Keleti Ujság, 1938. október (21. évfolyam, 221-247. szám)

1938-10-01 / 221. szám

TXT. ÉVF. 221. SZÁM — 1938 OKTÓBER 1. KÉMIIlKSÉG eu­rópai államférfi ü­lt össze. Valamennyien tudatában vannak feladatuk és felelősségük súlyának s tu­dják, hogy a beszéd ideje lejárt és cselekvésre van szükség. Ez a négy államférfi olyan négy hatalmat képvisel, amely ellen, ha cselekvésre fog ősz­­ébe, hiábavaló minden mesterkedés. Cáfolják Benes lemondását (Prága, szeptember 29.) A csehszlovák kormány tagjai Benes elnökletével szerdán délután államtanácsot tartottak. A megbeszé­lésen résztvettek a kormánykoalíció pártjai­nak vezetői is. Az egész csehszlovák sajtó nagy elégté­tellel közli azt a hírt, hogy a rohamosztagos csapatokat­ Németország a rendes hadsereg csapataival váltotta fel és azt a reményét fe­jezi ki, hogy ezentúl fegyveres csoportok nem fogják átlépni a ném­etr cseh határt Prágából a leghatározottabban, cáfolják azt a külföldi lapokban megjelent hí­, hogy Benes elnök a lemondás gondola­tával foglalkoznék. „Ősikből hoztam mélységes szerete­temet népem és az, igazság iránt!" — mondta Márton Áron az egyház­*** * 1­­8 *■ hí­­­j r Község díszközgyűlésén ko*8i*stég j­elent­etés­era történt meg Marton Áron vári plén­­ánossá va!ó fennespélyes íbeSütler’" ?sa — A* új plébános, az erdélyi egyházi miegye apostoli kormányzója, fogadalmas lett, Ssorsy nagy elődeineks­­métte örököse akar lenni (Kolozsvár, szeptember 29.). Háromnapos délutáni istentisztelet után csütörtökön délelőtt került sor Márton Áron kanonok, apostoli kor­mányzó és főesperesnek a kolozsvári Szent Mi­hály egyházközség plébánosa tisztségébe való ün­nepélyes beiktatására. Erdély katolikusainak legnagyobb és leggazdagabb egyházközsége Hisch- Ur József prelátus elhunyta után már két év óta áll Márton Áron vezetése alatt. A püspökség annak idején ideiglenes egyházi vezetővé Márton Áront nevezte ki és működése alatt az egész egy­házközség, a világi és egyházi társadalom teljes elismerését vivta ki. Mint hitszónok s mint a sok nehézséggel küzdő egyházközség anyagi ügyeinek beteg rendezője egyaránt nagy érdemeket szerzett.. A beiktatási ünnepség Délelőtt tíz órakor kezdődött meg a beiktató ünnepség a belvárosi Szent Mihály templom bolt­ívei alatt. A hívek zsúfolásig töltötték meg a templomot, teljes számban megjelent az egyház­­község választmánya s a régi kolozsvári iparos céhek mintegy tű zászló alatt ugyancsak népes küldöttséggel képviseltették magukat. Az egyházi vezetők közül megjelent Zomora Dániel nagypré­post, apostoli protonotárius, Szélyes Dénes püs­pöki helytartó, Boga Alajos dr. kanonok, Balásy Imre dr. kanonok, Jarass Béla apátplébános, az oltár egyik felénél. Szemben velük a­ helybeli szerzetesrendek tagjai és kiküldött tagjai foglal­tak helyet: Sándor Vitális és Boros Fortunát ferencrendi-, Bíró Vencel dr., Ocskó Lajos dr. kegyesrendi-, Napholz Pál dr. és Dombi József dr. jézustársasági atyák. „Erdélyben az Isten nevében összekötő kapcsokat keresem" A mise előtt Zomora Dániel nagyprépost üd­vözölte az új plébánost és atyai tanácsokkal látta el felelősségteljes tisztének betöltéséhez. Ezután Nagy Jenő püspöki irodai igazgató felolvasta az elhunyt, Vorbuchner püspök utolsó ténykedéséről tanúskodó kinevezési leiratot, majd a nagypré­post kinevezett plébánosnak jelentette ki Márton Áront, átadva neki a plébánosi jelvényeket. Nagy Jenő ismertette a főesperesi kinevezésről szóló okiratot s utána Márton Áron a szószékről mon­dott beszédet. Az elhunyt püspök iránti hálájá­nak adott kifejezést s méltatta Erdély legutóbbi főpásztorának érdemeit, aki negyven fokos lázzal , egyháza szolgálatában állott , híven teljesí­tette kötelességét. Majd megvalósításra váró programját vázolta , hangsúlyozta, hogy Erdély sokarcú életében az Isten nevében összekötő kap­csokat keresi. Ezután az új plébános, aki az egyházmegye kinevezett apostoli kormányzója is, a püspöki jelvényekkel „pontificalis“ misét mondott Héja Albert, Bálint József, Sípos Sándor és Rá­cz Vince segédletével. Díszközgyűlés a Mariairamban Az egyházi és világi előkelőségek, valamint a hívek nagyszámú serege ezután átvonult a Marianumba s az intézet dísztermében folyt le az egyházközség díszközgyűlése. A közgyűlésen Óváry Elemér dr. helyettes főgondnok elnökölt. Megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy ünnepi naphoz érkezett el az egyházközség, mert Márdon Áron személyében olyan egyházi vezetőt kapott, aki sokoldalú képességeivel s teljes odaadásával méltó ságára, lesz a kolozsvári katolikusság közös­ségének. Bejelentette, hogy a közgyűlés egyetlen pontja a plébánosbeiktatás. A plébániosi javadal­­miaikat az arra kiküldött bizottság már át is adta. Meghívják Márton Áront Szilágyi Márton jegyző, felolvasta e kineve­zési okiratot s ezután Óváry dr. elnök felkérésére Merza Gyula, Bíró Vencel dr. és Lakner Gyula felkeresték Márton Áront és meghívták a gyű­lésre. A néhány perc múlva belépő plébánost za­jos éljenzéssel és nagy lelkesedéssel fogadta a közönség s Óváry Elemér dr. üdvözlő szavait állva hallgatta végig. Az elnök­i szék átvétele után meg­hatott, halk hangon kezdte meg szivbeanarkoló beszédét Márton Áron. Szívbemarkoló beszéd — Ismeretlenül jöttem ide két és fél évvel ezelőtt — mondotta. — Addig más munkaterüle­teken dolgozta­m. Mikor püspököm rámbizta a nagy feladatot, járatlan és tapasztalatlan voltam. De önök mellém álltak. Voltak, akik sokféle el­foglaltságuk közben időt szakítottak nekem s mint idősebb testvérek álltak mellém a nehézsé­gek leküzdésében. Meglátták, hogy szellemi és erkölcsi erőket kell képviselnem s magas célokért kell erőfeszítéseket tennem. Amikor jöttem, nem hoztam semmit maga ram: 1. Bölcsőm egyszerű deszkából, készült s az lesz a koporsóm is. De az a deszka Csíkban termett, ahol az őrködő fenyők a sziklába kapaszkodnak, hogy megállhassák he­lyüket. Csíkban, ahol az emberek századok óta küzdenek és bíznak, mert tudják, hogy felettük az Isten. Onnan hoztam mélységes szeretetemet népem és az igazság iránt s azt a hitet, amelyet s nemzedékek élesztettek somlyói Mária lábainál.­­ Ezt, a népem és az emberek iránti szeretetet­ s­­ hitemet adom cserébe a bizalomért. Jóságért jó­sággal, szeretésért szeretettel és bizalomért biza­lommal fogok fizetni. Nagynevű elődök munká­ját kell folytatnom s a sikeres munkához kérem a további testvéri segítséget. Márton Áron fogadja a küldöttségeket A diszközgyű­lés pontjai között a Marianum énekkara szerepelt énekszámokkal. Ezután a már beiktatott plébános bezárta a közgyűlést , néhány perc múlva megkezdődött a különböző egyházi és világi szervezetek küldöttségének fogadása. Az egyházközség választmányai nevében Merza Gyula mondott megható szavakat, majd Inczédy-Joksman Ödön dr. az Egyházmegyei Tanács Igazgató Ta­nácsának üdvözletét tolmácsolta tartalm­as­, mély­reható beszédében. Az espereskerületi papság és tantestülete­k nevében Balásy Imre, dr. kanonok,­­ a Szent Ferenc rend nevében P. Boross Fortu­­i­nát, a kegyes tanító-rend nevében Bíró V­encel­­ dr. rendfőnök, a Jézustársaság nevében P. Dombi . 3 I —lllllli ■ UH ■■WIMMIIIBíT,irii'T-'‘,[T'-'--rillf,lirí TilBiri József dr., a kolozsmonostori egyház nevében P. Napholtz Pál, a­ szentpéteri egyház nevében Tú­rós János, a Katolikus Népszövetség nevében Bá­lint József igazgató, a Katolikus Kör nevében Leitersdorfer Sándor, a Kolping Legényegyl­e nevében Kiss László, a Katolikus Nőszövetség nevében pedig Seitz Vilmosné mondott beszédet, mig a kisebbségi ujságirószervezet üdvözletét és jókívánságait Walter Gyula hírlapíró tolmácsolta. Az üdvözlőbeszédek elhangzása után Márton Áron minden küldöttségnek külön-külön meleg szavakkal válaszolt s ezzel végetért a Kolozsvár belvárosi egyházközség történetében nevezetes nap krónikája. d. t. E­lh­alasztották a fasiszta nagytanács gyűlését (Róma, szeptember 29.) Az október elsejére összehívott fasista nagytanács megbeszéléseit az európai helyzetre való tekintettel október 6-ra halasztották. VILÁG­HÍRADÓ m .­i­iiii hiihiiiiim hiiiiiiiiiiiii­in AZ UTOLSÓ FEHÉR ASSZONY IS ELHAGYJA AZ LNTMAI SZULTÁNOK HÁZÁT. Hosszú cikkben számol be a Daily Mail Mrs. William­ Wilson glasgowi orvos a feleségével együtt Angol-Indiába költözött. A johorei szultán birodalmában telepedtek le. Az orvos feleségével együtt tisztelgő látogatást tett a szultán,­nál, aki később többször is felkereste az orvos házát. Végül is Mrs. Wilson kérésére az orvos és felesége el­hagyták Angol-Indiát és visszaköltöztek Európába, ahol a francia Riviérán Wilson orvos villát vásárolt magának. A johorei szultán később a francia Riviérán többször is megjelent, de óvatosan kerülte a Wilson házaspár társaságát. Mikor azonban Wilson orvos vá­ratlanul meghalt, a szultán követet küldött Mrs. Wil­­sonhoz, akot megkért, hogy legyen a felesége. Mrs. Wil­­son a szultán követi­ elől Angliába menekült, később mégis engedett a szultán kérésének. Az ázsiai fekete szultán és az európai fehér asszony házassági ünnep­­ségét nagy fénnyel és pompával ülték meg Johoreban. A szultán százezer font költséggel fényes palotát épít­tetett európai feleségének, akit, mint a szultán törvé­nyes feleségét, meg is koronázták. Ezt a házasságot később az angol kormány is elismerte. György király koronázási ünnepségén részt vett a johorai szultán kaisr­ján a szép európai feleségével. Hét évi boldog házas­­élet után — írja a Daily Mail — ez az érdekes házas­­­ág most felbomlott. Mrs Wilson elhagyta Angol,In­­diát. A szultántól barátsággal vált meg. A szultán nagy parádéval kísérte ki feleségét a hajóállomáshoz. Mrs. Wilson már visszaérkezett Londonba, ahol kije­­lentette, hogy a jövőben Lady Ibrahim néven fog sze­repelni. Az indiai szultánok palotáiban három euró­­pai asszony élt — jegyzi meg a Daily Mail, — mind a három fehér asszony elhagyta már Angol-India földjét! * ANGOL KÜLÜGYMINISZTER CSAK ANGOLUL TÁRGYALJON. A Frankfurter Beitung ismerteti L. B. Namier „Diplomacy, Secret and open“ című most meg­­jelent munkáját, amelyben a következő kijelentés van: ,,Senkit, sem lenne szabad egykönnyen Anglia külügy­miniszterének megválasztani, aki az angolon kívül más nyelvet is beszél, vagy legalább is esküvel kellene kö­telezni, hogy semmiféle idegen nyelven minisztersége alatt hivatalosan nem fog tárgyalni." A „Monatshef­­ten für Auswar­ge Politik" megmagyarázza, hogy min, kell értelmezni ezeket a mindenesetre érdekes so­­rok­at. Az, aki anyanyelvén tárgyal — írja a lap — biz­tos alapon áll. Minden szónak érzi súlyát, legfinomabb árnyalatát. Az ilyen politikus nem szorul tolmácsra és így nem fenyegeti a veszély, hogy a fordításban a hang­­súly, a színezés, az értelem egyes árnyalatai elsikkad­nak. De van annak még egy előnye, ha a külü­gyminisan­tér nem tud csak angolul. Ha — tegyük fel — vala­melyik idegen nyelvet jól beszéli és ennek a hatalom­­nak képviselőjével annak a saját nyelvén tárgyal, kér­dés, hogy ez nem befolyásolja,­ már elhatározásai­ban? Nem jelent-e előnyt annak a nemzetnek, amely­nek nyelvét a miniszter ismeri azokkal a többi nem­­zetekkel szemben, akiknek nyelvét nem ismeri? Nem gyanúsítják-e meg az angol minisztert azsa­l, hogy ez a nyelvtudása egyben befolyásolja politikáját is? Sa­­lisb­ury tudott franciául, de soha nem tárgyalt ezen a nyelven, talán éppen a fenti okokból Csak az angolok igazságérzetét kell keresnünk és megtalálnunk a kissé különös kijelentésben, — fejezi be a német folyóirat megjegyzéseit.

Next