Képes Családi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-50. szám)

1940-01-07 / 1. szám

Ezt vallották őseink: Magyarok vagyunk és nem zsidók, nem külön nemzetbeliek, mert mi csak akkor vagyunk külön vallásfelekezet, amidőn imaházainkban köszöneté­rn­ket és legbensőbb hálánkat intézzük a Mindenhatóhoz, hazára és reánk is árasztott kegyelméért, de az élet minden egyéb viszonyaiban honfiak, csak magyarok vagyunk. (A magyarországi és erdély­­honi zsidók képviseletének kiáltványa 1848. márc. 17-én.) Ezt valljuk mi is! KÖNYVEK MARGÓJÁRA Judaism. — Dr I. Epstein könyve (London, 1939. 131. o.) — I. Epstein, a Jews’ College tanára, ma az angol-zsidó szellemi élet egyik vezetője. Tudományos munkásságának területe rabbinikus irodalom, ő a kiadója, mond­a­hatnánk lelke a most folyó jegyzetes angol talmud-fordításnak is, amelyből eddig 24 kötet jelent meg. (The Babylonian Talmud. London, 1935—1938.) Ez az új kis könyve a Great Religions of the East (Kelet nagy vallásai) c. sorozat egyik darabja s arra hivatott, hogy bemutassa a zsidóságot a nemzsidó világnak. Ismeretes, hogy az emberi művelődés három fő forrásául Rómát, Görögországot és Judeát tekintik. Rómától tanulta el az emberiség a politika tudományát, a görö­göktől sajátította el az esztétikai értéke­lést, a vallási eszmék és gondolatok taní­tómestere Izrael. Érmek az utolsó állítás­nak igazolása és megvilágítása a könyv: Izraelnek, vallásának és történetének. Nagyszerűen és világosan megírt feje­zeteiben sorra tevődnek össze a legfőbb zsidó tanítások egységes képpé. Izrael Is­ten-fogalma, Isten és az ember viszonya, Isten és Izrael kapcsolata, majd a zsidó etika legragyogóbb részletei kerülnek be­mutatásra. Külön fejezet tárgyalja a zsidó hit és etika két forrását, az írott és a szó­beli tant. Egy további, a vallás és szer­tartások szerepét,a zsidó életben — szüle­téstől a halálig. Talán legszebben megírt lapjai azok, amelyek a zsidó családi élet­tel foglalkoznak (53—54. o.) A követke­zőkben jelentőségükhöz méltó helyet kap­­nak a szombat és az ünnepek, meg a szer­tartásaik. A zsidó hitelveknek szánt rész­ben a zsidóság mai vallási tagozódottsá­­gát is tárgyalja. Ügyesen birkózik meg tárgyával, ami­kor egy rövid fejezetbe zsúfoltan beszámol a zsidóság szellemének hat fő forrásáról: a törvénykódexekről és aggádáról, kabbalá­ról és vallásbölcseletről, erkölcsnevelő mun­kákról és a zsidó költészetről. Az utolsó rész a zsidó történet rövid átnézetét adja a szentély pusztulásától. A zsidóság országnélküli története ettől korszaktól kezdve, mint a lélek élete test­e nélkül. De mi hiszünk a lélek halhatatlan­ságában. (101. o.) A messiási hitben kicsendülő befeje­zése szinte költői erejű. A könyv tartalma és előadása népszerű, de minden lapja elárulja, hogy mondanivalói mögött tu­dós ember áll. A magyar zsidó irodalom nélkülöz ilyen összefoglaló munkát. Goldziher Ig­nác ragyogó előadásai (»A zsidóság lé­nyege és fejlődése.«) ötven év előtt íródtak. Amilyen nagy mulasztás, hogy ezek az elő­adások mindmáig fordítatlanul maradtak, annyira kívánatos volna, hogy I. Epstein könyvét olvasóközönségünk magyar fordí­tásban kapja kézhez. Hiszem, hogy elsegíti a zsidóságot a helyesebb megítéltetés felé. Ilyesmi ma Angliában sem felesleges, ná­lunk meg éppen időszerű. DR SCHEIBER SÁNDOR

Next