tag Közös a történelmünk, és hasonló módon lát­juk a dolgokat. bécs: Az osztrák parlament csütörtöki ülésén elutasította Ausztria esetleges csatlako­zását a visegrádi négyek (V4) csoportjához. Az erre vonat­kozó indítványt az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nyújtotta be. Sebastian Kurz néppárti osztrák külügyminiszter ki­állt ugyanakkor a visegrádi államokkal, Csehországgal, Lengyelországgal, Szlovákiá­val és Magyarországgal való jó viszony, illetve együttmű­ködés mellett. Úgy véleke­dett azonban, hogy a csat­lakozás többek között azért sem lehetséges, mert a viseg­rádi államok egy olyan „zárt klubot alkotnak, ahova nem vesznek fel új országokat”. Az FPÖ elnöke, Heinz-Christi­an Strache szerint a visegrádi államok „örömmel vennék”, ha Ausztria tenne egy lépést ebbe az irányba. A német kancellár ellenpólusa Strache szeptember közepén a Tiroler Tageszeitung című osztrák lapnak úgy nyilatko­zott, hogy már csak a törté­nelmi okok miatt is ésszerű lenne, ha Ausztria csatlakoz­na a visegrádi csoporthoz, amelynek megerősödésével szerinte van esély az uniós reformokra. Indoklása szerint a visegrádi államok között formálódik a német kancellár ellenpólusa. „Eddig az unió­ban Németország és Francia­­ország hozott döntéseket, a többieknek nyerniük kellett” - mondta. Milos Zeman cseh államfő szeptember közepén talál­kozott Norbert Hoferrel, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) államfőjelöltjével. Zeman ak­kor felvetette, hogy Ausztria tagja lehetne a visegrádi ál­lamoknak. Hofer a találkozót követő nyilatkozata szerint arról beszéltek, hogy miként lehetne erősebben hallatni a jövőben Közép-Európa hang­ját az Európai Unión belül, mert közös a történelmük, valamint hasonló módon lát­juk a dolgokat. mti V- 2016. OKTÓBER 14., PÉNTEK Röviden JOBBIK. A Jobbik a magyar po­litikai elit szégyenének tart­ja, hogy 60 évvel 1956 után még mindig nem kutathatók szabadon az állambiztonsági múlt adatai, ezért határozati javaslatban szólítják fel a kor­mányt, hogy az október 23-ai évfordulóra maradéktalanul hozzák nyilvánosságra az ügynöklistákat. LMP: Hatékony ellenőrzés nélkül „a sok ezermilliárd eu­rópai uniós forint gyakorlati­lag nemhogy nem használ a gazdaságnak, hanem káros”, mert azokat a cégeket hozza előnybe, amelyek hajlandó­ak trükközni - hangsúlyozta sajtótájékoztatóján Hadházy Ákos, az LMP társelnöke, DK: A Demokratikus Koalíció véleménye szerint a Quaes­tor-ügyben a főbűnösök hiá­nyoznak a vádlottak padjáról: hiányzik a vádlottak padjáról Matolcsy György jegybankel­nök, Szijjártó Péter külgaz­dasági és külügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök, MSZP. Az MSZP felszólította a kormányt, korábbi ígéretének megfelelően a jövő évtől a középfokú szakmai végzett­séggel rendelkező bölcsődei nevelőkre is terjesszék ki a tanárok életpályamodell­­jét. Gúr Nándor közölte, az érintettek mindössze a fe­lét kapják a bérnek, amit az ugyanazt a munkát végző, de felsőfokú diplomával rendel­kező társaik. MLP. A Magyar Liberális Párt (Liberálisok) vizsgálóbizott­ság felállítását javasolja a Fő­városi Közgyűlésnek annak kiderítésére, hogy ki tehető felelőssé a 3-as metró felújí­tásának kudarcáért - mondta az ellenzéki párt fővárosi vá­lasztmányi elnöke, Szabadai Viktor. • Semmis az 1958-as Nagy Imre-ítélet A Kúria igazolta az 1956-os forradalom után államellenes bűncselekmények vádjával kivégzett Nagy Imre és társai ügyében az akkori ítéletek 2000-ben kimondott sem­misségét. A Kúria a Legfőbb Ügyészség indítványára adott igazolást az ítéletnek a sem­misségéről, amelyben 1958. június 15-én halálra ítélték Nagy Imrét, Gimes Miklóst és Maléter Pált, továbbá börtön­­büntetéssel sújtották Kopácsi Sándort, Donáth Ferencet, Til­­dy Zoltánt, Jánosi Ferencet és Vásárhelyi Miklóst, valamint egy másik eljárásban az év tavaszán halálra ítélték Szilá­gyi Józsefet. A képen: Kende Péter szociológus és politi­kai esszéista, Gimes Miklós unokatestvére, a Nagy Imre Alapítvány elnöke a határozat ismertetésekor. fotó:MT „Nagy költő, mindig megújítja magát” Nem kis meglepetés­re Bob Dylan kapta a 2016-os irodalmi Nobel-díjat. Stockholm. Bob Dylan ame­rikai költőnek, dalszerzőnek, énekesnek ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtö­kön Stockholmban jelentette be döntését. A testület in­doklása szerint a világhírű énekes - aki az első zenész az irodalmi Nobel-díj kitünte­tettjeinek sorában - új költői kifejezésekkel gazdagította az amerikai dalkincset. A dí­jazott 8 millió svéd koronával (257 millió forintos összeg­gel) gazdagodik, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elisme­rést alapító Alfred Nobel halá­lának évfordulóján rendezik. „Ugyanez a helyzet” A bejelentést követően adott interjújában Sara Danius, az akadémia főtitkára nagy köl­tőnek, az angol nyelvű költői tradíció kiemelkedő képvise­lőjének nevezte Bob Dylant, aki már 54 éve alkot, folya­matosan megújítva magát, új identitást teremtve. Arra a felvetésre, hogy Bob Dylan nem írt regényeket vagy ha­gyományos értelemben vett verseket, és így kitüntetése az akadémia horizontjának kiszélesedését jelzi, Sara Da­nius úgy válaszolt: bár így tűnhet, valójában nincs er­ről szó. Ha visszatekintünk a régmúltba, ott volt Homérosz vagy Szapphó, akik előadásra szánt - gyakran hangszerek­kel kísért - költői szövegeket írtak. Ugyanez a helyzet Bob Dylannel - mutatott rá az aka­démia főtitkára, hozzátéve, hogy ahogy ma is olvassuk Homéroszt és Szapphót, és élvezzük műveiket, Bob Dy­lan is ugyanúgy olvasható, és olvasni is kell. Arra a kérdésre, hogy mit gondol, éri-e majd kritika az akadémia döntését, Sara Da­nius annyit mondott: „remé­lem, nem”. Bob Dylant évek óta em­legették az irodalmi Nobel várományosai között, a leg­nagyobb brit fogadóiroda listáján az idén is a legesélye­sebb 15-ben szerepelt. mti Bob Dylan fotó: mandel ngan, afp Grafika: EKN. Forrás: MNB Devizaárfolyam (2016.10.13.)

Next