Kelet, 1881. április (11. évfolyam, 74-97. szám)
1881-04-08 / 80. szám
küzönségét, mintegy rá parancsolván : most ezt kell hinned, most meg ezt kell hinned ! — Még ha az a közönség maga is gondolkozni fog. hát rájön előbb-utóbb, hogy az a Tisza Kálmán még 80 olyan ember, mint amilyennek festik , taktikusnak piano nem taktikus, a kormányhoz pedig nem ragaszkodik semmiképen. Az ország helyzete megkívánta a sör- és czukoradét, hát szőnyegre hozatta, épen nem véve tekintetbe, hogy a választások előtt állunk, 8 hogy az ellenzék kezébe kortes eszközt ad maga ellen. Ám használja fel az ellenzék, ha rá viszi a lelkiismeretet ... Most ismét oly dolgot hozat szőnyegre, mely bármennyire ne úgy álljon is, mint azt az ellenzék folállitja, — de hogy kortes eszközül tol fogják használni ezt is, bizonynyal nem kétkedik benne , — hát csak használják föl. Beszéljenek, a mit tetszik és ahogy tetszik, — a nemzet meg higyje el, ha ő neki meg úgy tetszik. Saját ura magának, s ha azt hiszi, hogy ezek a nagy szájú hazafiak különben megszereznék az ő boldogságát, hát méltóztassék neki a nagy szájú hazafiakat támogatni , hanem ő, Tisza, egy pillanatig se gondolkozik a felett, népszerű-e avagy nem népszerű, amit az állam érdekében tenni kell ? választások előtt áll-e avagy választások után ? hanem azt és úgy cselekszik, a mint azt neki kötelessége parancsolja. Tegyen a nemzet is úgy, a mint szive szándéka és meggyőződése szerint tenni akar, és senki ne korteskedjék jobban a választók megnyerhetése tekintetéből, mint ahogy korteskedik : a bársonyszékhez görcsösen ragaszkodó, a nagy taktikus — Tisza Kálmán! A nihilisták. A nem sokára kezdődő nihilistaper alkalmából a vádlottakról a következő részleteket olvassuk : Vádlottak a harmadik bűnfenyítő osztály legbiztosabb városi börtöneiben és nem a Péter- Pál erődben vannak elzárva. Kysszakow szőke, kis ifju, alig 19 éves; épen nem jut ember. Feltűnő nyugodt s lemondással néz sorsa elé. Minthogy mindent bevallott, védője csak az enyhítő körülmények felsorolására szorítkozhatik: kiskorúságát, tapasztalatlanságát, a csábítás titokzatos hatását és szeplőtelen előéletét fogja felsorolni. De aligha sokra megy vele. Michailov bűnössége részint saját vallomása, részint a tanuk által annyira be van bizonyítva, hogy elitéltetése bizonyos. A parasztokat a nihilizmusnak megnyerni,’ volt feladata. Azt f 1 *1 . .1 _____ i. Cs hogy a merényletről semmi tudomása sem volt. A Jeljabow elleni vádban vádlott egy levele szerepel, melyet a fogházból intézett márcz. 14 év az államügyészhez. A levélben szolidárisnak mondja magát Kysszakowval s figyelmezteti az ügyészt, hogy ő — Jeljakow — szorította Kysszakowot a merényletre, melyet maga csak azért nem hajtott végre, mert egy nappal előbb elfogták. A tervet ő állapította meg; Kysszakowon kívül még 47 ember akarta a czárt megölni. A választás Kysszakowra és még másokra esett, kiknek nevét azonban soha sem fogja megtudni senki. Jeljabov maga védi magát s nagy beszédre készül, mely igen érdekesnek ígérkezik. Perovszka védője ki akarja mutatni, hogy Erzsébet cárné óta nem végeztek ki nőt Oroszországban (az elítélteket a wilnai és kharkowi börtönökben kínozzák halálra). Perovszka nyugodtan várja sorsát; nem oly szép, mint állították. 27 éves, kicsiny, gyönge termetű nő Úgy beszél a merényletről, mint valami magától értetődő dologról, mely a nép érdekében szükséges volt. Meg van győződve, hogy hazafiasan járt el, midőn egy nemes czélnak áldozta fel magát. Tagadja, hogy valamely nihilistának szeretője lett volna; Jeljabownak csak szállást adott. Folyton újabb vallomásaival lepi meg a rendőrséget. A nihilizmusról így nyilatkozik: „A nihilisták a lakosság politikai, társadalmi és gazdasági helyzetét javítani akarták. Ez irányra a kormány szigorral felelt s így a békés tevékenység forradalmi propagandává fajult. Minthogy a kormány és nihilizmus közti küzdelem sok emberéletet igényelt, a párt elhatározta, hogy megöli a czárt, mint a kormány fejét, mert meg volt győződve, hogy II. Sándor soha sem módositja politikáját s ő az egyetlen akadály a párt czéljainak törvényes uton történő valósitására.“ Hellmann vallomásai vagy egészen jelentéktelenek, vagy egyszerű tagadásra szorítkoznak. Ellene csakugyan kevés bizonyiték van a vádló kezében. EMLÉKIRAT, melyet a kolozsvári keresk.- és iparkamra a kereskedelmi szakoktatás ügyében Trefort Ágost vallás és közoktatásügyi miniszter 5 nagyméltóságához intézett. (Vége.) 5. A kereskedelmi szakoktatás szervezése ügyében igen fontos kérdés, hogy milyen és mennyi iskolára lenne szüksége az országnak? — 338 ~ . A kérdés első ágát illetőleg szerény nézetünk az, hogy magasabb tudományos szakintézetre, u. n. kereskedelmi akadémiára, amilyennel nem csak hazánk, de a sokkal előrehaladottabb külállamok legtöbbje sem bír, — nekünk nincs szükségünk. Nincs pedig azért, mert a mindennapi élet szüksége — mert ez mérvadó — ilyent nem kiván, s így az a tetemes költség, amibe egy ily intézet létrehozása és fentartása kerülne, csak egy újabb czéltalan kiadása lenne az államnak. Egy kereskedőtől hazai viszonyaink mellett megkívánható általános és szakműveltség megadására, véleményünk szerint, teljes mértékben elégségesek a ma is különböző nevek alatt fennálló, úgynevezett kereskedelmi középtanodák, ha azokat a mi kormány az elmondottak életbeléptetésén kívül kellő gondoskodással a kor színvonalára emelni segíti. E tekintet az Nagyméltóságú Miniszer úr, melyre kiváló súlyt kívánunk fektetni, mert ebben látjuk a legtöbb feltételét kereskedelmi szakoktatásügyünk égetővé vált felvirágoztatásának. Meglevő ilyen intézeteink legtöbbjének élete nem egyéb, mint haldokló vonaglás, a másik része kínos tengődés, csak egy van, a budapesti úgynevezett „kereskedelmi akadémia“, mely magasra emelt tandíjával, mutatja és központi helyzete előnyeiből származó nagy számú tanulóival olyan helyzetben van, melyben az állam anyagi gyámolítását nélkülözhetné, hisz múlt évi tandíjbevétele 51,000 fitot tett, de mindamellett épen ez intézet élvezi, habár nem nagy, de a legnagyobb államsegélyt. Az egész ország ifjúságát azonban egy tanintézetbe bevonni nem lehet, mert egy ily merev centralisatio amily veszélyes, a kereskedelmi szakmiveltség általánosítására akadályozó, épen olyan igazságtalan is. Fel kell tehát emelni a meglevő kereskedelmi tanodák közül elsősorban azokat, melyek máris államsegélyben részesülnek azon magaslatra, melyen ha nem is mérkőzhetnek a fővárosival, de az ügy érdekében annak számba vehető versenytársai legyenek. A nagyobb állami segélyezése ez intézeteknek azoknak absolut életkérdése. A kellő felszerelés, tisztességes lojalitás, kiváló tanerők megnyerése mind oly feltételek, melyektől e kereskedelmi tanodáink prosperálhatása feltétlenül függ, de a jelen anyagi körülményeik közt mindnyájuknál vagy egyik, vagy másik, vagy talán mindenik hiányzik. A tanerőket illetőleg pl. kisegítő póttanárokat mindenikhez kiválóbbakat vagy gyengébbeket, a helyi viszonyok szerint, lehet ugyan találni, de állandó, csak az ily intézetet szolgáló kiválóbb szakembereket és képzett tanerőket ez iskolák jelen anyagi díjazása ” ,az „csak kivételesen és ideig-óráig, míg az illető kecsegtetőbb álláshoz juthat. Az pedig Kegyelmes Urunk ! a hason rangú tanintézetek bármelyikénél megtalálható, mert valamint a középtanodák közt legmostohább gyermek a kereskedelmi középtanoda, — úgy a középtanodai tanárok is legsilányabb sorsa van a kereskedelmi iskolák tanárainak, mert nemcsak, hogy legkisebb díjazásban részesülnek, hanem ezen kívül a tanügyi munkásai közül csak ők vannak a nyugdíj-intézmény jótéteményeiből kizárva. E valóban nagy hátrányt csupán a munka ideje alatt megadandó méltányosabb, a többi középtanodák tanáraival legalábbis acquivalens fizetéssel lehet némileg enyhíteni, de hogy ez és egyéb bajainkon orvosolni lehessen, a magyar törvényhozás és magas kormány nemes hivatása a kereskedelmi tanodákat arra képessé tenni. Ami az ország szükségletének megfelelő iskolák számát illeti: úgy hisszük, hogy most, midőn a közönség körében még csak keletkezőben van a gyakorlati pályák iránti rokonszenv és érzék, — a létező budapesti, kolozsvári, debreczeni, székesfehérvári és temesvári iskolákon kívül elég volna a többi kereskedelmi kamara székhelyein, mint forgalom központjain állítni egyet-egyet, s ezek közül 1—2 nek állami jellegűvé tétele, már csak az üdvös verseny szempontjából is, igen óhajtandó lenne. E tekintetben melegen ajánljuk Nagyméltóságod magas figyelmébe a szép reményekre jogosító kolozsvári tanintézetet, mely *101)108 földrajzi helyzeténél fogva elsősorban van hivatva, hogy keleti missiónk betöltésére hivatott és legközelebbről érdekelt nemzedéket hazánknak szolgáltassa. 6. Jól felfogott vitális érdekeink kivánják, hogy a kereskedelmi tanintézetek mentői látogatottabbak legyenek. Ennek egyik legfontosabb eszközlője a mondottakon kívül még az is, ha ez iskolák növedékei a szorosan vett kereskedői pályán kívül, ismereteiknek megfelelő más pályákra is illetékeseknek nyilváníttatnak. Ilyenek lennének: a távirda, posta, vasút s más közlekedési vállalatok, a különböző pénzügyi és számvevőségi hivatalok. Esedezünk azért Nagyméltóságodhoz, hogy a kereskedelmi szakiskolák felvirágzását hatalmasan elősegítő ezen kérelmünket meghallgatni és az illetékes minisztériumoknál legalább annyit kieszközölni kegyeskedjék, hogy a polgári iskola 6 osztályát bevégzett tanulók számára megnyitott, s Nagyméltóságodnak 1879. évi szeptember hó 5 én, 24,793 számú magas rendeletében kijelölt életpályák a középkereskedelmi iskolát jó sikerrel végzett növendékek által is elfoglalhatók legyenek. E kivánságunk egyaránt méltányos és igazságos. Midőn Nagyméltóságod emlitett nagyfontosságu intézkedéseit tette, s a polgári iskolát végzett u ö / 0 1ékek számára te a gyakorlati élet kivánatainak kijelölmegfelelő és a tisztességes megélhetést biztositó életpályákat, azzal véglegesen elhárítota azon akadályokat, melyek a polgári iskolák fejlődése és emelkedése útjában akadályozókig iltottak. Ha e rendelet most a kereskedelmi középtanodákra is kiterjesztetik, szilárd azon meggyőződésünk, hogy itt épen olyan kedvező eredményű lesz. Ezt pedig, hogy úgy legyen, annál inkább kívánhatjuk, mert a középkereskedelmi iskolát végzett növendék hosszasabb tanfolyamot tut meg és még több gyakorlati ismerettel lép» életbe, mint a polgári iskola növendéke, s így nemcsak méltányos, hanem igazságos is, hogy a több képzettséget szerzett, ha előnyben nem is részesittetik, de legalább egyenlősittessék a kisebb qualificatiojuakkal. 7. Megvitatásra érdemes kérdések volnának még az állami felügyelet gyakorlatának kérdése, a kereskedelmi iskolák által jövőben használandó czintek, az egy éves önkéntességi jog, a közelebbről mind gyakrabban hangoztatni kezdett egy éves, tisztán a szaktárgyak előadására kiterjedő gyakorlati tanfolyamok nyitása stb. stb. De nem akarjuk máris hosszúra nyúlt emlékiratunkkal Nagyméltóságod magas figyelmét tovább harasztani, hanem kérjük, kegyeskedjék a kereskedelmi szakoktatás kérdésének tisztázására a kereskedelmi és iparkamarák, valamint a fennálló kereskedelmi középtanodák küldötteiből álló enquete-t mielőbb összehívni. Ez országos értekezlet megtartása idejéül bátrak vagyunk javaslatba hozni a húsvét utáni csonka hetet, iVagy legkésőbben a vizsgák után eső nagy szünidő kezdetét, iparos congressus, közgazdasági értekezlet újabb időben már több tartatott, melyeken nem csak az anyagi élet sokszerű panaszai nyertek kifejezést, hanem igen jó eredménnyel voltak az eszmék tisztázására, a helyzet felismerésére, a segédeszközök és gyógymódok megvitatására. Hogy a napirendre emelkedett kereskedelmi szakoktatás a közhangulatnak s az ország szükségeinek megfelelőleg reformáltassék s egy a kor színvonalán álló s a szükségletnek megfelelő tanterv kérdése tisztáztassék, a haza különböző vidékeiről egybealkotandó értekezletre a mily elmellőzhetetlenül szükség van, az ügyre nézve bizonyára ép oly üdvös hatású is teend. * * „Helyes közoktatási rendszernek ^csak az mondható, a mely a nemzet minden osztálya szükégét törekszik kielégíteni.“ — mondja igen helyesen Csengeri. Már véget ért emlékiratunkban a nemzet egy olyan osztálya szükséges kielégítéséért folyamodtunk, mely arra jogos is, érdemes, —́ s ha nagyméltóságod azt teljesítendi, olyan emlékoszlopot emel önmagának, a melyhez a késő utókor hálát rebegni zarándokol ! A Nagyméltóságu Minister Urnak kiváló tisztelettel marad Kolozsvártt, febr. 15. 1881. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara. Finály Henrik, 8. k. elnök. Gámán Zsigmond, s. k. titkár. AZ ÁRVÍZ. Az árvíz még mit sem vesztett fenyegető jellegéből. A következő újabb tudósításokat lovassuk arra nézve : Makó, 24 óra alatt Porgánynál a Tisza 11, Velgehátnál a Maros 10 centiméterrel áradt. A fokozott veszély folytán a vészbizottság a belső védelemmel erélyesen foglalkozik. Nagy rémületet okoz a felső vizek áradása melyekből következtetve védtöltésünk jelenlegi magasságát 2- tól 30 centiméterrel meghaladó áradás várható. Az idő borús. Szentesen. Az elsülyedt pályavonal, helyreállításán jelenleg 850 katona dolgozik, újabban 100 utász érkezik. Remélhető, hogy ily erő mellett, daczára a Tisza növekedésének és a Körös betöréseinek, a gátvonalakat fenn lehet tartani. Gyémán, a Köröstöltés szakadásain kiömlő és a Bánom és Csepüs kerten a vaspálya, Endrőd, Szarvas s az egész alvidék felé vonuló árvíznek megindítandó felfogására a szükséges intézkedések közös egyetértéssel megtétettek. Gyoma biztosítása, védelmének megszakítása nélkül, vasmi munkásokkal fog eszközöltetni. E vonal lévén az, hol az árvíz első kifolyásával felfogható, ezáltal az alantabb fekvő vidéktől a fenyegető veszély el lesz bántható, és a vaspályának gyors helyreállítása csak így eszközölhető. Ennek foganatba vétele annál is inkább sürgős, minthogy a vasúton áthágott árvíz folytonosan emelkedik, minek folytán a vasútnak még nagyobb mérvű megrongálásától is félni lehet. A vasút és csepüs kert közötti eddig felgyűlt viz lebocsátására 15 méter hosszú ideiglenes hid czölöpözésén dolgoznak, anélkül, hogy a viz folyása feltartatott volna. IRODALOM és MŰVÉSZET. A Kemény Zsigmond társaság április havi üléséről. Maros Vásárhelyit, 1881. ápril 3. A Kemény Zsigmond társaság ápril 3-án d. u. 4 órakor tartotta meg ápril havi rendes ülését a városház nagytermében. Elnökölt báró Apor Károly, jegyzett Kerekes Sámuel m. titkár. Mint vendég jelen volt Moldován Gergely rendes tag Tordáról. A helyben lakó rendes tagok csaknem teljes számmal jelentek meg, mig az értelmiségnek is igen szép képviseletét, láthattuk a hallgatóság soraiban. Enik a megjelent hallgatóságot üdvözölvén, felkérte Moldovan Gergely királyi tanácsos, Torda-Aranyosmegye kir. tanfelügyelőjét, mint rendes tagot, bejelentett és a szerkesztő-bizottság által napirendre kitűzött székfoglalójának megtartására, ki helyét a zöld asztalnál elfoglalván, „Román népköltészeti alakok“ czinten igen érdekesen ismertette a román népköltészet azon kiválóbb aakjait, melyeket a költészet múzsája legszélesebb mezőben terjesztet el a román nép alakán. Ezen ismertetés egy kiszakított részlete volt ugyan ezen tárgyban kifejtett nagyobb tanulmányának, melyet nemsokára sajtó alá rendez a tehetséges szerző, kinek nevét már évek óta igen előnyösen ismeri az olvasó közönség. Kitüntető tapsokkal és éljenzésekkel jutalmazta meg a hallgatóság a társaság ezen érdemes tagját, ki székfoglalójának az által szerzett még nagyobb érdekeket, hogy személyesen jelent meg lelolvasására. A második felolvasó Kerekes Sámuel volt, ki dr Ferenczi Alajos r. tag „Feleségem jegyezeteiből“ czimű elmés naplótöredékeiből mutatott be néhány gyönyörű szemelvényt, melyet szintén kitörő tetszés nyilatkozatokkal jutalmazott meg a szép számú közönség. A nyilvános ülés után zárt ülés következett, melyen a márcziusi ülésről vezetett jegyzőkönyv lett első sorban felolvasva és hitelesítve. Kerekes Sámuel m. titkár tett jelentést, mint előadó, egy három tagú bizottságnak bírálat végett kiadott beszélyről, („A két jó barát“ S. J—n-tól), melyből egy pár sikerültebb szakaszt be is mutatott, de a beszély hiányai miatt a bizottság nem kívánt részletes bizálatba bocsátkozni. A beszély szerzőnek visszaküldetik. — Koncz József r. tag, Fogarasi Pap József phil. professor életrajzából mutatott be érdekes adatokat A társság még két ülést tart a nyári szünnapok előtt. Valószínűleg Szabó Károly tudósunk a májusi ülésen fogja tartani székfoglalóját Dr. Tolnai Lajos n ápban ia hányulott lemondását a titkári tisztről a társaság időközben nem akarta elfogadni, s tekintettel Tolnai hivatalos tendeinek sokaságára, bokros elfoglaltatására, m. titkárt kérte fel az összes titkári teendők végzésére, mig az első titkár megint rászentelheti idejét és munkásságát a társaság ügyeinek előmozdítására. MAPI HÍREK, Kolozsvár, 1881. április 7. Helyi hírek. — Lapunk előfizetőit tisztelettel kérjük, hogy a jövő évnegyedre előfizetéseiket idején megnjitani sziveskedjenek. — Nemzeti színház. Prielle Cornélia asszony második vendégjátéka tegnap volt Sardou vigjátékában, az „Utolsó levél“-ben. Igazi esemény Kolozsvártt egy-egy ilyen est. A ki látta Prielle asszonyt egy oly szellemes, minden izében finom nő szerepében — milyen Briii Susanna — játszani, aki hallotta, miként cseveg ; azt a finomságot, bájt, azt a kecset zavarában ; elevenségét; a melegséget, mikor kél a szerelme, a hőt, mikor kifejlik, az nem felejti el soha. Eszébe jut mindannyiszor, ha ábrándjaiban eszményibb képet alkot — a világ közönséges, selejtes embereinek alakjainál. Prielle Brüi Susannája igazán eszményien finom alak. Egy egy tagadó kézmozdulattal, a vállnak felrántásával, biztató mosollyal, ujjainak ideges, türelmetlen jártatásával — egész lelkiállapotot fest Prielle asszony, minden szó nélkül. Sejteti mikor keletkezik vonzalma ; kiemel némely jellegző szót a nélkül, hogy ez bizatosan kiemelni látszanék ; állásaiban mindig választékos s nincs olyan kényes aesthetikus, ki épen e tekintetben szemére vethetne valamit s mégis alig van élő művésznő, kinek több természetesség is lenne egyúttal hangjában, mozdulatában, mint neki. Természetesség megnemesítve a művészettel. A tanulmány, melyet Gorában az izgatott félő majd őrületbe eső heves vérU credlnöben mutatott, ki összetöpörödve az agyára nehézkedő súly miatt vánszorog el a bútordarabok mellett, majd az őrülettől űzve czikázik, forog, míg minden izmait mozgatja a belsejében égő tűz, — a szörnyű látvány és Brüi Susanna a mosolygó, szellemes, okos, félig a helyzet, félig az érzelme okán férjhez menő Susanna olyan két alakítás, amelyet, hogy magyar színésznőtől látjuk, örökös okunk a büszkélkedésre’ — A kolozsvári „tud, egyetemi kör hangversenyt“ rendező bizottsága kedves kötelességének tartja Schillingné Neszveda Anna úrhölgy és Borovszky Matild k. a. ö nagyságaiknak, br. Bánffy György, Gegenbauer József, Lichtig Adolf, Pap Gyula, Kirnberger Ödön, Binder Emil és Lindner Béla uraknak a hangversenyen való szives közreműködésükért a nyilvánosság terén is köszönetet nyilvánítani. — Ugyanez alkalommal felUltizettek: Nr. Racsek János nagy prépost 101. Ur. Csíki Viktor e. t. 7 f. Dr. Groisz Gusztáv e. t. 7. Dr. Ladányi Gedeon e. t. 5 f. Dr. Plosz Sándor e. t. 5 f. Dr Lindner Gusztáv e. t. 5 f. Br. Bánffy György 5 f. Korbuly Bogdán 3 f. 50 kr. Schilling Lajos 3 f. 50 kr. Dr. Jenci Viktor e. t. 3 f. 50 kr. Bartha Miklós 3 f. 50 kr. Száz Béla e. t. 3 f. Dr. Maizner József e. t. 2 f. Dr. Óvári Kelemen e. t. 2 f. Dr. Fölméri Lajos e. t. 2 .. Mártonfalvi N. 1 f. 50 kr. Szilágyi Béla 1 f. Morza Gyula 2 f. Dr. Máthé Dénes 1 f. Pakei Lajos 1 f. Csákány N. 1 f. összesen 74 írt 50 kr. Fogadják a t. telüitízelő urak meleg köszönetünket. A rendező bizottság nevében : Márkutty Dezső b. elnök, Korbuly Géza b. pénztárnok, Lengyel József b. jegyző. — A helyetes főkapitány a következő hirdetményt bocsátotta ki, melynek a közérdekben minél nagyobb figyelembe vételét ajánljuk. A városi törvényhatósági bizottságnak ez év február hó 25 én tartott közgyűlésében 31 —1881 sz. a. hozott határozat alapján lelhivatnak a város területén biró és bérlő urak, hogy kertjeikben, szőlőjükben a gyümölcs és disz-, valamint másféle fajaikról, cserjéikről és eleven sövényeikről a hernyó fészkeket és hernyó-tojás gyűrűket folyó ápilis hó 20-ig annyival inkább szedessék le és pusztítsák el, mivel azon birtokos kenje, ki ezen rendeletnek ellenszegülve, a hernyók takaritasát elmulasztaná, a hegy elöljáróság által, a hanyag birtokos költségére fog letakarittatni. Ezenkivül a mulasztásért a városi szabályrendelet „hegyszabály“ részének 31. § a értelmében 10 frttól 35 frtig terjedhető pénzbirsággal büntettetik. Kolozsvár város kapitányságától 1881. ápril 5. Földesy Sándor, h. főkapitány. — A kolozsvári orvos-természettudományi társulat és az erdélyi muzeumegylet természettudományi szakosztálya 1881. április 9-kén szombat délután 4 órakor a Redouto nagy termében termá i:s ottudományi estélyt tart, melyre a t. cz. közönséget tisztelettel meghívja. Tárgy : Gamauf Vilmos: Az időjóslás hajdan és most. A titkár. — A városi tanács következő hirdetést teszi közzé : Hivatkozással a földmivelés, ipar és kereskedelemügyi magy. kir. miniszter ur ő nagyméltóságának 1874. évi márczius 19-ről 5581. és 1875. évi márczius 13-ról 5372. számok alatt leküldött korrendeleteire, tanács felszólitja a városi marhatartó gazdákat, hogy akik marháikat nyári legelőre kiadni szándékoznak, mielőtt a marháknak hatósági megvizsgáltatása bekövetkeznék, maguk a marhatulajdonosok vizsgálják azokat meg s ha egyik vagy másik marhát beteges állapotban találják, azt a városi kapitányi hivatalnál jelentsék be, mert beteges marhákat az egészséges marhákkal legeltetni szabad nem lészen; figyelmezteti Tanács a marhatartó gazdákat arra, hogy aki beteg marháját bejelenteni elmulasztja, vagy ezen intézkedés kijátszására marhája betegségét eltitkolja, nem csak a felmerülhető károkért felelős, hanem az a kihágás mérvéhez képest 100 frttól 500 frtig kiterjeszthető birsággal is fog fenyittetni. A városi tanácstól Kolozsvárit, 1881. ápril 5-én. Minorich Károly, polgármester. — Betörés Bartha József nagy-utczai, a „vig magyarhoz“ czimzett kiskereskedésébe tegnapra viradólag ismeretlen tettesek betörtek, az üzletben volt szalonna, kenyér, szivar, dohány stb. árukból jól megrakodva, észrevétlenül és nyomtalanul távoztak ott, ahol betörtek, t. u. i. a padláson át. — Tü.?. Bozsán Gavrilla feleki lakos csűre és pajtája bő 6 —7 közti éjjel leégett. Szándékos gyujtogatásból, vagy véletlen szerencsétlenségből támadt a tűz ? még nem tudható. — Időjárás. Áttekintése a mai időjárásnak. Európában: a depressió (750) Francziaország felöl terjed el, keletre Magyarország nyugati részében (752—754) a nagy légnyomás (764—765) a kontinens keleti részében van. Az idő többnyire keleties szelek mellett általában borús, Francziaországban és Ausztriában esős. A hőmérséklet többnyire nagyobbodott. — Hazánkban, többnyire délkeleti szelek mellett a hőmérséklet kevéssel nagyobbodott; a légnyomás keleten fölebb, nyugaton alább szállt. Az idő naposból felhős-borússá változik. Esők gyéren és csekély mennyiségben voltak. Az e hó 3 án előre jelzett hűvösebb idő változó jelleggel és csapadékokkal végéhez közeledik. Kilátás a jövő időre : Hazánkban: a jövő pár napra északnyugaton többnyire felhős, borús, délkeleten pedig változó jellegű időt várhatni: itt kevesebb, amott több csapadékkal, általában hőmérsékelt-nagyobbodás mellett. Hazai hírek. — Kivándorlás- Az enyhe időjárás beálltával Erdély délkeleti részéből mind nagyobb