Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)

1934-02-25 / 45. szám

Passrmp, 13St tenser 25. KutU­thsm Bethlen György gróf beszéde a felirati vitában Közfbeszólásra idolalotl adatok­k­al bizonyított­t Goga Octavian a kisebbségeknek a közhivatalokból való kiüldözését kívánja­­ cenzorát a belügyminiszter jónak tartja (Bucarest, február 24.) Bethlen György gróf a kamara ülésén elmondotta a Magyar Párt deklarációját a felirati vitához, amit tegnapi számunkban közöltünk. A kamara ülésén szóba került a cenzúra is és Pacha püspök berlini útja is. A kamara frésa. A kamara­­szombati ülésén Constantinencu Bordeni lupista kijelenti, hogy csatlakozik Argetoianu moratóriumjavas­latához. Goga ugyanezt jelenti ki. Buditza lupiata intézke­­dést kér a hadügyminisztertől 600 kérvény sor­sáról, amit önkéntesek adtak­ be bevonulásuk elhalasztása, végett Sáridon gogista tiltakozik az ellen, hogy túlzott szigorral kezelik az erdőkihágásokat- csak egy erdélyi megyében 200 letartóztatott van. A miniszter védi a cenzúrát. Petrovics Goga-párti a cenzúra ügyében interpellálja meg a belügyminisztert- Panasz­kodik a cenzúrát végző tisztviselőkre, akik nem ismerik feladatukat és megakadályoznak minden szabad szót és véleményt-Inculet belügyminiszter azt mondja, hogy a­ cenzúra az ostromállapot, függvénye és be­vezetése az állam magasabb érdekeiből mutat­kozott szükségesnek. A cenzúra gyakorlása szerinte nem szigorú és alig vehető észre, meg­döntetni azonban egyelőre nem lehet. Petrovich Az Önök uralma leplezett dik­­tatúrik , jobb egy őszinte diktatúra, mint ez a hipokríta uralom, amely más jelszó mellett diktátor­­hatalmat gyakorol. Satuleanu enzista kérdezi, mi lesz a Skoda­­üggyel! Inculet ígéri, hogy a Skoda-ügyben meg fognak történni az intézkedések a közvélemény felvilágosítására. • . * . •• •. , Paeba püspök berlini ntja. Seisanu szóvéteszi Pack­a püspök berlini látogatását. - ■— Becsületére válik a püspöknek —' szólt' közbe Cuza. -' Seisanu: Pacha az államnak funkció­­nim­usa, aki eljárásával megsértette az or­szág törvényeit és a tisztviselő kötelessé­­g­eit-­ Inculeţ belügyminiszter válaszában hangsúlyozza, hogy a szenátusban már ezé­­d­a került ez az ügy és a kultuszminiszter megígérte, hogy vizsgálatot indít. Várják meg nyugodtan ennek az eredményét. Goga a kisebbségek ellen. Goga interpellációt jelent be a nemzo­tén elemeknek az állam­i, a magánhivatalokban és a szabadpályákon való „túltengése“ címén, amit rendkívül veszedelmesnek tart az or­szágra a neve. Titeanu liberális is ebben az ügyben kí­ván interpellálni. Hangsúlyozza azonban, hogy a liberális párt nem űz kisebbségelle­­nes politikát, sőt az a kívánsága, hogy a ki­sebbségek békésen illeszkedjenek be az ál­lam életébe, ezért az életlehetőségeket szá­mukra is biztosítani kell. Cuza: Nem vagyunk egy véleményen. Titeanu: Mi nemzeti politikát folyta­tunk- Kimutatást fog kérni arról, hogy 1922-ben és 1926-ban, amikor Goga volt a belügyminiszter, hány idegen elem jött­ be az országba. * Brat­ianu Gheorghe főként a sinaiai sperétjjv­­­lettel­ foglalkozik."Az ország külpolitikája ingató? • zifc. Madgearu a nemzeti parasztpárt hódolatát juttatja kifejezésre a trón iránt, amely az állam­ fundamentuma. Beszél a választásokról és nevetségesnek mondja néhány szenátor le­mondását. Ez nem tesz jóvá semmit Szükséges­nek tartja az 1988. évi alkotmány módosítását. Hangoztatja, a közigazgatás decentralizációjá­nak fontosságát. A hadsereget a párt kormánya erősítette meg. (Nagy zaj, közbekiáltások: Skoda­ékról beszéljen.) Madgearu kijelenti, hogy ebben az ügyben is ki fogja mutatni, mily nagy kárt okozott a liberális párt kampánya a Skoda-művek ellen. Bethlen György gróf a Magyar Párt nevében. Ezután Bethlen György szólalt fel és fel­olvasta a Magyar Párt deklarációját, amit a Keleti Újság tegnapi száma közölt. A kamara Bethlen György gróf felol­vasott pártnyilatkozatát nagy figyelemmel hallgatta s csak egyszer zavarták­ meg. A pártelnök fel volt készülve arra az eshető­ségre, ha állításait valaki kétségbe vonja. Amikor a közteherviselés egyenlőtlenségét hangsúlyozta ki­s megállapította, hogy a magyar lakosságú székely megyékre jóval nagyobb mértékű adókat rónak ki, mint a nem kisebbségi lakosságú megyékre, a kor­­mánypárti oldalról valaki közbeszólt: — Ez nem igaz. Erre Bethlen György gróf a szó­noki emelvényre magával vitt irattáskából hirtelen kirántotta és felmutatta a pénzügy­minisztérium hivatalos statisztikáját és számokat sorolt fel azzal, hogy ő nem szo­kott nem igazat állítani. A bizonyíték a hi­vatalos miniszteri kimutatásokban van. Tituleseu azt tervezi, hogy Maria és Vaida tartsanak előadásokat Londonban. A külügyminiszternek régi óh­ajai ,hogy Ma­xim­ Gyula előadást tartson Londonban, válaszul Bethlen István grófnak a cambridgi egyetemen tartott előadásával s általában ellensúlyozásául a Bethlen István és Eckhardt Tibor angliai előadá­sainak. Titulescu lépéseket is tett, hogy Maniu meghívást kapjon a cambridgi egyetemtől. Ha ilyen meghívás késne, Titulescu arra az esetre is szükségesnek tartja az előadás megrendezését. Az egyik fővárosi r­omán lap szerint nemcsak Ma­mut, hanem Vaidát is felkérte a külügyminiszter ilyen előadás tartására. Az előadásokat április hónapra tervezik. Muth Gáspár harcai a szász nemzeti­ szocialistákkal A sváb politikus népi bíróság elé akarja vinni magyar múltját és sváb jelenét (Brasov, február 24.) Jelentettük, hogy a szász nemzeti szocialisták részéről dr. Muth Gás­pár, a­ németség egyik vezére ellen heves kampány indult meg. Muthot azóta a romániai németség hivatalos szervei megvédték, de a bánáti sváb ve­rélt most­­ szükségesnek t­artotta a Kronstaedter Zeitung hasábjain megszólalni. Elmondta, hogy az ellene, hangoztatott vádakat egy nyolc-kienc évvel ezelőtt megjelent vicces röpiratból szedték k­i. A Stürmer cím­ű nemzeti szocialista lap meg­írja, hogy ő állítólag ilyen kijelentéseket tett volna: „Inkább születtem volna egy magyar mo­sónőtől, mint egy sváb paraszt asszonytól." Egy más alkalommal pedig „egy népgyűlésen kitakart mellel és pisztollyal a kezében támadt rá a svá­bokra. Aki németnek vallja magát, lépjen elő, hogy agyonlőj­­em­“- Muth Gáspár hangoztatja, hogy­ ilyen ostobaságokkal akarták az ő szemé­lyét befeketíteni. De ez hozzátartozik ahhoz a szó­tárhoz, amely szerint „az ifjúság nem ismer há­lát", „a vén ökrök a vágóhídra valók“, stb. Ez­zel szemben az a tény, hogy ezer nyilvános be­szédet tartott, amelyekben érzéseiről eléggé meg­nyilatkozhatott. A Stürmer egyik száma „nép­csalónak“ nevezi őt, aki „köszönetet igényel olyasmiért, amit nem teljesített“. A cikk írója a „Banatia“ c. egyesületre céloz. Tény az, hogy ő úgy a Banatia, mint más egyesületeknek saját va­gyonából több mint kétmillió lejt adományozott, nem pedig idegen vagyonból adakozott, mint aho­gyan azt a szemére hányják. — Követelem — írja Muth Gáspár, hogy egy népi becsületbiróság üljön össze és itt nyil­vánosan panaszt teszek a Stürmer és a névtelen cikkírók rágalmazása, hamisítása és legsúlyosabb nemzeti kötelezettség megsértése ellen. Ha ezt a népi­ bíróságot nem hívják össze, kénytelen le­szek a lovagias harci orgánum ellen törvényes pa­nasszal élni. Végül kiterjeszkedik Muth Gáspár az erdé­lyi nemzeti szocialisták elvadult „megújhodási mozgalmára”. Nem emelkedés — mondja —, ha­nem lealacsonyodás. Nem egység és megegyezés, hanem irigység, civódás és gyűlölködés. Nem épí­tés, hanem rombolás. Nem becsület és erő, hanem önkívület és önmegsemmisítés. kIMH Legyen állandóan Mindnyájan igazoljuk, hogy a Togal-tabletta nagyszerűen bevált. Ideg* és főfájás a háznál. Rheuma Kősigény Ischias Spanyolnátha esetén.Hüléses megbetegedések IÁ* íz orvosok ezrei’, köztük sok neves orvostanár a Togal jó hatását elismerő módon igazolja, ugy ma is használhatja bizalommal! Togal kiválasztja a húgysavat, azonnali hatású és nagy előnye, hogy a gyomorra, szívre és a test többi szerveire teljesen veszélytelen. Tógal nem pótolható! A Togal­­-Siették nagy elterjedtségüket gyógyult betegek ajánlásának köszönhetik. Egy­ kisérlet Önt is meg fogja győzni! Az összes gyógyszertárakban és drogériákban. Lei 52. A Togal-tabletta svájci készítméi.

Next