Képes 7, 1988. január-április (3. évfolyam, 1-18. szám)

1988-03-05 / 10. szám

EGÉSZSÉG fel az értelem hideg fényét kép­viseli, az értelem lázadását az érzelmi valóság ellen. Az agy és a szív konfliktusát. Goethe mondja: ha az ember kizárólag eszét használja, állatibb lesz az állatnál. Az értelem érzelmeinknek el­lenére, szabályozója, de nem ellensége. Nem vagyunk egé­szek, egész­ségesek. „Minden Egész eltörött.” (Ady). A kettő­nek harmóniája lelki egyensú­lyunk nélkülözhetetlen kelléke. Ha azonban teljes a belső ha­sadás vagy szakadás, házassá­guk válságba jut. Az emóciók hiánya következtében a szív­izom kárt szenved éltető ele­mek híján. Az érzelmi hiány e sivataga kiesést jelent, ami vér­rög képződésére vezethet, és csak a szeretet termosztátja őrizheti meg épségét. Inzultu­sok, hirtelen veszteségek, meg­rázkódtatások esetén bekövet­kező halálesetekről mindenki tud. Ezek nagyrészt infarktu­sok. Könnyű tehát megérteni, hogy a szívizom tartós inger­hiánya, az éltető érzelmek ki­esése, megszűnte esetében az ismert kiváltó okok hatására, a hosszabb ideig fennálló táperő fogyta aránylag kisebb trauma esetében is kiválthatja az in­farktust. Ennek ellenkezője történik a mértékletes sírás és nevetés, közepes emóciók ha­msa alatt. Látható tehát, mi­lyen fontos tényező a szívizom helyes működése szempontjá­ból a kellő emóciószint. Az érzelmek óriási szervi ha­tását bizonyítja két kórházi ta­pasztalat. René Spitz profesz­­szor, a colorádói orvosegyetem tanára megfigyelte, hogy árva­házi gyermekbetegeknek több mint 30%-a elhalt egyébként nem halálos betegség követ­keztében, annak ellenére, hogy kifogástalan orvosi kezelésben és kitűnő ellátásban részesül­tek. A gyermekek nélkülözték a velük való foglalkozást, a simo­­gatást, mint a szeretet meg­nyilvánulását. Hasonló megfi­gyelésből számol be Pinget Jean svájci pszichológus, aki csecse­mőkön is megfigyelte a szeretet hiányának súlyos következmé­nyeit. Egy német kórházban ugyan­ezt tapasztalták. Ott is árva gyermekekről volt szó. Sorra haltak el a kicsinyek, noha ápolásuk és ellátásuk hibátlan volt, de látogatásról, becézésről, dédelgetésről­ szó sem lehetett. Mikor aztán egy pszichológus tanácsára mindenki számára kötelezővé tették a gyerme­kekkel való barátságos foglal­kozást, egyszerre megváltozott a helyzet. A halálozási statiszti­ka normálissá szelídült. Az elmondottak nyilvánvaló­vá teszik a cselekvő szeretet óriási biológiai hatását. Ne fe­lejtsük el, hogy gyermekekről volt szó, tehát csupán ösztönös megnyilatkozások szülte spon­tán jelentkező szívizom-károso­dásról. A szívinfarktus ilyen szár­maztatását még a következő­képpen képzelhetjük el: a ter­mészetben energia-kvantumok parányainak döntő hatásai sze­repelnek. Vérünk 0,9% kony­hasóra szorul. Ennél se több, se kevesebb nem lehet. Sav­­bázis-egyensúlyun­k­­ körül op­timális; hasonló a helyzet a cu­korral és még sok más anyag­gal, pl. a vitaminok, ásványok, enzimek kölcsönös egyensúlyá­ban. Elképzelhető tehát, hogy a szívizom bizonyos mennyiségű, esetleg még minőségű optimális emóciókvantumot igényel, hogy viralitása teljes legyen. Az is lehetséges, hogy a közeljövőben a szükséges emóciókvantum energetikailag mérhetővé vá­lik! Addig is van fegyverünk az infarktus megelőzésére. A szív felszabadítása az ész — az egyoldalú észhasználat — jár­ma alól elsőrangú egészségne­velő feladat. Másképpen kife­jezve: érzéseink szabad áradá­sának biztosítása, amit belső ébredésnek is nevezhetünk. Freud jól látta minden elfojtás következményeit, de őt inkább a szexuális vonatkozások érde­kelték. Az előzőekben mi összes érzéseinkre és érzelmeinkre va­ló tekintettel vázoltuk a lelki szárazságot előidéző emóció­hiány veszélyeit és a tapaszta­latok és megfigyelések alapján megállapíthattuk az infarktus pszichoszomatikus jellegét, az­az a betegség előfutárjait. A megelőzés útja tehát az átne­­velés. Darwin példáján okulva felébreszteni és ébren tartani a művészetek szeretetét, a zene és költészet mélyebb átélését és a kedélyvilág felhangolását a szív érdekében. Ne feledjük el, hogy az emóciók királya a sze­retet. Tehát, ha valaki nem is művész, de szereti hivatását, munkáját, feladatait és öröm­mel végez mindent, az mind emóció, az a művészetek nélkül is elkerülheti pusztán a szere­tet jegyében a disszociációt. Madách szavaival élve: „Az egyén szabad: Érvényre hozni mind, mi benne van, Csak egy parancs kötvén le: szeretet.” Ebben a terápiában nem ma­radhatunk egyedül. A vidám­ság és az öröm tudatos kultu­sza mindenütt fejleszthető, el­sősorban az iskolában, de kü­lönböző előadásokon is. Egész­ségnevelés az is, ha sokakat megtanítunk a taoizmusból származó „belső mosolyra”, a tibeti Kum Nye mozgalomból ismert belső életvitelre, de akár csak a magyar irodalomból és költészetből meríthető élet­kedvre, spontán vidámságra és a harmonikus élet gyakorlatá­ra. Erről legközelebb többet. . . s / 7 + 1 TOMBOLAJÁTÉK­­ A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó „KÖNYV ÉS JÁTÉK" cím­mel egész éves könyvvásárlási akciót rendez, tombolanyere­ményekkel, saját boltjaiban: - Széchenyi István Könyvesbolt Bp. V., Szent István tér 4. - Széchenyi István Szakkönyvesbolt Bp. V., Vadász u. 27. - Széchenyi István Szak- és Ismeretterjesztő Könyvek Boltja Bp. I., Attila u. 77. Azok a vásárlók, akik valamennyi akción részt vettek, év vé­gén, egy újabb sorsolás alkalmával értékes ajándékokat nyer­hetnek. MEGHÍVJUK kedves vásárlóinkat első játékunkra március 7-ére és 8-ára. Minden 300 Ft feletti vásárláskor „NŐNAPI TOMBOLA" sorsjegyet adunk, amelynek sorsolását 1988. március 10-én 14 órakor tartjuk az V. ker., Szent István tér 4. sz. alatti boltunkban. Hölgyvásárlóknak mindkét napon VIRÁGGAL IS KEDVESKEDÜNK! JÓ KÖNYVEKET, EREDMÉNYES JÁTÉKOT KÍVÁNNAK A SZÉCHENYI ISTVÁN KÖNYVESBOLTOK! Adja fel hirdetését telefonon: 383-355 Kényelmesebb, ha hirdetését telefonon adja fel a MAGYAR NEMZET, a MAGYAR HÍRLAP és az EXPRESSZ napilapjainkba. Egész nap hívható a 383-355, a MAGYAR MÉDIA TELEFONSZOLGÁLATA 53

Next