Kelet-Magyarország, 2017. június (74. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-10 / 133. szám
jÄÄZmÖSeEHGHöe KELET - Nem jól jött ki a választásból A kép Londonban készült, pénteken, az előrehozott parlamenti választások másnapján. A tüntető a miniszterelnök, Theresa May maszkját viseli, a sírkő a felirattal arra utal, oda a kormányfő reménye a kemény tárgyalásokra az Európai Unióból való kilépés feltételeiről. Theresa May korábban azt mondta, a június 8-ai előrehozott brit parlamenti választások után 11 nappal akarja megkezdeni a tárgyalásokat. A kormányzó brit Konzervatív Párt - győzelme ellenére - azonban elvesztette abszolút parlamenti többségét. A választáson megerősödött ellenzéki Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn lemondásra szólította fel a kormányfőt, aki azt mondta: marad. Kormányalakítási megbízást kért és kapott II. Erzsébet királynőtől. FOTÓ: AFP/ADRIAN DENNIS „Nincs itt a világvége” A párizsi klímaegyezményből való kilépés miatt bírálta Áder János Donald Trumpot. Budapest. Nincs itt a világvége azzal, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette országa kilépését a párizsi klímaegyezményből, mert az azt aláíró többi ország ezután is kész tartani magát a vállalásokhoz, ahogyan az Egyesült Államok szövetségi államainak többsége is - mondta Áder János köztársasági elnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Továbbmennek a párizsi úton Az államfő megerősítette, erkölcsileg elfogadhatatlannak tartja Donald Trump döntését, amellyel kapcsolatban jogos és indokolt a kritika, ugyanakkor kiemelte: a párizsi egyezmény többi országának vezetője nemcsak egyértelművé tette a vállalások betartását, hanem fel is akarja gyorsítani a végrehajtási jogszabályok kidolgozását. Ennek határideje 2018 novembere. Az Egyesült Államokban pedig a szövetségi államok többségének, 30-nak a vezetője, törvényhozása bejelentette: nem hajlandó elfogadni az elnök döntését, „ők mindenképpen továbbmennek a párizsi úton” - hívta fel a figyelmet Áder János, jelezve: így az a furcsa helyzet állhat elő, hogy az Egyesült Államok úgy is teljesítheti korábban tett vállalását, hogy kilépett a párizsi megállapodásból. A köztársasági elnök kifejtette: Donald Trump választási kampánya után nem volt meglepő a kilépésről szóló döntés, de ez is lehetett volna olyan választási ígérete, amelynél nem tartja magát szigorúan korábbi vállalásához. Az amerikai elnök elhatározását azért tartja erkölcsileg elfogadhatatlannak - folytatta -, mert a 19. és a 20. században az Egyesült Államok bocsátotta ki a legtöbb szén-dioxidot a légkörbe - a leginkább hozzájárulva ezzel a mai klímaproblémákhoz -, így az övé a legnagyobb történelmi felelősség a szennyezésért. Noha az utóbbi években Kína átvette tőle az „első helyet”, az egy főre eső kibocsátásban az Egyesült Államok a mai napig messze vezeti a fejlett országok csoportját - mondta, a jövő generációit érintően is felelőtlennek nevezve Donald Trump döntését. Kínával kapcsolatban ugyanakkor hozzátette: az ő álláspontjuk is változott, mert kiszámolták, hogy az iparfejlődés okozta környezeti kár összesített értéke meghaladja az éves GDP-növekedésüket. Ezért körülbelül öt éve Kína is váltott, szénbányákat, szénerőműveket zár be, és napelemparkokat, szélerőműveket létesít, nyitott az atomenergia felé, továbbá erdőt telepít. „Ha van politikai szándék, akkor a problémát meg lehet oldani. Ma még ez az eszköz a kezünkben van, ha viszont nem csinálunk semmit, akkor ez az eszköz kiesik a kezünkből, és innentől az elszabaduló klímaváltozásnak és vízválságnak a szenvedő alanyai, kiszolgáltatottjai lesznek” - figyelmeztetett. Áder János kiemelte azt is: Magyarország azon 21 állam közé tartozik, amelynek 1990 óta úgy nőtt a GDP-je, hogy közben javult az energiahatékonysága, és egyre kisebb mértékű a kibocsátott széndioxid mennyisége is. mti Áder János FOTÓ: MTI/KOVÁCS ATTILA Teszedd program A parlagfű elleni védekezés aktív közreműködőjeként Polgárőr parlagfű teszedd elnevezésű programot indított útjára az Országos Polgárőr Szövetség. Június 30-áig országszerte a szövetség több mint 2000 tagegyesületének csaknem 61 ezer polgárőrét vonják be lakóhelyük parlagfű-mentesítésébe. Grafika: EKN. Forrás: MNB Devizaárfolyam (2017 06.09.) O http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Jobbik: bérunió, bérlakásépítés Budapest. A Jobbik szerint a bérunió, a bérlakásépítési program és a kiterjesztett lombikprogram is segítene a kivándorlás megakadályozásában és a magyar demográfiai adatok javításában. Az ellenzéki párt biztosítaná a levélben való szavazást is a külföldre kivándorolt magyaroknak. Dúró Dóra, a Jobbik országgyűlési képviselője pénteken sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, mintegy ötszázezer magyar állampolgár dolgozik külföldön, és az elmúlt napokban egy újabb „dermesztő” statisztika látott napvilágot, miszerint további 370 ezer potenciális kivándorlóval kell számolni. Hangsúlyozta, rövid és hosszú távú intézkedésekre is szükség van az elvándorlás megakadályozására. Kifejtette: szükséges, hogy a kivándoroltak érezzék: a nemzet részei, mti Globális bűnözés? Kreatív ügyészi munka... Budapest. Meg kell őrizni és tovább kell növelni a biztonságot, legyen szó közbiztonságról vagy jogbiztonságról - mondta a legfőbb ügyész az ügyészség napja alkalmából rendezett ünnepségen pénteken, Budapesten. Az Igazságügyi Palotában Polt Péter kijelentette: a globális jelenségek, a bűnözés szerkezeti változásai, a szervezett bűnözés új formái, az új bűncselekmények megjelenése, eddig nem látott eszközök és módszerek alkalmazása újfajta kreatív ügyészi munkát igényel. A társadalom joggal várja el, hogy az állam ilyen körülmények között is garantálja élet- és vagyonbiztonságukat, személyes és vagyoni jogaik érvényesítését - tette hozzá. mti Röviden KDNP+Jobbik. A Jobbik áprilisban 2468, májusban 2322, júniusban 2224 felületet bérelt plakátjai számára - közölte Jakab Péter, a párt szóvivője. Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője korábban, pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: a Jobbik „összevissza beszél" a plakátok számáról és arról, hogy mennyi ideig bérelte a felületeket. Vona Gábor 2500 plakátról beszélt, de akár ezerrel is több lehet ennél - mondta. A KDNP-s politikus kitért rá: sajtóértesülések szerint a NAV nyomozást indított Simicska Lajos plakátcégeinél, amelyek felületet adnak a Jobbik kampányához. A hírek szerint költségvetési csalás gyanúja merült fel, mert lényegesen kevesebb hirdetési felületet vallottak be annál, mint amennyit a Jobbik rendelkezésére bocsátottak - közölte. 2017. JÚNIUS 10., SZOMBAT Vendégkommentár Kováts Judit Ment-e a világ elébb? Engedjék meg nekem, hogy Vörösmartyt idézve föltegyem a kérdést: „Ment-e a könyvek által a világ elébb?”. És nézzék el, ha személyes válaszokat próbálok e kérdésre megfogalmazni. Kapcsolatom a könyvekhez magától alakult, nőtt, növögetett, mint árokparton a gyermekláncfű. Első emlékeim egyike, hogy anyám petróleumlámpa mellett regényt olvas, apám valamilyen kertészeti, szőlészeti lapot búj. Könyveket a szüleim nemigen vásároltak, egyszerűen mert nem volt pénzük rá, de kölcsönöztek a könyvtárból. A könyvtár a volt Kállay-kúria hátsó traktusában kapott helyet, s én a mai napig emlékszem a hajópadló repedéseire, megfeketedett színére és arra a furcsa szagra, amelyet a könyvek, a por, a padló felkenésére használt olaj egyvelege alkotott. Emlékszem a könyvtáros nénire, akinek fekete, magasra tornyozott kontya volt, és mindig leemelt valamit azzal, hogy „ezt olvasd el”, és hogyan felejthetném el keresztapámat, aki revizorként számokkal dolgozott, de akinél műveltebb embert nem ismertem ifjúkoromban. Emlékszem a legelső jutalomkönyvemre is, a Kincses szigetre, amelyről a tanévzáró ünnepségen nem bírtam levenni a szemem, mert a legnagyobb volt, és színes borítójával kivirított a többi közül, s emlékszem arra a boldogító érzésre, amikor a nevemet hallottam, és arra, hogy először el sem akartam hinni, hogy éppen azt kapom a kitűnő bizonyítvány mellé. A Kincses sziget- és a Gőgös Gúnár-korszak után következtek a Pöttyös és Csíkos könyvek, Jókai, Verne, Kittenberger Kálmán, Karl May és keresztapám könyvtárából a franciák, oroszok, amerikaiak és a kortárs magyarok, majdhogynem minden szelekció nélkül. Aztán, nagyot ugorva az időben, úgy alakult, hogy a szenvedélyes olvasó íróként kezdte bontogatni szárnyait. Először csak kisebb lélegzetvételű szövegek születtek, novellák, elbeszélések, amelyek a mi irodalmi folyóiratunktól, A Vörös Postakocsitól kezdve a Holmin, Jelenkoron át a Kalligramig, földrajzilag nézve pedig Nyíregyházától Pécsen, Budapesten keresztül Pozsonyig jelentek meg, s aztán kiforrta magát az első regény a Magvető Kiadó gondozásában. „Ment-e a könyvek által a világ elébb?” - kérdezzük olykor borúsabb hangulatunkban, miközben a globalizáción, a felgyorsult időn és az életünket alapjaiban megváltoztató, elektronikus világ árnyoldalain búsongva hajlamosak vagyunk temetni a könyvet. Az idő valóban felgyorsult, hiszen Gutenberg nagy találmánya után úgy négyszáz év telt el a fényszedésig, amely szintén forradalmasította a könyvnyomtatást, de a négyszáz évnek mindössze tizedére volt már csak szükség, hogy észre se vegyük, hogy immár egy elektronikus világ információs sztrádáján száguldozunk és levelezünk, egy virtuális térben élünk közösségi életet, intézzük hivatalos ügyeinket, vásárolunk, nyelveket tanulunk, filmeket nézünk és e-bookot olvasunk. Az olvasás egyéni tevékenység, intim viszony olvasó és mű között, így volt ez mindig, s ezután is így marad. Azonban a könyv nem feltétlenül és kizárólagosan x darab papírlap telenyomtatva betűkkel, színes vagy fekete-fehér ábrákkal, puha- vagy keménytáblák közé kötve, az elektronikus hordozón megjelenő tartalom is az, és én, mint szenvedélyes betűfaló, mindenképpen előnyösnek tartom, hogy könnyen, gyorsan és legtöbbször ingyen hozzájuthatunk olyan művekhez, amelyekért egyébként három-négyezer forintot kellene kifizetnünk, ha ki tudnánk egyáltalán fizetni. „Ment-e a könyvek által a világ elébb?” Az én világom, azt gondolom, hogy igen. De hiszen ez egy periférikus mikrovilág - vethetnék Önök közbe, és igazuk lenne, mert Budapesthez képest Nyíregyháza periféria. De milyen nézőpontból és milyen szempontok szerint különböztetjük meg a centrumot és a perifériát? Nyíregyháza például valamely román határszéli, szatmári kisfaluból nézve is periféria? Vagy föltehetném úgy is a kérdést, hogy Budapest Berlinhez, Londonhoz képest minek számít? Centrumnak vagy perifériának? És Berlin New Yorkhoz képest? Az információáramlásba bekapcsolódni, ismereteket szerezni, tájékozódni, kapcsolatokat építeni soha nem volt ennyire könnyű, gyors és egyszerű, mint ma, amikor az internet egyforma lehetőségeket kínál úgy a centrumban, mint a peremvidéken élők számára. Jól meggondolva olyan lehetőség ez, amely átrendezheti centrum és periféria viszonyát, perifériából válhat centrum, és fővárosközpontú országunkban létrejöhet egy bizonyos fajta többcentrumúság. Végezetül, ha visszanézünk arra, a beszédem elején megidézett hétéves gyerekre, aki az első tanévzáró után boldogan szorítja magához a Kincses szigetet, majd az orosz Kállay-kúriában kialakított könyvtárból hetente hordja a kölcsönkönyveket, s mellé helyezzük azt a Kováts Juditot, akinek Megtagadva és Elszakítva című regényét a Magvető Kiadó adta ki, nagynak tűnhet a távolság és az út. De higgyék el, nem az. „Ment-e a könyvek által a világ elébb?” Önökre bízom a választ, az enyémet ismerik. Szerzőnk nyíregyházi író, a Megtagadva és az Elszakítva című regények szerzője kelet@kelet.hu M M Az olvasás egyéni tevékenység, intim viszony olvasó és 1 mű között, így volt ez mindig, s ezután is így marad.