Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)
1931-02-01 / 24. szám
XIV. nm 71. SZÁM. 99 Kertész József a kiváló fiatal budapesti iró. Dalol a tensert és én hallgatom** címü szenzációs novellás kötete megren- fdelhető a Keleti Újság könyvosztályától, f Cluj-Kolozsvár. — „Erdélyi Magyar ■£ Könyvtár“ kiadás. — Ára 60 lei. f 1m3 KW Biharban megmutatta a magyar Párt a magyar egységet A pótválasztások országos eredményéből következtetéseket lehet levonni . A regáti és az erdélyi mérleg (Kolozsvár, január 30.) Annak a néhány pótválasztásnak, amelyek tegnap zajlottak le, nem az a jelentősége, hogy a pártok helyzetében és erőviszonyaiban eltolódásokat hozhatott volna. Néhány mandátum ide-tova nem befolyásolja most a parlamenti pártok helyzetét. De az eredményből következtetéseket lehet levonni a regáti és nem regáti párterők helyezéseire. A bihari magyarság megállotta helyét. A biharmegyei csütörtökön megtartott képviselőválasztás végleges eredménye pénteken reggel nyolc órakor vált köztudomásúvá. Nagyváradon és Bihar megyében összesen 82.237 szavazatot adtak le, vagyis a választók fele nem szavazott le. A megye képviselője Teianu pénzügyi államtitkár lett. Nagyváradon a 18.000 választóból 8098 adta le szavazatát s ebből a Magyar Párt 3847-et kapott. A nemzeti parasztpárt a kilencvenezer lakosú Nagyváradon 840 szavazatot gyűjtött össze, ugyanakkor, amikor a dolgozók blokkja 1819-et kapott. Általánosan tudott dolog, hogy a magyar községekben a szavazók, vagy egyáltalában nem, vagy csak viszontagságokon keresztül tudtak hozzájutni választói igazolványukhoz. Ennek ellenére a Magyar Párt által elért eredmény fényesen dokumentálja a magyar egységet. A Magyar Párt bihar megyei vezetősége a választással kapcsolatban kiáltvánnyal fordult a magyar választókhoz. A kiáltvány leszögezi, hogy a választások a magyarság szempontjából így is gyönyörű eredményt mutatnak és ezért elismerését fejezi ki a párt a magyar tömegekkel szemben. A nemzeti munkát, nemzeti öntudat nélkül nem végezhetjük sikeresen — mondja a kiáltvány. — Ez a választás a nemzeti öntudat legjobb megnyilatkozása volt. Nem haladhatunk el azonban a választás eredménye mellett anélkül, hogy abból ne vonjuk le a tanulságokat. Bizonyságtétel volt ez a választás amellett, hogy a magyarság megdönthetetlen egységként áll a Magyar Párt zászlója alatt. Bizonyságtétele volt annak, hogy a magyar nép politikailag teljesen érett, nemzeti érzésében szilárd és jogainkért folytatott küzdelmeinkben hajlíthatatlanul gerinces. A szenvedését, az elnyomás és a megalázás csak acélosabbá kovácsolják erőinket és egybeforrasztanak mindnyájunkat. Ez a választás is megmutatta, hogy a bihari magyarság mennyire számottevő politikai erőtényező, mert ha a kormány a maga hatalmi eszközeivel félelmetes mumusként frontba állított jelöltjével, csak olyan jelentéktelen többséget tudott velünk szemben szerezni, akkor teljes önérzettel állapíthatjuk meg, hogy a vármegye egyetlen jelentős politikai tényezője a magyarság, a Magyar Párt. Jelentős kisebbségi győzelem. Nagyjelentőségű a csernovic megyei képviselő választás, amely a kisebbségi btok nagy győzelmével végződött. Ukrán kisebbségi programmal jelölték Oreste Scrabát, az ottani ukránok egyik vezető egyéniségét s a kisebbségi lakosság az ő jelöltségét támogatta. Győzelme fölényes nagy győzelem volt s ezzel a kisebbségek parlamenti küzdelmébe bevonult a milliós ukrán nép első képviselője is, mint kamarai képviselő. Uj szenátorok. Krassó megyében a nemzeti parasztpárti Dobrescu Aurél volt tartományi igazgatót választották meg szenátornak, 15975 szavazattal. A többi román pártok közül a liberálisok 3400 szavazatot kaptak, a Bratianu George-párt 1982 szavazatot, az Averescupárt még ennyit sem. A regáti Teleorman megyében Stan Ghitescut választották meg szenátornak, aki Averescu-spárti. A megye a liberálisok régi megyéje, most a liberálisok két pártra szakadtak és harmadikként az Averescu-párt nyert. Azonban nagyon kevés szavazatot ért el a nemzeti parasztpárt: ötezer pár százat. A regáti képviselőválasztások. Putna megyében győzelmet ért el a nemzeti parasztpárt a kétféle liberálisokkal szemben s Ioan P. Ivánt választották meg képviselőnek. Vlasca megyében a liberális Dumitru Luca lett a képviselő, 20606 szavazattal. A kormánypárt 18840, a Bratianu-párt 2570, az Averescupárt 7369, Florescu-párt 1174, Iorga-párt 1041 szavazatot ért el. Elmélkedés az eredmény felett Az Adeverul kommentálja a lezajlott időszaki választások eredményeit. Ezek szerinte azt bizonyítják, hogy a kormányon levő nemzeti parasztpárt népszerűsége csökkenőben van ugyan, de még mindig elég nagy arra, hogy a párt joggal hivatkozhasson reá. A liberálisok szavazatainak száma lényegesen megszaporodott, csak azért nem értek el jobb erdeményeket, mivel két frakciójuk megosztotta a szavazok számát. Előrelátható volt az is, hogy az avereseánusok egy helyen győzni fognak, Csernovitzban az ukrán lista jelöltje került ki győztesen, aminek a román pártok széttagozódottsága az oka. A választások különben azt mutatják, hogy az ország lakosságit érdeklődik a politikai pártok iránt, részt vesz küzdelmeikben és így nincsen igazuk azoknak, akik arról beszélnek, hogy a nép a pártok uralmát feleslegesnek tartja. Románia lakossága a parlamenti rendszer , további fenntartása mellett nyilatkozott meg. Kovács Imre, a bukaresti magyar színház igazgatója botrányos körülmények között beszüntette az előadásokat és ismeretlen helyre távozott (Kolozsvár, január 30.).Az egyik bukaresti színész kétségbeesett hangú levelet írt Fekete Mihálynak, a kolozsvári színház drámai színészének, ámenben elpanaszolja, hogy Kovács Imre, a bukaresti magyar színház igazgatója már két héttel ezelőtt beszüntette az előadásokat s színészeit a legkétségbeejtőbb helyzetben hagyva — ismeretlen helyre távozott. Az előadások beszüntetése után a bukaresti magyar társadalom meg akarta menteni a bukaresti magyar színészet ügyét, lelkes magyar emberek színpártoló egyesületet akartak alakítani, de a széleskörű akció megindításához elsősorban Kovács Imre színigazgatóra volt szükség. Mikor a színészek a színigazgató feleségének a lakására mentek s valósággal könyörögtek, hogy árulja el a férje rejtekhelyét, Kovács Imréné azt hangoztatta, hogy még ő sem tudja, hova ment a férje. A magyar színészek ilyen körülmények között kétségbeejtő helyzetbe jutottak, a legnagyobb nyomorban vannak s mindenki Kovács Imre színigazgatót teszi felelőssé a bukaresti magyar színház dicstelen bukása miatt. Elszomorító s egyben megdöbbentő, hogy a bukaresti magyar színház ügye a múltban és most is olyan emberek kezébe került, mint Kovács Imre, akit sem műveltsége, sem szakmai tudása, sem laza emberi morálja nem minősített arra a kulturális és nemzeti misszióra, ami nélkül a bukaresti magyar színészet ügye csak jégre épített intézmény lehet. Nem Kovács Imrékre, nem kávéházi fezőrökre, hanem talpig derék, vasakaratú, nagykulturájú emberekre van szükség, akik a jövőben a magyar színészet kulturlámpását felgyújthatják Bukarestben. Lelkes hangulatban tisztújító közgyűlést tartott a szamosmegyei Magyar Párt (Dés, január 30.) A szamosmegyei Magyar Párt pénteken délelőtt tartotta meg elnök- és alelnök-választó közgyűlését. A gyűlésen nagy számban jelentek meg a Magyar Párt tagjai. Kücacher elnök nyitotta meg az ülést és elsőnek Inczédy Joksman Ödönt, az országos pártelnökség kiküldöttjét, központi ügyvezető alelnököt üdvözölte. Köszönetet mondott, a Csizmadiatársulatnak, amelynek tagjai gyűlésüket félbeszakítva, testületileg jöttek át a Magyar Párt értekezletére. Ismertette az öt év előtti kezdet nehéz munkáját és bejelentette, hogy egészségi álapotára való tekintettel, nem vállalhatja tovább az elnökséget. Kovács László református esperes, korelnök vette át az elnöklést. Bíró dr. jegyző ismertette a tárgysorozatot és bejelentette, hogy a mostani vezetőség mandátuma lejárt és így a közgyűlés feladata az új vezetőséget megválasztani. Kiemelte, hogy az öt év előtti munkában az oroszlánrész Krémer Samu dr.-t és báró Pöhmnitz Károlyt illeti meg. Kovács László korelnök örömének adott kifejezést afölött, hogy a közgyűlés iránt ilyen nagy érdeklődés nyilvánult meg és ebből a legjobb következtetéseket vonta le a jövőre nézve. Kiküldték Farkas Albert református lelkész vezetésével a tíztagú jelölőbizottságát s azután a jelölés alapján egyhangúlag úgy a városi, mint a megyei tagozat elnökévé ismét Kisbacher bankigazgató, eddigi elnököt választották meg. A városi tagozat alelnökei lettek Bátor Fülöp Gyula, Krémer Samu dr., Szabó Lajos és Báródi Mihály, míg a megyei tagozat alelnökei Kovács László, gróf Bethlen Béla, Desbordes Ernő, Papp Zoltán dr. és Abrudbányai Ede dr. A megválasztott elnök hangoztatta, hogy egészségi állapotára való tekintettel szívesebben visszavonult volna a tagozat vezetésétől, ezt azonban a közbizalom megnyilvánulása előtt nem teheti meg. Kérte a jelenlevőket a pártnak és a párt sajtójának támogatására. Gecse Antal református lelkész az erdélyi magyarság öntudatára hivatkozva, az összetartás és az együttes munka szükségét hangoztatta. Desbordes Ernő, a kormány gazdasági politikáját kritizálta és a mostani gazdasági állapotokat a kétszáz évvel ezelőttivel hasonlította össze. A javulást attól várja, hogyha az ország egész lakossága összefog és együttes erővel igyekszik javítani a helyzeten. Inczédy Joksman Ödön dr., központi ügyvezető alelnök, a párt országos elnökének és központnak üdvözletét tolmácsolta. Lelkes beszédében hangoztatta, hogy mindenkinek bátran meg kell vallania magyarságát. Párhuzamot von a magyar és az ír nép között. A gyűlést Kubacher elnök szavai zárták be.