Képes Családi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-50. szám)
1940-01-07 / 1. szám
Ezt vallották őseink: Magyarok vagyunk és nem zsidók, nem külön nemzetbeliek, mert mi csak akkor vagyunk külön vallásfelekezet, amidőn imaházainkban köszönetérnket és legbensőbb hálánkat intézzük a Mindenhatóhoz, hazára és reánk is árasztott kegyelméért, de az élet minden egyéb viszonyaiban honfiak, csak magyarok vagyunk. (A magyarországi és erdélyhoni zsidók képviseletének kiáltványa 1848. márc. 17-én.) Ezt valljuk mi is! KÖNYVEK MARGÓJÁRA Judaism. — Dr I. Epstein könyve (London, 1939. 131. o.) — I. Epstein, a Jews’ College tanára, ma az angol-zsidó szellemi élet egyik vezetője. Tudományos munkásságának területe rabbinikus irodalom, ő a kiadója, mondahatnánk lelke a most folyó jegyzetes angol talmud-fordításnak is, amelyből eddig 24 kötet jelent meg. (The Babylonian Talmud. London, 1935—1938.) Ez az új kis könyve a Great Religions of the East (Kelet nagy vallásai) c. sorozat egyik darabja s arra hivatott, hogy bemutassa a zsidóságot a nemzsidó világnak. Ismeretes, hogy az emberi művelődés három fő forrásául Rómát, Görögországot és Judeát tekintik. Rómától tanulta el az emberiség a politika tudományát, a görögöktől sajátította el az esztétikai értékelést, a vallási eszmék és gondolatok tanítómestere Izrael. Érmek az utolsó állításnak igazolása és megvilágítása a könyv: Izraelnek, vallásának és történetének. Nagyszerűen és világosan megírt fejezeteiben sorra tevődnek össze a legfőbb zsidó tanítások egységes képpé. Izrael Isten-fogalma, Isten és az ember viszonya, Isten és Izrael kapcsolata, majd a zsidó etika legragyogóbb részletei kerülnek bemutatásra. Külön fejezet tárgyalja a zsidó hit és etika két forrását, az írott és a szóbeli tant. Egy további, a vallás és szertartások szerepét,a zsidó életben — születéstől a halálig. Talán legszebben megírt lapjai azok, amelyek a zsidó családi élettel foglalkoznak (53—54. o.) A következőkben jelentőségükhöz méltó helyet kapnak a szombat és az ünnepek, meg a szertartásaik. A zsidó hitelveknek szánt részben a zsidóság mai vallási tagozódottságát is tárgyalja. Ügyesen birkózik meg tárgyával, amikor egy rövid fejezetbe zsúfoltan beszámol a zsidóság szellemének hat fő forrásáról: a törvénykódexekről és aggádáról, kabbaláról és vallásbölcseletről, erkölcsnevelő munkákról és a zsidó költészetről. Az utolsó rész a zsidó történet rövid átnézetét adja a szentély pusztulásától. A zsidóság országnélküli története ettől korszaktól kezdve, mint a lélek élete teste nélkül. De mi hiszünk a lélek halhatatlanságában. (101. o.) A messiási hitben kicsendülő befejezése szinte költői erejű. A könyv tartalma és előadása népszerű, de minden lapja elárulja, hogy mondanivalói mögött tudós ember áll. A magyar zsidó irodalom nélkülöz ilyen összefoglaló munkát. Goldziher Ignác ragyogó előadásai (»A zsidóság lényege és fejlődése.«) ötven év előtt íródtak. Amilyen nagy mulasztás, hogy ezek az előadások mindmáig fordítatlanul maradtak, annyira kívánatos volna, hogy I. Epstein könyvét olvasóközönségünk magyar fordításban kapja kézhez. Hiszem, hogy elsegíti a zsidóságot a helyesebb megítéltetés felé. Ilyesmi ma Angliában sem felesleges, nálunk meg éppen időszerű. DR SCHEIBER SÁNDOR