Keleti Ujság, 1928. december (11. évfolyam, 273-296. szám)
1928-12-01 / 273. szám
e Börtön és virágoskert Egy magáról és saját népéről megfeledkezett temesvári úr, Victor Orendi-Hommenatt, aki pángermán meggyőződéséről régóta ismert, „Gestern and Heute“ cím alatt egy húszoldalas pamflettet adott ki, amelyben kisebb feladatra nem vállalkozik, mint kimutatni, hogy mennyivel jobb dolga van ma a sváboknak Romániában, mint volt Magyarországon. A liberálisok bevált módszere szerint a statisztikához fordul és az 1910 évi magyar statisztikai közlemények adatai alapján, kimutatja, hogy Temes, Torontál és Krassószörény vármegyék lakossága miképen oszlik meg nemzetiség szerint. Erre a statisztikára azért volt szükség, hogy kimutassa, milyen kevesen voltak a magyarok, a svábokkal szemben. A statisztika azonban akármennyire nyújtható, azt is bizonyítja, hogy milyen kérésen, voltak a svábok a románokkal szemben. Amíg ugyanis a három vármegyében 629.724 román volt 1910-ben, német 366.522, amíg a magyarok szánja, 234.898 volt. Természetesen Orendi úr nem tart a németséget kétszeresen felülmúló románságtól, mert ő a magyarokellen akarja gyűlöletét kimutatni. Majd áttér az iskolák helyzetére és természetesen, fenti célból sokszor a valóságnak meg nem felelően állítja be külön statisztikáját a múltra nézve és a jelenre. A hozzáfűett kommentárban természetesen nem kíméli a jelzőket, hogy minél súlyosabban elítélhesse a magyar impériumot és megdicsérhessen a jelenre. A hozzáfűzött kommentárban tennészetákat sorolja fel, amelyek román fenhatóság alatt Temesváron, Temes, Torontál és Krassószörény megyékben a Bánság lakosságának kiképzéséről gondoskodnak. Tükröt nyújtanak arra nézve is, hogy mennyivel jobban el van látva német tanintézetekkel, mint korábban és milyen kevés okuk van a magyar időket visszavágvák. Hogy miért csinálja mindezt, arra is feleletet ad. Már a gyalázkodó omflett címlapján ezeket, olvassuk: „Rothermere lordnak és politikai barátainak ajánlom.”. Amint meg is mondja, fel akar világosítani mindenkit belföldet, külföldet a svábság jelenlegi boldog helyzetéről iskolatéren. — Nem szégyellem, — mondja, — nyíltan és becsületesen megvallani, hogy a tegnap és ma között német oktatásügyünk tekintetében nem is beszélve a német színházról, dalegyesületről, harmincnégy ifjúsági egyesületről és a német kultúra többi otthonáról, amelyeket most sajátunknak nevezhetünk, olyan nagy a különbség, mint például a börtön és a virágos kert között. A „börtön”a régi magyar impérium, a virágos kert, a jelenlegi állapot. Hálát ad, hogy a magyarizáló szellem elpusztult és hálával emlékszik meg Branista Valér doktorról, a „német oktatásügy helyreállítójá“-ról és Anghelescuról, aki ugyanezt teszi Szatmáron. Végül, Hogy áll az ügy Magyarországon cím alatt éles támadásban részesíti Magyarrországot. Röviden összefoglalva ez a tartalma ennek a minden kisebbségi sorsban élő, de elsősorban a németségnek kárára irt szerencsétlen írásműnek. Természetesen Orendi úr nem gondol arra, hogy Magyarországnak nem árt, Romániának pedig nem használ vele, hanem végzetesen árt annak a németségnek, melynek helyzetét virágoskerthez hasonlítja. Arra sem gondol, hogy e romániai németségben is egyedül áll ezzel a nézetével. Röviddel a Bratianukormány bukása élén a németek egymásután tartottták a liberális rendszer ellen kisebbségi jogaik védelmében a gyűléseket, amelyeken úgyszólván egész Erdély szászsága, illetve németsége megnyilatkozott és ezeken et presais verbie kimondották, hogy százszor jobb dolguk volt a magyar impérium alatt, mint a rezsim idején. Orendi úrnak azonban nem számit, hogy fást mond a saját népe. Azzal sem törődik, és egyszerűen figyelmen kívül hagyja, hogy köteteket tesz ki azoknak a memorandumoknak, beszédeknek parlamenti felszólalásoknak száma, amelyeket a németek iskoláik érdekében a kormány elé terjesztettek. Amikor kellemetlen a valóság, saját külön egyéni szempontjából egyszerűen elhallgatja és figyelembe sem veszi, így meg sem említi a kisebbségi, tehát a német kultúrát is alapjaiban súlyosan érintő sérelmes magánoktatásügyi törvényt, a középiskolai oktatásügyről szóló törvény, vagy a kultusztörvény ránézve nem léteznek, az általa agyba-főbe dicséri.Anghelescu volt miniszter kisebbségi oktatást pusztító rendeletei, a máig is függőben levő nyilvánosság jogok kérdése, e névegyetemzés az államsegély meg nem adása és száz más olyan súlyos valóság, amely nélkül egy kisebbségi nép oktatásügyi helyzetét megítélni nem is lehet Tőle ugyan nyugodtan pusztulhatnak a német gyer,mekek ezrei is a szörny megterüelée alatt és mehet tönkre gazdaságilag a németség, panaszkodhatik, fenyegetőzettik Genffel, kisajátíthatták iskolai és egyházi, életének, anyagi fázisait, fizetheti t.a horiibilis adót, csakhogy valamiképpen önmagát fenntarthassa. Mindez súlyosan megcáfolná Orendi urat, feláldozza tehát elsősorban saját népét, csakhogy alaptalan és indokolatlan magyargyűlöletét kimutathassa. Mondanunk sem kell, hogy a pamfiett elsősorban a németség körében okozott kinon konszerpációt. Azt sem kell bizonyítanunk, hogy senki ezzel közülük egyet nem ért, mert nem akadhat olyan német ember, ki a bel- és külföldi közvéletményében saját nemzetének sírját -sm segítene. A románia németség természetesen meg fogja találni az álkal más eszközöket, hogy az ilyen Orendi féle emberei, aknamunkáját lehetetlenné tegye. Ez egy nemzetnek belügye, amelybe más nem szólhat bele, Itt azonban, akik az együttélő népkisebbségek jogait védjük, életlehetőségeiért küzdünk és felül állunk az ilyen személyi eltévelyedéseken, csak azért foglalkoztunk e szomorú írásművel, mert egy testvérkisebbség népi gyökereit pusztító, jajazavét meghazudtoló és érdekeit súlyosan sértő ilyen akció a többi népkisebbségeknek is ártalmára lehet. Csodálkozunk azonban, hogy az együttélés, helyesebben a közös sors tíz esztendeje tán még akadhatnak ilyen emberek. Egy egész világ változott meg és ma az Erdélyben élő kisebbségek népi etikája olyan magasan áll, annyira testvéri, hogy egy ilyen gyalázkodás fel sem érhet hozzá. Orendi úr vagy tiz eszi tőideig aludt, vagy pedig olyan egyéni okai vannak e szerencsétlen húsz oldal megírására, amelyekért érdemesnek tartotta az erdélyi németséghez szörnyen méltatlan írásművet megfogalmazni. Mondottuk, ez nem tartozik ránk,intézze el saját igazságérzetével, lelkiismeretével és legfőképpen saját nemzetévé!. * y «. Ghtf*Ke!o*89*e M éeamher 1 SmmBst KÉLETIUíSOlG f ORSZÁGOS MAGYARPÁMÉI LAP I swnzms belföldök: klörzsetés magyaroas^ago^; , s íro soo® I«i fíito 6» tej. J iV*” ® i"* «“TM87 fc. 270 togSi m Hu ms * m 12 etelsUs szem éta 5 lej, | JCL évfol^-iw 273*itt szám I JEWes szám ára 20 fillér. A kölcsön kérdése súlyos gondokat okoz a kormánynak A sz,ovlé(t Dniostrit) párt egyik vezető tagja állást foglalt pártja magatartása ellen Megkezdődött a megyei tanácsok feloszlatása (Bucuresti, november 29.) A kormánynak a választások lefolytatása mellett legnagyobb gondja a kölcsön kérdése. A külföldi tárgyalások azon, a ponton vannak, hogy nem tudja a kormány, érdemes-et folytatni, vagy nem . A választások tisztaságát kell a külvilág, előtt is dokumentálnia a kormánynak. A kölcsönszerzés ügye azonban igen nagy probléma. Súlyos pénzügyi nehézségek (Bucuresti, november 29.) Csütörtök délelőtt 11 órakor Mária Gyula elnöklete alatt Mironesca, iribalache, Roportói-, Mihály ,éa,,Aladge&í,a miniasterek megbeszélést tartottak, sumi-yen ■& kölcsöntárgyait,sokról érkezett legújabb ■ híreket beszélték meg. A Impta azt iz ért.sül és közli,hogy Jupovics Mihály pénzügyminta, csütörtök délelőtt a Nemzeti Bank kormányzójával a kölcsönzői tárgyalt amelyet a kormány a korgépebb kiadások fedezésére, a tisztviselők fizetésére, stb. akar szófénai Nemzeti Banktól. Viitorul értesülése szerint a kormány az -ismént Umberto Umbertini olasz bankár közvetítésével" 10 millió dollároskölcsönt szándékszik fölvenni. A kölcsön ügyében való tárgyalásokra- - a pénzügyminisztérium egyik technikai tanácsosa a napokban külföldre utazik. Bukaresti reggeli lapok azt arfekosták, hogy a kormány a kölcsönnel kapcsolatos tárgyalócvkre Bionk Aristidet, a Marmórosok Blahe vezérigazgatóját óhajtja kiküldeni. Blanc'Aristid’ ezekkel a'hírekkel szemben határozott cáfolatot tett közzé. A sajtóban közelebbről az a Mr jelent meg,hogy Bratianu V intili intim beszélgetés közben azi jelentette, hogy az ország pénzügyi kataszrófa felé halad. Az Adeveru! legutóbbi számában fölszólítja Bratianu Vintilit, hogy nyilatkozzon részletesen arról az ügyről, mivel az országnak igen fontos tudnia.., hogy a volt miniszterelnök hogyan látja az ország pénzügyi helyzetét, annál is inkább, mert amikor kormányon volt, ő volt Wass, aki hazaírulónál bélyegzett mindenkit, aki hasonló híreket hangot latott. .. .. . A "költségvetés, érteezléseink" szerint csakis február elsejére készülhet el. A kormány elhatározta, hogy január hónapra a jelen évi költségvetés egy- tizenkettedével fog tovább dolgozni A lapok szerint ez az eljárás át fogja hidalni a nehézségeket, lehetővé teszi, hogy a költségvetést a parlament nyugodtan és részletesen tárgyalhassa le, vele kapcsolatban megvitassa ez ország fontos pénzügyi problémáit. ; • »•/*•. * (Wáfottam a második oldalon.) " , * ®S®«Slllf*áS IS ®S*8®8