Képes Európa, 1996. július-szeptember (5. évfolyam, 27-38. szám)
1996-08-07 / 32. szám
AZ EDENBEN TERRE A BOMBÁTÓL rögtön összehívja a NOB végrehajtó bizottságát, hogy eldöntsék, szabad-e folytatni a versenyeket. Röviddel 2 óra előtt A robbanás zaja hamarosan eljut Washingtonba is. Leon Panetta telefonon felhívja Bill Clinton elnököt, akit mélységesen megdöbbent a merénylet. Mint később Clinton elmondta, apaként az első gondolata az volt, hogy csütörtökig az ő lánya is Atlantában volt, és Chelsea is kilátogatott az Olimpiai Parkba. Aztán már politikusként első szombati tévébeszédében mélyen elítéli a terrorakciót: - Nem hagyhatjuk győzni a terrorizmust! Az olimpiának folytatódnia kell! Clinton beszédét megelőzi a Fehér Ház, Georgia állam, Atlanta, a NOB és a szervezők képviselőinek hajnali telefonkonferenciája, amelyen megbeszélik a teendőket, s megegyeznek abban, hogy a kezdeti tervektől eltérően nem halasztják el egy nappal a szombati versenyeket. A NOB-iroda közzéteszi, hogy az olimpiai és a török zászlót is félárbocra kell engedni az olimpiai faluban, illetve a versenyhelyszíneken. 9 óra 15 perc Az olimpia központi buszpályaudvarán az eligazítók közlik velünk, hogy a sajtóközpontba nem járnak a buszok, próbáljunk gyalog eljutni oda, de az Olimpiai Park le van zárva. A sajtóközpont előtt már óriási a tömeg. Az ajtónál a rendőrök megállítanak. - Reggel kilenckor érkezett a parancs, hogy senki sem mehet be a központba - tájékoztat az egyik őr. Átkutatják az egész épületet. Közben látjuk, hogy tőlünk ötven méterre, a parkban rendőrök, katonák, tűzszerészek vizsgálják a robbanás környékét. Megnéznek mindent, négykézláb kúszva keresik a nyomokat. 11 óra táján Már bejöhetünk a sajtóközpontba és az NBC-n megnézhetjük azt az amatőr felvételt, amely egy férfiról készült az előző napon, amint éppen csomagot helyez el a robbanás helyszínén. Az arca nem látható jól. Vajon ő lenne a merénylő? 12 óra 25 perc A sajtóközpontba érkezik Woody Johnson, az FBI egyik atlantai vezetője, és sajtótájékoztatót tart. Elmondja, hogy hátizsákba rejtett, házi készítésű csőbomba robbant az éjjel a parkban. Egy szakértő, Frank McGuire később hozzáteszi, hogy olyan robbanószerkezetről van szó, amelylyel a kezdő, amatőr terroristák szoktak próbálkozni, mert rendkívül olcsón előállítható és könnyen hozzá lehet jutni a szükséges anyagokhoz. Azért sebesít meg sok embert, mert az ilyenfajta bombákba csavarokat és fémdarabokat tesznek, amelyek repeszként nagy erővel és meszszire repülnek. Woody Johnson elárulja még, hogy sikerült bemérniük azt a telefonkészüléket, ahonnan a merénylő felhívta a rendőrséget. A valószínűleg elmebeteg, magányos tettes nem volt túl szívbajos, a park közelébe telepített utcai telefonok egyikén jelentkezett be. A rendőrök nyomban elkerítették a területet, és lábnyomokat, valamint a készüléken ujjlenyomatokat keresnek. Közben újabb bombariadókról érkezik hír az Olimpiai és a Cheney stadionból, a Coca-Cola székháza elől, kora délutánig több mint harminc bejelentést kap a rendőrség gyanús csomagokról. Az egyik áruház előtt egy csomagot fel is robbantanak a tűzszerészek, később kiderül, hogy egyszerű vasaló volt benne. A páni félelem nemcsak a szervezőkön lesz úrrá, hanem a turistákon, egyes sportolókon is. A NOB vezetői azt tanácsolják, hogy azok a sportolók, akik már befejezték a versenyt, minél hamarabb utazzanak el Atlantából. Ugyanezt ajánlják a magyar csapat vezetői is. Igen ám, de mivel? Repülővel? Mindenkinek élénken él az emlékezetében a TWA-gép esete, amely röviddel az olimpia nyitánya előtt robbant fel New York közelében. Ráadásul több fenyegetés is érkezik, többek között az orosz sportvezetőket figyelmezteti valaki, hogy felrobbantja a gépüket. Július 28. Az atlantai repülőtér egyik vezetője a vasárnapi lapokban igyekszik megnyugtatni a turistákat, hogy minden korábbinál szigorúbb biztonsági intézkedéseket vezettek be. Lapzártánkig ennyi történt a robbanás után. Lehet, hogy mire e sorokat olvassák, kiderül, ki volt a tettes, azt azonban soha senki nem fogja tudni megmagyarázni, miért kellett ártatlan embereknek meghalniuk. Milyen célt szolgálhatott egy békés hotdog sütő meggyilkolása? Vagy miért kellett megölni azt az operatőrt, aki élete első olimpiáján éppen, az ember nagyszerűségéről akart tudósítani? Nem tudom, hogy földi léte utolsó pillanataiban mit örökített meg kamerájával, de az biztos, hogy azok a képsorok mindörökre más tartalmat kaptak, mint amiről beszéltek volna, ha a török kolléga - békésen hazatérve - maga montírozza filmmé... K. L.