Kelet, 1948 (33. évfolyam, 3-10. szám)
1948-03-01 / 3. szám
2 A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy március 14.-én vasárnap d. e. 9 órakor tartja meg rendes évi nagygyűlését következő tárgysorozattal : 1. A főtitkár évi jelentése. 2. A főkincstáros évi jelentése. 3. A számvizsgáló bizottság jelentése. 4. Határozathozatal a fejdíjak megállapítása tárgyában. 5. Határozathozatal a főtisztviselők felmentéséről. 6. Határozathozatal a IV. alaptörvény 68. §. megváltoztatása tárgyában. 7. Tisztújítás a) Nm. választás és h. Nm. választás. b) A főtisztviselők, szövetségtanácsosok stb. megválasztása. 8. Indítványok. 9. Nagymesteri székfoglaló. A nagygyűlés rendtartására vonatkozóan az Alkotmány IV. alaptörvény 43—67. §-ai a mérvadók. A főtitkár felkéri a páholyokat, hogy nagygyűlési képviselőket a IV. alaptörvény 32—42. §־ ok rendelkezései szerint válasszák meg és a megbízóleveleket a 39. § értelmében küldjék be a főtitkárnak. Budapest, 00948 február 15. Dr. SUPKA GÉZA s. k. nagymester GERÖ ANDOR s. k. főtitkár I Biztosítási ügyben ן = (tűz, betörés, szavazás, élet, Hit ׳נ tonulós szállítmány, kárrendezés stb.) UlfldldllUl = rendelkezésre állok Fazekas József.־, igazgató :ADRIAI BIZTOSÍTÓ Tel : 388-126/7 NAGYGYŰLÉS ELŐTT Irta : GERŐ ANDOR Az újjáéledt magyar szabadkőművesség fáradságos, nehéz munka után fontos új határállomáshoz érkezik el március tizennegyedikén. Ekkor tartjuk évi naggyűlésünket, az első alkotmány szerinti nagygyűlést harminc esztendő óta. Három évtized telt el azóta, hogy a Magyar Symbólikus Nagypáholy 1918■ ban megtartotta utolsó nagygyűlését. Háborús ország voltunk akkor, negyedik esztendeje vérzett ezer sebből a nemzet és a magyar szabadkőművesség a béke útjait egyengette. 1918 kora tavaszán a magyar szabadkőművesség műhelyeiben nemcsak a béke érlelődött, hanem a háborúban elfáradt, elnyomott és súlyos gondokkal küzdő ország minden fájdalmas problémája is hangot kapott munkáinkon és nagygyűlésünkön. Magyarország haladó polgársága és dolgozó tömegei akkor már a nagy és demokratikus átalakulást készítették elő. 1918. októberének eszméi érlelődtek páholyainkban. Forrásban volt akkor minden az országban, ami azután az októberi forradalomban kirobbant és a nagy átalakulást létrehozta. A magyar szabadkőművesség legjobbjai ott voltak október bölcsőjénél és szövetségünknek fontos szerepe volt az események alakulásában. Éreztük akkor felelősségünk teljes súlyát, aminthogy szövetségünk mindenkor tisztában volt vele és ma is tudja, hogy milyen nagy felelősség hárul rá, amikor eszméinek hirdetésével hatással van a közszellem kialakítására Harminc esztendővel ezelőtt tartottuk meg utolsó, valóban történetinek mondható nagygyűlésünket. Az azóta eltelt három évtized megpróbáltatásokkal volt teljes. Az erőszak negyedszázadra megszüntethette páholyainak működését, de a szabadkőműves szellem továbbra is éberen élt az üldöztetések korszakában a testvéri lánc minden tagjában Az 1918. évi utolsó nagygyűlésünkön még nem tudtuk, hogy milyen üldöztetés vár ránk és milyen szomorú sors fenyegeti az egész nemzetet. Amint azonban szövetségünket is csak látszólag némíthatta el az erőszak, úgy október bukása is csak látszólagos volt. A szabadságeszmék csak annál erősebben vertek gyökeret a lelkekben, a magyar szabadkőművesség nagy társadalmi programmja észrevétlenül meghódította az egész nemzetet. Gyökeresen megváltozott országban, a demokratikus magyar köztársaságban tartjuk meg 1948. márciusában újjáéledésünk után első nagygyűlésünket. Óriási utat tettünk mega felszabadulás óta, amikor a bitorlók által kifosztott romházunkban újra kezdtünk berendezkedni. Az elmúlt három esztendő újabb tanúbizonyságát adta a szabadkőművesi áldozatvállalásnak és felelősségtudatnak. A kötelesség átérzése jellemezte az újraindulás első esztendeiben testvéri láncunk minden tagját és a fokozott erőmegfeszítés tette lehetővé, hogy ma újjáépített páholy házunkban tizenhat páholy, vidéken pedig három páholy folytatja már munkásságát. De mégis csak a kezdet kezdetén vagyunk. Rengeteg a teendőnk, olyan fontos kérdések megoldása vár ránk, amelyeknek súlyát teljes felelősségtudattal érezzük, de vissza nem rettenünk tőlük. Szimbólumnak is szép, hogy három évtized utáni a centenáris esztendőben tartjuk első nagygyűlésünket. Március idusán ül össze ez a szabadkőműves nagygyűlés, amelynek hangulata és programmja szervesen belegyökerezik abba a szellembe, mely az 1848 száz éves fordulóját ünneplő országot eltölti. 1848. emléke, az 1918. évi októberi forradalom szelleme és 1948 népi, demokratikus magyar köztársaságának ideológiája kötelezi a magyar szabadkőművességet. Ami 1918-ban megtartott utolsó nagygyűlésünkön érlelődött az országban és páholyainkban, az három évtizeddel később, 1948-ban a megvalósulás stádiumába lépett. A szabadság eszménye gyakorlattá lett, demokratikus Magyarország ünnepeli a centenáriumot. A magyar szabadkőművesség mindenkor az élen haladt, amikor a szabadságért kellett harcolni. Most is a népi jogokért, a teljes egyenlőségért, a csorbítatlan szabadságért küzd azok ellen, akik nem értik meg az idő parancsát, és׳ kerékkötői a haladásnak. A nagymesteri kollégium újévi szózata kiadta a jelszót: ״ A mai magyar szabadkőművességnek vezető irányelvéül kell vallania: együtt a néppel!“ Valóban meg kell találnunk a módot arra, hogy a nép java erőit bekapcsolhassuk munkásságunkba és a lelkeket állandó forradalmi készenlétben kell tartani, ha méltók akarunk maradni nemes tradicióinkhoz. Ezek a célok adnak különös jelentőséget idei nagygyűlésünknek. A szabadságharc centenáris évében, március legszebb napján tartjuk nagygyűlésünket. Legyen ez egyben buzdítás, figyelmeztetés és Programm minden testvérünk számára! KELET