Képes Ifjúság, 1973 (29. évfolyam, 1274-1310. szám)
1973-10-24 / 1302. szám
tott* A labda gömbölyű Interjú Puskás Ferenccel, a Panathenaikosz edzőjével cmrégiben Belgrádban járt Puskás Ferenc, az egykori magyar aranycsapat balösszekötője, a Real egykori gólkirálya, a Panathenaikosz mai edzője. Készségesen válaszolt néhány kérdésünkre. © Milyen az edzők sorsa Görögországban? — Aktív játékos koromban sokkal könnyebben éltem. Az edzőknek nagyon nehéz a munkájuk Görögországban. A munkaadók sokat követelnek, rövid időn belül nemzetközi sikert várnak. Ezt jól tudja a jugoszlávok közül Pálfi Béla, valamint Stankovic és Petrovic is, akik már 7-8 éve edzőként dolgoznak velem. Értékelik őket, mert jó futballisták voltak, most pedig szaktudásukat becsülik sokra. — Mi a különbség az 50-es és a 70-es évek labdarúgása között? — Az 50-es években a labdarúgás szórakoztató volt mind a nézők, mind a játékosok számára. Ma minden mérkőzés óriási harc a 0:0-ért vagy az 1:0-ért. Az ilyen labdakínzás nem kellemes a szemnek. Nem érthetek egyet azokkal, akik matematikai számításokra alapozzák a focit. Az utóbbi években kemény és gyors labdarúgásról beszélnek. Meg vagyok győződve arról, hogy a mi időnkben legalább olyan keményen játszottunk, és legalább olyan gyorsak voltunk, mint a mai focisták. Játékunk azonban sokkal látványosabb volt, sőt több gólt is rúgtunk. Manapság a pályán hat ember fut, régente, ha kellett, mind a huszonkét ember futott. 0 Csaknem két évtized távlatából hogyan emlékezik vissza a berni 2:3-as magyar—nyugatnémet világbajnoki döntőre? — Keserű szájízzel! Sokat írtak, beszéltek erről a mérkőzésről, de azt hiszem, még nem mondták meg az igazat. A világbajnoki döntőben már a tizenhatodik percben 2:0 arányban vezettünk a nyugatnémetek ellen. Azt hittük, hogy simán, legalább 8:3 arányban megverjük őket, akárcsak az előcsatározásban. Sajnos a kedvező helyzeteket nem használtuk ki. Majd kellemetlen meglepetés ért bennünket. Hirtelenében két gyors gólt kaptunk. Utána megijedt a csapat, ideges lett, így hát elvesztettük a mérkőzést. Nem azért nyertek a németek, mert valaki fölöslegesen került a csapatba, vagy mert valaki kimaradt. Még kevésbé azért vesztettünk, mert állítólag személygépkocsikat kaptunk ajándékba, azaz eladtuk a mérkőzést. Az emberi gyarlóság, a túlzott önbizalom, a büszkeség sodorta a lejtőre az akkori csapatot, a 2:0 után azt hittük, miénk a világbajnoki aranyérem. Sajnos ezzel az óriási baklövésünkkel megfosztottuk magunkat a világbajnoki címtől, habár akkor a magyar csapat a világ legjobb válogatottja volt. Olyan együttes sem azelőtt nem volt, és még sokáig nem is lesz. © Puskás Ferenc szerint miért nem jutott el a magyar válogatott a jövőre megtartandó világbajnokságra? — Ezért nem a labdarúgókat kell hibáztatni, hanem azokat, akik ma a magyar labdarúgást irányítják. Nem lehet tornatanári szemmel tekinteni a futballra. A magyar labdarúgó nem arra született, hogy naponta 10— 15 000 métert fusson. A magyar labdarúgó szellemileg és technikailag igen képzett. Az a baj, hogy mindenkiből szuperatlétát akarnak nevelni, így a játékos elveszti szellemi képességeit és technikai tudása nem domborodhat ki. Mennyire ismeri a jugoszláv labdarúgást? — Már nem annyira, mint régen, azt azonban tudom, hogy igen nagy gondokkal küzd a szövetségi kapitány. Máról holnapra sok játékost elveszített. Egyesek megsérültek, mások külföldre távoztak. Ma két játékost is nagyon nehéz pótolni, nem nyolcat. Egy Dzajic, egy Petkovic vagy egy Stepanovic hiánya bizonyára óriási visszaesést jelent majd a jugoszláv válogatottnak. A jugoszláv—magyar mérkőzés után a spanyolok nem titkolják derűlátásukat, de amennyire én tudom, még Kubáidnak is fő a feje, hogyan állítsa össze csapatát. Egy biztos, Garaté lesz a középcsatár. Kiváló játékos, valószínűleg sok borsot tör majd a jugoszláv védők orra alá. © Mi a spanyol védelem Achilles-sarka? — Manapság minden védelemre a biztonsági taktika jellemző. Ez ellen a gyors játék a legjobb orvosság, de főleg a mozgékony szélső. A jugoszlávok nem nevezhetők a gyors játék művelőinek. Inkább technikailag képzettek. Egyébként én sohase jósolok. Zágrábban minden lehetséges. Ez egy háromjeles mérkőzés, s tudja hogy van: a labda gömbölyű, főként oda megy, ahova rúgják. TÓTH Z. FERENC,, Fotó: PORMAH 1AJ Puskás Ferenc Képes ifjúság 25