Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)
1930-12-01 / 268. szám
XIII. ÉVF. 868. SZÁM. IPanatimvádakat emeltek kölcsönösen «ăgwnisi« ellen s a kormánypárti védők, és a h a veresen!suss vádlók a» Averescu-per tárgyalásán A bíróság hétfőn délelőtt hozza nyilvánosságra az ítéletet (Kolozsvár, november 29.) Szombaton reggel folytatta a kolozsvári törvényszék második szekciója az Averescu-Chemarea sajtóper tárgyalását. A tárgyalás megkezdése előtt sárgaszinű röpcédulákat osztogattak a városban, amelyen a Chemarea azt a felhívást közölte, hogy minél többen jelenjenek meg hívei közül a védőügyvédek fogadásánál az állomáson és ugyancsak legyenek ott a tárgyaláson is. A tárgyalás ez alkalommal nem keltett olyan hatalmas érdeklődést, mint a múltkori, első tárgyalási napon, aminek oka az, hogy most nem jött el Averescu marsall, akinek személye az érdeklődök tetemes részét vonzotta a múlt alkalommal. A védőügyvédek közül eljöttek Bukarestből Radu Rosetti, Pompiliu Ioanitescu, V. Stanciu, G. Manea és G. Toncescu, valamint a kolozsvári Pop Ionel. Mivel Averescu nem jelent meg, hiányzik közeli vezérkara is. Nincs itt Papacostea, Breescu, Ototeliseanu, egyedül Bucsan foglal helyet a fentartot asztalnál, s később odaül az újember, Hanibal Theodorescu, Bukarest volt polgármestere, egyetemi tanár, híres jogász. Új tanukat jelentenek be. Miután Linzmayer elnök megnyitotta a tárgyalást, az első beszédeket Radu Rosetli és P. Ioanitescu tartják, akik folytatják, ahol a múltkor abbahagyták, s a valódiság bizonyításának elrendelését kérik most is. Egész sereg tábornokot jelentenek be tanúnak, és a román politikai vezető személyiségeit. Különösen Tulea ezredes kihallgatását tartják fontosnak, aki 1907-ben, mint kapitány azt a parancsot kapta Averescutól, hogy minden vigyázat nélkül lövessen bele a parasztokba, anélkül, hogy még megállásra felszólítaná, vagy figyelmeztetné őket. Pop Ionel is beszél és a 13 millió kérdését kezdi feszegetni. Bucsan válaszol erre a vádra és heves hangon kijelenti, hogyha Pop Ionel most csak mint védő is van jelen, ha sokáig pertraktálja a 13 millió ügyét, igen könnyen vádlottá válhat. A magánvád képviselőjének és Filipescu ügyésznek a védelem előterjesztésének elutasítását kérő bejelentései után a bíróság viszszavonul és másfélórás tanácskozás után úgy határoz, hogy elutasítja a valódiság bizonyítására vonatkozó előterjesztést. Ezzel a döntéssel végére is értek a tárgyalás érdemi részének s most már a perbeszédek következnek. Filipescu ügyész vádbeszéde. Filipescu ügyész szónoki tehetséget csillogtató vádbeszédet tart s alapul véve Gruia fiatalságát, a jelenlegi fiatalok, vagyis az egyetemi ifjúságról s annak szelleméről mond elítélő véleményt. — A mostani fiatalság boxol és futballozik s nem törődik a komoly dolgokkal. A mi időnkben nem így volt. Ezután példának hozza fel, hogy pénteken este, amikor ki kellett mennie a diáktüntetések lérére, tanúja volt annak, mikor az egyik diák Hatieganu prefektusnak, aki igyekezett meggyőzni őket arról, hogy kellő rendelet hiányában nem kaphatnak különvonatot, azt mondta, hogy a miniszter a hibás és az ezért megfelelő elbánásban fog részesülni. Ha ilyen az ifjúság szelleme, akkor nem lehet csodálkozni azon, hogy a vádlotthoz hasonló fiatalemberek az ország tekintélyes férfiait merik megrágalmazni. Súlyos büntetést kér. Utána Hanibal Theodorescu beszél. Rendkívül furcsának találta, hogy a Chemarea olyan eszközökhöz nyúlt az atmoszférakeltés érdekében, mint a röpcédulák osztogatása. — Úgy látom, hogy befolyásolni akarták a bíróságot és olyan hangulatot akartak teremteni a tárgyalási teremben, amelyben ne lehessen békésen lefolytatni a tárgyalást. Politikai kortesbeszédek a vád és a védelem részéről. Stanciu Vasile az első a védőügyvédek között, aki Gruia védelmére kel. — Most már én is örülök annak, hogy nem rendelték el a bizonyítási eljárást — mondotta, — mert az csak luxus lett volna. A dolog minden részlete tisztázva vart. Tudjuk, hogy mi történt és hogy miért hozták ide vádlottnak Bazil Gruiát s ezek tudatában ki kell jelentenem, hogy egyáltalában semmi nem történt, amit rágalmazásnak lehetne minősíteni. Felolvassa Gruia cikkének azt a szakaszát, amelyet az ügyészség inkriminált és kimutatja, hogy az abban foglalt állítások egyike sem meríti ki a rágalmazás kritériumát. Ezek után felteszi a kérdést az Averescupárti ügyvédekhez, hogy nem-e ezen a véleményen vannak ők is? — Csupán nyelvtani kifogásaink vannak Gruia mondatai ellen — mondja H. Theodorescu gúnyosan. — Akkor talán az akadémiát kérjük fel bírónak! — vág vissza a védőügyvéd. Rosetti azzal kezdi beszédét, hogy nem foglalkozik politikával, pártokon kívül álló ember és így tiszta szemmel, hidegvérrel tudja megítélni a helyzetet. Kifejti, hogy a politikusok minden tette a közvélemény elé tartozik és ha valaki belekezd ebbe a mesterségbe, akkor le kell vesse az érzékenykedést, hiszen lépten-nyomon alkalma van megsértődni. Averescu marsall is politikus, tehát reá is teljes érvénnyel vonatkoznak ezek a régi megállapítások. Az ellenfél ügyvédei azt mondották, sajnálják, hogy híres embert csináltak Gruiaból. De hát akkor miért indítottak sajtópert, miért volt Averescu marsall annyira érzékeny, hiszen, ha ők nem fújják fel a dolgot, akkor bizonyára senki sem vette volna észre a Chemareaban eldugott kis cikket. A sajtószabadságról beszél s megállapítja, hogy mennyire szüksége van erre az országnak és mennyi hasznot hozott ez már. Példának hozza fel a Stewart- és Dobrescu-eseteket, amelyekben a sajtó harcolta ki a vizsgálatot és minden alkalommal kiderült, hogy igaza volt. És épen az averescánncok és liberálisok vezették ezekben az ügyekben a sajtókampányt, tehát ők igazán nem lehetnek most egyszerre ellenségei a sajtószabadságnak. Theodorescu közbeszól: — Igen, — de mi csak igazat írunk. Pop Jones politikai szó beszédében ismét módot talált arra, hogy újból szőnyegre vesse a 13 millió kérdését. Theodorescu félbeszakítja s előadja, csodálkozását fejezi ki afölött, hogy a nemzeti parasztpárt kétéves uralma alatt nem talált alkalmat arra, hogy felelősségre vonja Gogát és bíróság előtt tisztázhassa az általuk annyiszor hangoztatott , minden alapnélküli vádat. Pop Jones folytatja beszédét s valóságos politikai dikcióba kezd. Az Avereseu-pártot a köpenyegforgatás pártjának nevezi, amely legutóbbi rövid, gerinctelen és az országra csak rosszat hozó kormányzása alatt, majd demokratikusnak, majd szocialistának, majd pedig a diktatúra kezdeményezőjének mondotta magát, belekóstolva az összes árnyalatokba. Bucsan beszél utána s kijelenti, hogy eredeti intenciója az volt, hogy ne keverjék össze a 13 millió ügyét az 1907-es események dolgával, mivel ez két egymástól egészen távolálló kérdés, amelyeket nem lehet semmiképpen sem egyszerre tárgyalni. Bucsan a panamavádra Vaidát vádolja panamával. — Felhatalmazásom van azonban kijelenteni Goga miniszter nevében, — mondja nagy érdeklődést keltve, hogy rövidesen pert fog indítani ebben az ügyben. Szerinte éppen úgy el kell ezt az ügyet, intézni, mint a Vaida Voevod által állítólag a diákoknak ajándékozott 5 millió sötét és eddig meg nem magyarázott ügyét. Bucsan beszéde után egymást követik a replikák és ellenreplikák, melyeknek tárgya különben a legkevésbé a per anyaga- Bazil Gruia a végszó jogával élve, kitér az ügyész vádbeszédének a fiatalok elleni részére és visszautasítja azt, hogy a mai román fiatalság léha volna és nem tudja kötelességét. A bíróság visszavonul és néhány pere múlta az elnök kihirdeti, hogy az ítéletet hétfőn délelőtt fogják nyilvánosságra hozni. 3