Keleti Ujság, 1928. szeptember (11. évfolyam, 198-222. szám)
1928-09-28 / 220. szám
BOLDAL M£BSS®*®!? XI. ÉVF. 220. SZÁM IRODALOM ÉS MŰVÉSZET A kolozsvári színészek diadalmas bevonulása Nagyváradra (Oradea-Nagyvárad, szeptember 26.) Nagyvárad mondáin élete már közhellyé vált. A korzója és kávéházi életéből következtetve valóban úgy fest ez a város, mintha itt fenékig tejföl volna az élet. Pedig azt hisszük, Erdeinek kevés városában ismerik jobban az inzolvencia fogalmát, mint éppen itt, ahol az emberek és az egész város külső arculata a jókedv mázától fénylik. A gondok azonban a Körös-parti Párisban diszkréten visszavonulnak a bürök számok®ől és gründolásoktól terhes üzleti világába. A kávéházak azonban zsúfolva vannak s a szép női nem, amely a legkevésbé veszi ki részét a bessz és a hossz hullámzásainak gazdasági eltolódásából, egy jottát sem ad fel előjogából. Amíg a békében a legelső színházváros volt Nagyvárad, a háború utáni esztendőkben folyton csak azt hallottuk, hogy a nagyváradi színház válsággal küzd, a közönség hűtlen lett szerelméhez. A bérlők, akik régebben a smokkságig menő hűséggel ragaszkodtak megszokott páholyaikhoz, elhidegültek a múzsák temploma iránt. A sajtó hiába próbált konjunktúrát csinálni a színháznak, a váradiak minden vádra csak ezzel a stereotip kijelentéssel riposztoztak : — Jó színházat kell csinálni, akkor majd megyünk a színházba. Így is van. A kisebbségi kötelesség szólamaival Váradon nem lehetett a budapesti Vígszínház miniatűr váradi otthonába becsalogatni a publikumot. Ahogy azonban Janovics Jenő kitűzte lobogóját a színházra, a bérlőknek olyan tömege jelentkezett minden görögtüzes vezércikkezés nélkül is, amilyenre csak a béke boldog napjaiban volt hasonló példa. A pénztári bulletin szigorú történeti hűségével jellemezhetjük a helyzetet: Janovics Jenő jött, látott és győzött. A váradiak jó üzletemberek hagyományaikhoz méltóan bíznak a jó cégben. Janovics Jenő ma Várad fenntartásnélküli bizalmasa. Rajta és csakis rajta áll, hogy ezt a bizalmat megszilárdítsa. Nagy sárga plakátok jelzik Janovics Jenő egyetlen rövid mondatban összefoglalt ígéretét és programmját: „Jó előadásokat akarok tartani". Ennyi az egész. A váradi közönség pedig előlegezte bizalmát Janovics Jenőnek. A kolozsvári és nagyváradi színház frigykötése tehát a legcsaládiasabb auspiciumokkal kezdi meg a benső viszonyt. A váradi sajtó szívügyének tekinti a színházat, sőt már már olyan túlzott kegyeibe fogadta a múzsák ügyét, hogy mint valaki találóan megjegyezte, a napilapok az utóbbi időben a színházi újságok köntösét öltötték magukra. Ez ellen sem lehet azonban senkinek kifogása. Már az első előadás is ünnepinek ígérkezett. A frigykötés solemnis szertartásához meghívták Bánffy Miklós grófot is, akinek első színdarabját, a zengzetes nyelvű Naplegendát is kitűzték a Kolozsvár-váradi színtársulat bemutatkozásának estéjére. Kívüle mégtúlrint. Moliére is helyet kapott az est keretében, Danáti Györgyével. A startolás szerencsésnek mondható. Komoly ígéret arra, hogy a színházból nemcsak olcsó, parfümös, léha szórakoztató helyet akarnak csinálni. Esti fél nyolc óra. A színház már teljes illuminációban várja a közönséget. Az előadás nyolckor kezdődik. Még van idő arra, hogy az öltözők világába és a színpadra is bekukkantsunk. Az egyik öltözőben találkozunk a Naplegenda szerzőjével, Kisbán Miklóssal. Éppen utasításokat ad a szereplő színészeknek, hogy hogyan maszkírozzák magukat a történelem előtti idők vad ősemberévé. — Az ön szakálla — mondja Kemény Lászlónak — torzonborz, fekete, őszes elvegyüléssel. Rövi-debbre a szakállt — utasítja a fodrászt. A kolozsvári premiert és annak kellemes izgalmát idézi fel emlékembe ez az est — fordul felénk a szerző — ha jól emlékszem, akkor Hettyey Aranka, Aczél Hona, Rajnai Gábor és Hídvégi Ernő játszották a főszerepeket. Magam is kiváncsi vagyok, hogy hatnak rám első darabom mondatai. — Min dolgozik most a gróf nrz *'■«- —Darabot írok. ... — Társadalmit? Ismét valami szatirikusat? — Nem. Történelmi drámán dolgozom. Novemberre talán kihozzuk, valamelyik pesti színpadon. Első csöngetés. A színpad már készen áll. Elsőrendű színpadi kiállítás. A színpad jobboldalára felállított fa ágain az ősember diadalmi trófeái: kasírozott koponyák. Alatta az elrejtett piros villanylámpák fényében izzik a színpadi tűz. Pór Lili jól fest a vadbőrökből kombinált kosztümben. Petróczy Alice olyan sugárzóan és vonzóan szőke és finom, hogy már megjelenésével is indokolja a Naplegenda drámai magját: a Nőstényért folyó halálos küzdelmet. A nézőtér theatre parée képét mutatja. A dekoltázsok fölött a villanycsillár fényt megtörő kollék drágakövei szikráznak. Vájjon honnan kerültek elő? A páholyokban és a parterren szmokingos urak igyekeznek nagyvilági fesztelenséget játszani. Hármas gongütés s a súlyos piros bársonyfüggöny előtt megjelenik Janovics Jenő frakkos alakja. A nézőtér halk moraja feszült csendbe temetkezik. Janovics papírlapot tart a kezében, de memóriája nem hagyja cserben a kitűnő szónokot s csak egyszer-egyszer pillant kéziratába. A nagyváradiak híres cinizmusa szétfoszlik s a konferansz ajkáról pergő igék hálásan befogadó fülekre találnak. — Az önkéntes sirbahalasztással nem szolgáljuk kisebbségi kultúránk ügyét. Némuljon el végre a tespedő Bató Páloskodás tétlen sirámja. Az elvontan búslakodók, a mindenbe belenyugvók fogjanak munkához. Kisebbségi sorsunk nem a múltakon merengő tétlen meditáció, nem a lemondó sóhajtozást teszi kötelességünkké, hanem az építő munkát. —g-1 nMBB A előadó hangja keményen peng, mint az éré, majd egyszerre izzón felcsattan: — A pocsolyás értől elszakadt legénynek hangja simítsa el az erdélyi gyűlölet-óceán taréjos habjait: Békesség az Istennek Békesség az embernek Békesség a halálnak Békesség mindeneknek. Ez a programmunk: munka és békesség. Majd még egy Ady-citátum s a végén: — Dolgozni jöttünk. Munkánkon legyen Isten áldása, akarásunkat erősítse az önök szeretete. A beköszöntő nem tévesztett hatást. Tápszápor hull a boldogan hajlongó, de bizony-bizony már dereshajú Janovics fejére. A nézőtér teljes sötétségbe borul, a függöny szétnyílik és már ömlenek is a a szép és csengő ötvözetbe foglalt szavak a színpadról, hogy széles hömpölygésükkel kimossák a közönség szívéből a tingli-tanglik emlékeit. Színészeink pompás munkát végeztek. A közönség teljes megértéssel fogadja a szerző intencióit. Poór Lili, Petróczy Ance, Kemény László s a fiatal és sokat ígérő Balázs Samu már meg is hódították Váradot. Dandin György stílusos előadása és egészséges humora szinte megelevenítő frissességgel idézi fel a ■vígjáték barokk levegőjét. A nagyváradiak kedvenc Tóth Lexijukat hatalmas tapssal fogadják. Mihályffy László nyíltszini tapsot kap. Laczkó Aranka, Székelyhídi Adrienné, Izsáki Margit és az elegáns Lantos, a legjobb előlegét nyújtják a leszámítolandó ígéretnek. A vígjátékot hamisítatlan moliérei stílusban, táncos közjátékokkal adták elő. A közönség mintegy önmagától kérdezte ámulva: Hát ez is lehet? Ezen az öreg, avatag hírű Moliére uron is tudunk ilyen féktelenül mulatni, ilyen feszűeket, harsogókat kacagni? Bizony, Moliére levágta új szerzőtársait. Voltak jelenetek, amelyek belefuttak a vidámság orkánjába. A színházból kitóduló közönség megelégedett arcáról lehetett leolvasni a kritikát: így kell színházat csinálni! Előadás után fehér asztal mellett jöttek össze Nagyvárad előkelőségei ünnepelni a magyar színészet nagyváradi renesszánszát. K. L. A filmipar slágerei a „Select”-mozgó őszi műsorában ősz kezdete, szezon kezdete. Lázas készülődések. Minden mozgószínház féltékeny népsűrűségére és gondosan, vonzóan akarja összeállítani programmját. Ma beszámolunk arról, hogy mit hoz ősszel a Select. Mint mindig, ez évben is gondos válogatás eredményeképpen: német, amerikai, francia, svéd darabok érdekes keveréke adja meg a szezon műsorának a szükséges változatosságot, így látni fogják Jarmings-ot az „Utolsó parancsban". Conradt Veidt of „A nevető ember" című filmben, Hugó Victor regénye után, a „Sárlátán“-ban (Új Cagliostro) s végül egy harmadik darabban a „Kezdődik akomédia" című filmben. Várkonyit, „A királyok királyában", a „Chicagóban", az ,Árulásban" és „A Sejk rabnőjében". John Barrymoret a „Don Juan"-bar, a „Kóbor költőben" és a „Manonban". Svetislav Petrovicsot „Drul Schefferben" és Lehár „Carevies" című darabjában, Olga Torxechovát a nagy tragikát „ítél a Dnyeszter" és a „Moulin Rouge" cimű darabokban, Korda Máriát „Trójai Heléna magánéletében" és a „Thesaban", Jeanette Gaynor-t „A virradatban", Dolores del Riót „Carmenben", Ramon Novarrot „Altheidelbergben" Meyer Förstertől, Lon Chaney-t „Kacagj bajazzó" (Pagliacci), Pola Negrit „Egy asszony bűne“-ben, Mossukint, „Karrierben" és a „Cár hadseregében, Eszterházy Ágnest „Dr. Besselsben" és a „Cayenni szokolban", Lily Damitát „A megkínzott asszonyban", Lya Marrá-t a „Rund um Europe“-ban és „Mein Herz ist Ein Jazzband"-ben, Schildkrautot a „Landarzt“-ban, Greta Garbót az „Isteni asszony"ban, Brigitte Helm-et a „Krizis“-ben, John Gilbertet a „Kozákokban", Harry Liedtke-t a „Koldus diákban", a híres Anny Ondrát „Én vagyok Zsuzsi, a Saxofon“-ban. Ezeken kívül a Select mozgó lesz az első, amely be fogja mutatni a beszélő filmet (Phonofilm). íme csak egy része annak, amit előkészít a régi és szimpatikus Select mozgó. Legközelebb az Uránia mozgó programmjáról írunk. Ember és ördög a címe a Corso-filmszínház legújabb meglepetésének, melynek ma lesz a premierje. Ha Shaw nem adta volna halhatatlan darabjának címül: Az orvos problémája, erre a megrázó erejű, az idegeket sokszor a végletekig csigázó nagy alkotásnak ugyanezt a címet lehetne adni. Mert ez is az orvos problémája, kiben az asszony miatt a két véglet az ember és az "ördög küzdenek. A nehéz feladatot csak olyan színész oldhatta meg a darabhoz méltó erővel és művészettel, mint L. Barrymore, ki úgyszólván világsikerét alapította meg ezzel a filmel. A SELECT-I FILMSZÍNHÁZ MŰSORA Csütörtökön, 27-én: „Charlotte". Pénteken, 28-án: „Charlotte". , r.“ Az URÁNIA-FILMSZÍNHÁZ MŰSORA Csütörtökön, 27-én: „Erő és szépség útja““ (Patt és Pattachon). Pénteken, 28-án: „Erő és szépség, útja" (Patt és Pattachon). A KOLOZSVÁRI SZÍNHÁZI IRODA HÍREI: Ma este lép fel először a Magyar Színházban a világhírű Hawai trió. Nagy estéje lesz ma a Magyar Színháznak. Exotikus vendégek lépnek fel. A Hatvan szigetekről való félnéger énekesek és táncosok. A világ nagy metropolisaiban, Londonban, Párisban, Berlinben, Bécsben, Bukarestben játszottak ezek a hawai énekesek s mindenütt magukkal ragadták a közönséget. Hamisítatlan dzsessz, hawai zene, ének, táncok, opera-áriák stb. fogják ma este bámulatba ejteni a közönséget. Ezenfelül egy új ragyogó egyfelvonásosnak a Kecskeméti című újdonságnak is ma este lesz a premierje a női főszerepben Kondor Ibolyával. A ma estét premier-bérletben tartják meg, az igazgatóság a bérlők iránti különös figyelmének akarja tanújelét adni. Éppen ezért a hazaiak további föllépéseit is rendes bérletfolyamban tartják meg. Pénteken este a B bérlők, szombaton este 9 órakor a C bérlők és hétfőn este az A bérlők kapják a Hawai trió fellépéseit és minden este 2—2 kis egyfelvonásos újdonság fogja tarkítani a műsort. Vasárnap 7 órakor bérletszünetben lépnek fel a hawai énekesek. Valamennyi előadásra árusítják már a jegyeket. Szombaton 6 órakor mozi-heyárakkal: Mesék az írógépről. A legnépszerűbb, leghatásosabb újdonságok egyike, a Mesék az írógépről kerül színre szombaton este 6 órakor ,bérleten kívül, mozi-helyárakkal: 50, 40, 30, 20 és 10 lej egy jegy ára. Régi nyár vasárnap este 9 órakor. Béketszünetben hatodszor adják vasárnap este 9 órakor az idei évad óriási sikerű revü-újdonságát a Régi nyár-t, Kondor Ibolyával a főszerepben. Az összes páholyok és zsöllyeszékek is a nem bérlő közönség rendelkezésére állanak, tekintettel arra, hogy az előadást bérletszünetben tartják meg. Éva grófnő mérsékelt helyárakkal. Vasárnap fél négy órakor az Éva grófnő című opereit-újdonságot adják .Karácsonyi Ilivel, Kondor Ibolyával, Kun Magdával, Sólyon Győzővel, Tompa Bélával, Ihász Aladárral, Semeczivel, Leőveyvel, Olasz Lajossal. .