Kelet, 1947 (32. évfolyam, 1-2. szám)
1947-11-01 / 1. szám
KELET MI A MI MUNKÁNK CÉLJA? Írta: Supka Géza. Majdnem három évtizednyi ránk erőszakolt némaság után, most újra elindulnak útjukra a Kelet kis füzetei: a szabadkőművesi világszemlélet bátor előőrsei, a szabadkőművesi munka beszámoló és tervező rajztáblái. Egyelőre még igen kis terjedelemben szolgálhatja céljait ez a folyóirat, hiszen ma még minden erőnket otthonaink újjáépítésének és a sebek begyógyításának sürgető feladataira kell készentartanunk. De ha korlátozott oldalszámban is, szűkre szabott mondanivalókkal is, mégis szükségünk van a Keletre, hogy kölcsönösen hírt adjunk egymás munkásságáról, kölcsönösen kiegészíthessük feladatvállalásainkat, s nem utolsó sorban azért is, hogy a világban szerteszórt testvérek számára jelet adjunk: vagyaink, újra vagyunk és a régi önzetlen odaadással dolgozunk. A Kelet természetesen elsősorban a testvérek tájékoztatását szolgálja itthon és a külföldön. Ámde a közelmúltból nagyon is jól tudjuk, hogy a Kelet minden egyes száma olyan kezekbe is elkerül, amelyek nem éppen testvéri, sőt még csak nem is emberi jóindulattal figyelik a szabadkőművesség munkásságát. Ezek számára is, vagy főként ezek számára már itt bevezetőben megmondjuk a Kelet — csakúgy mint nemzetközi szabályzatai szerint az egész szabadkőműves világszövetség — nem foglalkozik, mert nem foglalkozhatik sem vallással, sem politikával. Ne is próbáljanak tehát akár ezeken az oldalakon, akár a szabadkőművesi szervezetekben általában ilyen tárgyú, hurokká fonható vádpontokat keresni. A szabadkőművesség nem vallás, még csak nem is valláspótlék és nem is párt vagy politikai szándék e szó napi értelmében. Mégis hát akkor, mi a mi munkánk célja? Emberi vonatkozásban: az emberiesség, a jóság, az emberszeretet ősi evangéliumának gyakorlati kiteljesítése. Társadalmi vonatkozásban: a haladás eszméjének szüntelen kiérlelése, a tömegek lelki szintjének emelése s a szabadságjogok minél nagyobb teljességéért való eszmei harc útján. Államközi vonatkozásban: a nemzetek és főként a népek közötti békességért való küzdelem, amely mögött az a világszemléletszerű meggyőződés él, hogy nincs a világon megannyi petróleumkút vagy aranybánya, amely mind együttvéve is felérne akár csak egyetlenegy ártatlanul kioltott emberélettel. Jóságot az embernek, haladást a társadalomnak, békét a világnak — Íme, ez a három fáklya világítja meg a szabadkőművesi világszövetség, a magyar szabadkőművesség és így hát a Kelet útját is. Ez a három cél a mi munkánk célja. Ezen dolgoznak világszerte a szabadkőművesek százezrei s e háromcélnak részletes kimunkálása szolgáltatja az újraéledt, de ősi hagyományaiban soha egyetlen pillanatra meg nem szűnt magyar szabadkőművesi szövetség munkakereteit is. Hogy ezt a munkát mennyiben tudjuk jóeredményre vinni, arról számolnak be majd a Keletnek ezután következő füzetei a magyar testvérek, a külföldi testvérek és kicsit a történelem számára is. Fogadják a testvérek itthon és a külföldön szeretettel az újjászületett Keletet, híveit közvetítsék a világ minden nyelvére. Hadd tudják meg világszerte a jóhírű és szabad férfiak, hogy van itt Európa keletén is egy kis embercsoport, amely hűséggel kitart a Mester utódjainak gyakran keserves, de mindenkor emberhez méltó útján. A V... E... N... É... M... kísérje áldásával ezt a munkánkat is. 1