Keleti Ujság, 1938. október (21. évfolyam, 221-247. szám)
1938-10-01 / 221. szám
TXT. ÉVF. 221. SZÁM — 1938 OKTÓBER 1. KÉMIIlKSÉG európai államférfi ült össze. Valamennyien tudatában vannak feladatuk és felelősségük súlyának s tudják, hogy a beszéd ideje lejárt és cselekvésre van szükség. Ez a négy államférfi olyan négy hatalmat képvisel, amely ellen, ha cselekvésre fog őszébe, hiábavaló minden mesterkedés. Cáfolják Benes lemondását (Prága, szeptember 29.) A csehszlovák kormány tagjai Benes elnökletével szerdán délután államtanácsot tartottak. A megbeszélésen résztvettek a kormánykoalíció pártjainak vezetői is. Az egész csehszlovák sajtó nagy elégtétellel közli azt a hírt, hogy a rohamosztagos csapatokat Németország a rendes hadsereg csapataival váltotta fel és azt a reményét fejezi ki, hogy ezentúl fegyveres csoportok nem fogják átlépni a németr cseh határt Prágából a leghatározottabban, cáfolják azt a külföldi lapokban megjelent hí, hogy Benes elnök a lemondás gondolatával foglalkoznék. „Ősikből hoztam mélységes szeretetemet népem és az, igazság iránt!" — mondta Márton Áron az egyház*** * 18 *■ híj r Község díszközgyűlésén ko*8i*stég jelentetésera történt meg Marton Áron vári plénánossá va!ó fennespélyes íbeSütler’" ?sa — A* új plébános, az erdélyi egyházi miegye apostoli kormányzója, fogadalmas lett, Ssorsy nagy elődeineksmétte örököse akar lenni (Kolozsvár, szeptember 29.). Háromnapos délutáni istentisztelet után csütörtökön délelőtt került sor Márton Áron kanonok, apostoli kormányzó és főesperesnek a kolozsvári Szent Mihály egyházközség plébánosa tisztségébe való ünnepélyes beiktatására. Erdély katolikusainak legnagyobb és leggazdagabb egyházközsége Hisch- Ur József prelátus elhunyta után már két év óta áll Márton Áron vezetése alatt. A püspökség annak idején ideiglenes egyházi vezetővé Márton Áront nevezte ki és működése alatt az egész egyházközség, a világi és egyházi társadalom teljes elismerését vivta ki. Mint hitszónok s mint a sok nehézséggel küzdő egyházközség anyagi ügyeinek beteg rendezője egyaránt nagy érdemeket szerzett.. A beiktatási ünnepség Délelőtt tíz órakor kezdődött meg a beiktató ünnepség a belvárosi Szent Mihály templom boltívei alatt. A hívek zsúfolásig töltötték meg a templomot, teljes számban megjelent az egyházközség választmánya s a régi kolozsvári iparos céhek mintegy tű zászló alatt ugyancsak népes küldöttséggel képviseltették magukat. Az egyházi vezetők közül megjelent Zomora Dániel nagyprépost, apostoli protonotárius, Szélyes Dénes püspöki helytartó, Boga Alajos dr. kanonok, Balásy Imre dr. kanonok, Jarass Béla apátplébános, az oltár egyik felénél. Szemben velük a helybeli szerzetesrendek tagjai és kiküldött tagjai foglaltak helyet: Sándor Vitális és Boros Fortunát ferencrendi-, Bíró Vencel dr., Ocskó Lajos dr. kegyesrendi-, Napholz Pál dr. és Dombi József dr. jézustársasági atyák. „Erdélyben az Isten nevében összekötő kapcsokat keresem" A mise előtt Zomora Dániel nagyprépost üdvözölte az új plébánost és atyai tanácsokkal látta el felelősségteljes tisztének betöltéséhez. Ezután Nagy Jenő püspöki irodai igazgató felolvasta az elhunyt, Vorbuchner püspök utolsó ténykedéséről tanúskodó kinevezési leiratot, majd a nagyprépost kinevezett plébánosnak jelentette ki Márton Áront, átadva neki a plébánosi jelvényeket. Nagy Jenő ismertette a főesperesi kinevezésről szóló okiratot s utána Márton Áron a szószékről mondott beszédet. Az elhunyt püspök iránti hálájának adott kifejezést s méltatta Erdély legutóbbi főpásztorának érdemeit, aki negyven fokos lázzal , egyháza szolgálatában állott , híven teljesítette kötelességét. Majd megvalósításra váró programját vázolta , hangsúlyozta, hogy Erdély sokarcú életében az Isten nevében összekötő kapcsokat keresi. Ezután az új plébános, aki az egyházmegye kinevezett apostoli kormányzója is, a püspöki jelvényekkel „pontificalis“ misét mondott Héja Albert, Bálint József, Sípos Sándor és Rácz Vince segédletével. Díszközgyűlés a Mariairamban Az egyházi és világi előkelőségek, valamint a hívek nagyszámú serege ezután átvonult a Marianumba s az intézet dísztermében folyt le az egyházközség díszközgyűlése. A közgyűlésen Óváry Elemér dr. helyettes főgondnok elnökölt. Megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy ünnepi naphoz érkezett el az egyházközség, mert Márdon Áron személyében olyan egyházi vezetőt kapott, aki sokoldalú képességeivel s teljes odaadásával méltó ságára, lesz a kolozsvári katolikusság közösségének. Bejelentette, hogy a közgyűlés egyetlen pontja a plébánosbeiktatás. A plébániosi javadalmiaikat az arra kiküldött bizottság már át is adta. Meghívják Márton Áront Szilágyi Márton jegyző, felolvasta e kinevezési okiratot s ezután Óváry dr. elnök felkérésére Merza Gyula, Bíró Vencel dr. és Lakner Gyula felkeresték Márton Áront és meghívták a gyűlésre. A néhány perc múlva belépő plébánost zajos éljenzéssel és nagy lelkesedéssel fogadta a közönség s Óváry Elemér dr. üdvözlő szavait állva hallgatta végig. Az elnöki szék átvétele után meghatott, halk hangon kezdte meg szivbeanarkoló beszédét Márton Áron. Szívbemarkoló beszéd — Ismeretlenül jöttem ide két és fél évvel ezelőtt — mondotta. — Addig más munkaterületeken dolgoztam. Mikor püspököm rámbizta a nagy feladatot, járatlan és tapasztalatlan voltam. De önök mellém álltak. Voltak, akik sokféle elfoglaltságuk közben időt szakítottak nekem s mint idősebb testvérek álltak mellém a nehézségek leküzdésében. Meglátták, hogy szellemi és erkölcsi erőket kell képviselnem s magas célokért kell erőfeszítéseket tennem. Amikor jöttem, nem hoztam semmit maga ram: 1. Bölcsőm egyszerű deszkából, készült s az lesz a koporsóm is. De az a deszka Csíkban termett, ahol az őrködő fenyők a sziklába kapaszkodnak, hogy megállhassák helyüket. Csíkban, ahol az emberek századok óta küzdenek és bíznak, mert tudják, hogy felettük az Isten. Onnan hoztam mélységes szeretetemet népem és az igazság iránt s azt a hitet, amelyet s nemzedékek élesztettek somlyói Mária lábainál. Ezt, a népem és az emberek iránti szeretetet s hitemet adom cserébe a bizalomért. Jóságért jósággal, szeretésért szeretettel és bizalomért bizalommal fogok fizetni. Nagynevű elődök munkáját kell folytatnom s a sikeres munkához kérem a további testvéri segítséget. Márton Áron fogadja a küldöttségeket A diszközgyűlés pontjai között a Marianum énekkara szerepelt énekszámokkal. Ezután a már beiktatott plébános bezárta a közgyűlést , néhány perc múlva megkezdődött a különböző egyházi és világi szervezetek küldöttségének fogadása. Az egyházközség választmányai nevében Merza Gyula mondott megható szavakat, majd Inczédy-Joksman Ödön dr. az Egyházmegyei Tanács Igazgató Tanácsának üdvözletét tolmácsolta tartalmas, mélyreható beszédében. Az espereskerületi papság és tantestületek nevében Balásy Imre, dr. kanonok, a Szent Ferenc rend nevében P. Boross Fortuinát, a kegyes tanító-rend nevében Bíró Vencel dr. rendfőnök, a Jézustársaság nevében P. Dombi . 3 I —lllllli ■ UH ■■WIMMIIIBíT,irii'T-'‘,[T'-'--rillf,lirí TilBiri József dr., a kolozsmonostori egyház nevében P. Napholtz Pál, a szentpéteri egyház nevében Túrós János, a Katolikus Népszövetség nevében Bálint József igazgató, a Katolikus Kör nevében Leitersdorfer Sándor, a Kolping Legényegyle nevében Kiss László, a Katolikus Nőszövetség nevében pedig Seitz Vilmosné mondott beszédet, mig a kisebbségi ujságirószervezet üdvözletét és jókívánságait Walter Gyula hírlapíró tolmácsolta. Az üdvözlőbeszédek elhangzása után Márton Áron minden küldöttségnek külön-külön meleg szavakkal válaszolt s ezzel végetért a Kolozsvár belvárosi egyházközség történetében nevezetes nap krónikája. d. t. Elhalasztották a fasiszta nagytanács gyűlését (Róma, szeptember 29.) Az október elsejére összehívott fasista nagytanács megbeszéléseit az európai helyzetre való tekintettel október 6-ra halasztották. VILÁGHÍRADÓ m .iiiii hiihiiiiim hiiiiiiiiiiiiiin AZ UTOLSÓ FEHÉR ASSZONY IS ELHAGYJA AZ LNTMAI SZULTÁNOK HÁZÁT. Hosszú cikkben számol be a Daily Mail Mrs. William Wilson glasgowi orvos a feleségével együtt Angol-Indiába költözött. A johorei szultán birodalmában telepedtek le. Az orvos feleségével együtt tisztelgő látogatást tett a szultán,nál, aki később többször is felkereste az orvos házát. Végül is Mrs. Wilson kérésére az orvos és felesége elhagyták Angol-Indiát és visszaköltöztek Európába, ahol a francia Riviérán Wilson orvos villát vásárolt magának. A johorei szultán később a francia Riviérán többször is megjelent, de óvatosan kerülte a Wilson házaspár társaságát. Mikor azonban Wilson orvos váratlanul meghalt, a szultán követet küldött Mrs. Wilsonhoz, akot megkért, hogy legyen a felesége. Mrs. Wilson a szultán követi elől Angliába menekült, később mégis engedett a szultán kérésének. Az ázsiai fekete szultán és az európai fehér asszony házassági ünnepségét nagy fénnyel és pompával ülték meg Johoreban. A szultán százezer font költséggel fényes palotát építtetett európai feleségének, akit, mint a szultán törvényes feleségét, meg is koronázták. Ezt a házasságot később az angol kormány is elismerte. György király koronázási ünnepségén részt vett a johorai szultán kaisrján a szép európai feleségével. Hét évi boldog házasélet után — írja a Daily Mail — ez az érdekes házaság most felbomlott. Mrs Wilson elhagyta Angol,Indiát. A szultántól barátsággal vált meg. A szultán nagy parádéval kísérte ki feleségét a hajóállomáshoz. Mrs. Wilson már visszaérkezett Londonba, ahol kijelentette, hogy a jövőben Lady Ibrahim néven fog szerepelni. Az indiai szultánok palotáiban három európai asszony élt — jegyzi meg a Daily Mail, — mind a három fehér asszony elhagyta már Angol-India földjét! * ANGOL KÜLÜGYMINISZTER CSAK ANGOLUL TÁRGYALJON. A Frankfurter Beitung ismerteti L. B. Namier „Diplomacy, Secret and open“ című most megjelent munkáját, amelyben a következő kijelentés van: ,,Senkit, sem lenne szabad egykönnyen Anglia külügyminiszterének megválasztani, aki az angolon kívül más nyelvet is beszél, vagy legalább is esküvel kellene kötelezni, hogy semmiféle idegen nyelven minisztersége alatt hivatalosan nem fog tárgyalni." A „Monatsheften für Auswarge Politik" megmagyarázza, hogy min, kell értelmezni ezeket a mindenesetre érdekes sorokat. Az, aki anyanyelvén tárgyal — írja a lap — biztos alapon áll. Minden szónak érzi súlyát, legfinomabb árnyalatát. Az ilyen politikus nem szorul tolmácsra és így nem fenyegeti a veszély, hogy a fordításban a hangsúly, a színezés, az értelem egyes árnyalatai elsikkadnak. De van annak még egy előnye, ha a külügyminisantér nem tud csak angolul. Ha — tegyük fel — valamelyik idegen nyelvet jól beszéli és ennek a hatalomnak képviselőjével annak a saját nyelvén tárgyal, kérdés, hogy ez nem befolyásolja, már elhatározásaiban? Nem jelent-e előnyt annak a nemzetnek, amelynek nyelvét a miniszter ismeri azokkal a többi nemzetekkel szemben, akiknek nyelvét nem ismeri? Nem gyanúsítják-e meg az angol minisztert azsal, hogy ez a nyelvtudása egyben befolyásolja politikáját is? Salisbury tudott franciául, de soha nem tárgyalt ezen a nyelven, talán éppen a fenti okokból Csak az angolok igazságérzetét kell keresnünk és megtalálnunk a kissé különös kijelentésben, — fejezi be a német folyóirat megjegyzéseit.