Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)
1942-11-21 / 264. szám
1942. JVQ^EMBEIt 21 3 GUMI HULLADÉK GYŰJTÉSI HÉT november 23.—28-ika között. Készítsük elő a hó, sárcipő, kimNí, műszaki stb*. sull adátékot leventéink érte jönnek. November 30.-ától 16 dekagram a napi kenyérfejadag Fontos utasításokat tartalmaz a közellátásügyi miniszter rendelete BUDAPEST, nov. 20. (MTI) A Hivatalos Lap szombati száma közli a minisztérium rendeletét a kenyérgabona és árpa belföldi forgalmának újabb szabályozása tárgyában és a közelításügyi miniszternek a rendelet végrehajtásáról kiadott utasításait. A rendelet a kenyérfejadagot az évi 240 kg-os fejadagnál 20 kg-al, a régi 180 kg-nál 15 kg-al, a 120 kg-nál az 1942-ben szilietett gyermekeknél 60 kg-al, a többieknél 10 kg-al csökkenti. Az évi 60 kg-os pótfejadag évi 30 kg-al csökken. Az utóbbi rendelkezés nem vonatkozik a szegődményes (konvenciós) éves cselédekre és az időszaki munkások (summások) pótfejadagjára. A csökkentés folytán mutatkozó terméskülönbözetet a rendelet értelmében be kell szolgáltatni a Hombárnak, vagy bizományosának. A gazda köteles a szegődményes (konvenciós) cseléd számára meghagyott évi gabonamennyiség leszámításával a csökkentés által visszamaradt különbözetét a Hombárnak leszállítani. . • Az ellátatlanok napi kenyérfejadagját a rendelet november 30-tól kezdődő hatállyal 20 dekagrammról 16 dekagramm csökkentette. A rendelet az árpa készletre vonatkozóan úgy intézkedik, hogy a gazdasági szükségletet meghaladó mennyiséget ugyancsak a Hombárnak kell átadni. A termelő birtokai az lévő minden egyes szarvasmarha és sertés után egy métermázsa megtartható árpamennyiséget kell számításba venni a beszolgáltatásnál. A kenyérgabona, vagy árpa beszolgáltatására kötelezett termelőnek december 5-ig kell jelentkeznie az illetékes községi elöljáróságnál. Be kell mutatnia gabonalapját, illetve igazolnia kell a saját háztartásához szükséges gabona mennyiséget. A rendelet a továbbiakban részletesen intézkedik a szelvényfeleslegek bevonásának módozataival. Úgynevezett „kék szelvényeket“ bocsátanak ki és december 5-től kezdődőleg csakis a községi elöljáróság által láttamozott ilyen „kék szelvények“ tulajdonosainak lehet vásárlási joga kenyérgabonánál, vagy árpánál. A rendelet a búzaliszt kiőrlési arányát 80 százalékra, a rozsét pedig 85 százalékra emelte. Udo ftammerf zongoraestje Udo Dammert, az európai hírű fiatal német zongoraművész november 19-én, csütörtökön este fél 7 órakor tartotta első kolozsvári zongoraestjét a vármegyeház dísztermében. Műsora, amelyben művészi hitvallásához híven, valamennyi zenei kar egy-egy remekműve szerepelt, Liszt: „Bach Fantázia és Fuga“ című orgolai-zongoraművének előadásával kezdődött. A romantikus fantázia indulatokban gazdag és szinte fokozhatatlan erősítései közt a varázslatosan könynyed technikában feloldódott zenei fantázia szinte már a zongora felett lebegő és hangszerhez alig kötött abszolút ,a zene“ birodalmába ért el s önfeledten és játékosan ringott el annak anyagában. Nem az „náteremtés“ géniuszát éreztük a művész előadásából — bár kétségtelen, hogy ettől őt csak a művészi érettség legutolsó fokozata választja el , hanem könnyed hangkezeléssel és tökéletes ízléssel párosult, abszolút mesterségbeli tudását, amellyel a művek „megértésé“-nek már-már legmagasabb fokára ért el. A Beethoven Asz-dúr szonáta szinte a problémátlanságig „előkészített“, véglegesen leszűrt formájában az egyéni felfogás oly meggyőződésteljes precizitása nyilvánult meg, amely csak az előadóművészet legnagyobbjait jellemzi. Mindamellett a precizitás és a „tanultság“ mögött némi „sematizmus“ és kétségtelenül a modern zene szeretetéből származó hideg színek csillogását éreztük, amelyek nem a Beethoveni világ heroikus hangulatait, hanem annak — bár meggyőződéses — de mégiscsak stilizált formában történt felfogását szólaltatták meg. Másrészről éppen a modern és európai hírre érdemes fratal szerzők műveinek propagálásával folytat üdvös munkát a művész. Csütörtök esti hangversenyén bemutatott Ernst Pepping, a modern német zene egyik úttörő alkotójának 3 tételes szonátájában a szerző és az előadó felfogásának olyan harmonikus összefonódását éreztük, amely a művészet teljességét nyújtotta s amely kétségtelenül fényt vet a művész jövőbeni zenei fejlődésére. Takács Jenő, a fiatal magyar zeneszerző (akihez a művészt személyes barátság is fűzi) „Rapszódia“ című zongoraműve, amely a hangszer mély regisztereinek eszközével kifejezett különös indulatokat és fékevesztett táncritmusokat önt zenei formába, a fiatal német művész sziporkázó ötletességű és tökéletesen átérzett előadásában hangzott el. A műsor további két művének, Schubert: „Moments musicaux“ és Dohnányi: ,,Ruralia Hungarica“ három elhangzott tételének előadása, azoknak könynyed és mégis plasztikus színekkel megrajzolt témavonalaival, a művész minden zenei stílusban otthonosan mozgó képességeit bizonyította. Udo Dümmert kolozsvári hangversenye kétségtelenül az évad kiemelkedő zenei eseményei közé tartozott. C. NAGY BÉLA A Wesselényi Lövészegyesület főiskolás teáinak rendezősége közli, hogy november 22-én, vasárnap délután 4 órára tervezett második teadélutánja a Lövészegyesület céllövő versenye miatt elmarad. November 29-én természetesen folytatódik a teadélután-sorozat. I képviselőhöz a minisztterelnökségi tárcával folytatta a jövő évi költségvetés tárgyalását Budapest, nov. 20. A képviselőhöz pénteken a miniszterelnökségi tárcával folytatta a jövő évi költségvetés tárgyalását. Az ülésen, amelyet 10 óra 10 perckor nyitott meg Krúdy Ferenc alelnök, a kormány részéről megjelent Kállay Miklós miniszterelnök, Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, vitéz Lukács Béla és Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminiszter. Az elnök bemutatta az Erdélyi Református egyházkerületnek az Apafi Mihály fejedelem hamvainak végleges elhelyezésére rendezendő kegyeletes ünnepségről szóló meghívását és bejelentette, hogy az ünnepségen a képviselői házat Nyilas Ferenc jegyző képviseli. Ezután Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter beterjesztette az 1943. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Közölte, hogy a javaslat előadójául Cselényi Pált, helyettes előadójául pedig Ináncsy Papp Elemért kérte fel. A Ház tudomásul vette a bejelentést, majd áttért a miniszterelnökségi tárca jövő évi költségvetésének tárgyalásain, amelyet Huszovszky Lajos előadó ismertetett részletesen. A propagandafilmek kérdése Oláh György, a Magyar Megújulás Nemzeti Szocialista Pártszövetség vezérszónoka azzal kezdte beszédét, hogy a velencei Biennalén elért eredmények mutatják, hogy semmi költséget nem szabad sajnálni, ha az egész Európát érdeklő és a magyar propagandát tények bemutatásával szolgáló filmek gyártásáról van szó. Nem sajnálja a propagandára fordított hatalmas összegeket, de pazarlásnak tartja, ha ugyanakkor megengedik, hogy ellenpropagandát is folytassanak. Elővette a „Népszava“ pénteki számát, amelyben egyik cikkíró „Metylalkohol kultin-propagandának nevezi a magyar propagandát. Megemlítette, hogy a Vasas Székházban kiállítást rendeztek, amelynek anyaga és az azon résztvevő „művészek" valóságos kihívást jelent minden magyar nemzeti érzésű emberrel szemben. Rámutatott arra, hogy ezt a kiállítást, csak két hét múlva tiltották be, amikor már mindenki megnézte. Foglalkozott a képzőművészek társaságának a Nemzeti Szalonban rendezett kiállításával, ahol a kiállított anyagban egyáltalán nem nyilvánult meg az, hogy háború van. A zsidó és marxista festők felvonulásának nevezte ezt a kiállítást. Kifogásolta azt is, hogy a lillafüredi írótalálkozón a baloldali írók egész sora vonult fel. Hangoztatta, hogy a magyar nemzeti társadalom nagy részének szemében ezek az írók teljesen elvesztették létjogosultságukat. Végül nemzetiségi kérdésekkel foglalkozott. Vadányi-Gulyás Jenő, a MÉP első vezérszónoka rámutatott arra, hogy a propagandafilmek gyártása terén elsősorban a jó filmek gyártására kell törekedni és nem az úgynevezett propagandafilmekére, mert a magas színvonalú kiváló kivitelezési magyar film önmagában is a legnagyobb propaganda külföldön. Kérte a minisztert, hogy támogassa a magyar filmvállalkozásokat. A sajtóról szólva kérte a minisztert, tegye lehetővé, hogy a sajtóban szóhoz jussanak a társadalom egyszerű emberei is. Ezután nemzetiségi kérdésekkel foglalkozott. Rámutatott arra, hogy ezeket a problémákat polgári eszközökkel kell megoldani. A társadalom munkájától várja a nemzetiségekkel való összhang megteremtését. A továbbiakban a szórványmagyarság kérdéseivel foglalkozott. Kérte a miniszterelnököt, hogy helyezkedjék a szórványmagyarság kérdései tekintetében sokkal határozottabb álláspontra. A költségvetést elfogadja. Maróthy Károly a költségvetést nem fogadta el. A nemzetiségi kérdés -Iiikó Imre, az Erdélyi Párt vezérszónoka nemzetiségi kérdésekről beszélt. Megállapította, hogy a nemzetiségi kérdés megítélésében és kezelésében pártpolitikától független, pártok feletti összefogására van szükség. Ezután visszapillantást vetett a nemzetiségi kérdés történetére és részletesen foglalkozott e kérdés szempontjaival. Annak idején a legnagyobb hiba az volt, hogy a pártpolitikától tették függővé a nemzetiségi kérdés megoldását és ezért a mindenkori pártnak kedvező nemzetiségeket kedvezményekkel halmozták el. Erre vezethető vissza a Székelyföld elmaradása és a románlakta területek fellendülése. A nemzetiségi kérdés a jó közigazgatáson fordul meg és egyetlen helyes megoldása a magyarság megerősítése. Csorba János, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka a kormány sajtópolitikájával foglalkozott. A költségvetést nem fogadta el. * Czerman Antal, a MÉP második vezérszónoka szintén nemzetiségi kérdésekről szólott, s hangoztatta, hogy rendezése véglegesen csak a háború befejezése után következhetik be. A kisantant politikája mutatja, hogy ebben a kérdésben erőszakosan tartós állapotot teremteni nem lehet. A nemzetiségi kérdés megoldásánál tekintettel kell lenni a különféle nemzetiségek által lakott területek sajátságaira. A költségvetést elfogadja. A következő felszólaló Kóródy Tibor (Imrédista) volt. A zsidók által elhagyott felszabadult keresztény pályák utánpótlásának megszervezését sürgette. A költségvetést nem fogadta el. „A nemzeti lélek szilárdságán múlik az ország sorsa!“ Nyirő József a nemzetnevelés alapelveit és irányelveit fejtegette beszédében és hangsúlyozta, hogy a nemzeti lélek szilárdságán múlik az ország sorsa. Ez a záloga a nemzet fennmaradásának. Társtalan tullétünkre csak önmagunkban kell keresnünk jövőnk alapjait és kifejleszteni belső nemzeti erőinket. Ebben az irányban kell kialakítani a közszellemet, amelynek kemény magyar öntudatosságban kell kidomborodnia. A költségvetést elfogadta. Serényi Miklós gróf egyes zsidó visszaéléseket tett szóvá, erőteljesebb magyar fajvédelmet sürgetve. A költségvetést nem fogadta el. Kaintzel Ede a hazai németség erdélyi képviselője Volksbund-problémákat fejtegetett. Hangsúlyozta, hogy a magyar-német barátság az alapelv minden tevékenységükben. A költségvetést elfogadta. Matolcsy Mátyás a magyar b írók erőteljesebb támogatását sürgette. A költségvetést nem fogadta el. Árvay Árpád a sajtó szerepéről és az újságírók fontos munkásságáról beszélt. Megállapította, hogy a Sajtókamara eddig is kitűnő eredményeket ért el. Kéri, hogy törvényes alapra helyezzék a Sajtókamara intézményét, amely egyelőre rendeleti alapon működik. A költségvetést elfogadta. Vajna Gábor a nemzetvédelmi propagandaügyi minisztérium felállítását szükségesnek tartja, de kevesli a magyar propagandára fordított összeget. A költségvetést nem fogadta el. Az elhangzott felszólalásokra Kállay Miklós miniszterelnök minden felvetett kérdésre kiterjedő nagyjelentőségű beszédben ismertette álláspontját. A miniszterelnök beszédét lapunk holnapi számában közöljük. Jelentkezzenek a Schwartzer régi betegei, vagy azok hozzátartozói BUDAPEST, november 20. A Schmartzerféle szanatórium, amely 1909-ben alakult, több mint három évtizedes fennállása után tudvalevőleg mintegy fél évvel ezelőtt elhatározta felszámolását. Az épületeket és a hozzátartozó három utcára nyíló többholdas parkot előzőleg a Postások Jóléti Alapítványa vásárolta meg. A postások ezen a hatalmas telekkomplekszumon nagyszabású modern postáskórházat akarnak építeni, amint azt Varga József kereskedelemügyi miniszter a parlamentben is bejelentette. A Schwartzer — amelynek magas kőfalai mögött az idők során sok érdekes esemény játszódott le és amely a békeévekben gyakran szolgált, hálás, időnként szenzációs riportanyaggal a sajtónak — mielőtt végérvényesen eltűnne a nyilvánosság színpadáról, e héten mégegyszer jelentkezett. A hivatalos lapban ugyanis, a felszámolás alatt álló részvénytársaság hirdetményt tett közzé, amelyben felszólítja az intézetben ápolt betegeket, vagy azok jogutódait, vagy igazolt meghatalmazottait, hogy az ápolásuk idején megőrzésre átadott ingóságaikat ennek a hirdetménynek közzétételétől számított 15 nap alatt a szanatóriumban, Kékgolyó utca 5. szám alatt vegyék át. Ha az említett idő alatt az ingóságokat el nem viszik, úgy azokat bírói letétbe fogják helyezni. „Asszonyok a tűzvonalban Magyarul is megjelent Fanni Luukonen finn tábornokasszony Lottáuról szóló könyve Budapest, nov. 20. A magyar asszonyküldöttség és a magyar leventék finnországi látogatása szoros kapcsolatot jelent a magyar és finn nemzetvédelmi és ifjúságnevelési mozgalmak között. Ezt a kapcsolatot hivatos ápolni és kimélyíteni Fanni Luukkonen finn tábornokasszony ama könyvének magyar kiadása, amely a finn lőttük heroikus halom cselekedeteit ismerteti. A könyv „Asszonyai a tikvonalban“ címmel jelent meg s a könyvhöz vitéz Keresztes-Fischer Ferenené irt igen meleghangú ajánlást. — „Ajánlom r:t a könyvet neklik magyar asszonyok és leányok, — irja vitéz Keresztes- Fischer Ferencné, — és kérlek Benneteket, merítsetek hitet a finn nők hitének ezer csodás megnyilatkozásából, merítsetek erőt ahhoz a nagy küzdelemhez és nagy munkáim, amit legszentebb mindenünk, hazánk életi ésöreje érdekében folytatnunk kötelességünk.“ A 200 oldalas rendkívül érdekes és izgatás könyv 32 eredeti fényképillusztrációt tartalmaz. A könyvet a Finnországban járt magyar női küldöttség vezetője, D. Gangig Mária fordította magyarra. A könyv grafikai illusztrációit Deéd Ferenc festőművész tanárkészítette.