Képes Kiállítási Lapok, 1873 (1-25. szám, Új Folyam 1-17. szám)
1873-06-10 / 12. szám
134 II. Lipót, belga király. (Arczképpel.) A napokban Bécset egy fejedelmi vendég hagyta el a visszatérés ígéretével. Ez a fejedelmi vendég, ki a legnagyobb érdeklődést mutatta az anyagi és szellemi haladás minden mozzanata iránt, a belga király volt. ,,Az alma nem messze esik fájától.“ Ez a régi jó közmondás I. Lipót fiára is illik s ez egyszersmind a legnagyobb dicséret, melyet a belgák jelenlegi királyára mondani lehet. II. Lipót nemcsak atyja trónját, de annak uralkodói erényeit is öröklé s ezekkel egyszesmind háláját azon szorgalmas iparos nemzetnek, melyet már Julius Caesar is az akkori Gallia legerőteljesebb népének jellemez. I. Lipót őszinte barátja és előmozdítója a tudományoknak és művészeteknek. A tudósok és művészek, kik a belga királyt környezik, nem győzik eléggé dicsérni a király szeretetreméltóságát s a tudomány és művészet iránti meleg érdeklődését. II. Lipót azonban országának anyagi és iparérdekeiről sem feledkezik meg. Már mint koronaherczeg gyakran látogatta meg a gyárakat s mindig élénken tudakozódott az egyes iparágak jelen állásáról s azok remélhető haladásáról. Trónra léptekor teljesen ismerte országát és annak életérdekeit s azóta szakadatlanul országának jólétén működött. A kiállításon, itt időzése alatt, naponkint megjelent s órákat töltött egyes osztályokban. A belga osztályon kivül más országok kiállítását is megtekintő s a figyelemreméltóbb tárgyakat érdeklődéssel szemlélte. A belgák fölvilágosult királya f. hó 4-én azon ígérettel hagyta el az osztrák fővárost, hogy nemsokára ismét visszatér s akkor még tüzetesebben fogja tanulmányozni a kiállítást. trónörökös, Wladimir herczeg, Károly Lajos és Rajner főherczegek s számos orosz és osztrák katonai méltóságok kíséretében jelent meg s kíséretével mindenekelőtt az orosz császári pavillonhoz hajtatott. Húsz percznyi időzés után a czár az orosz udvari épületet s ismét az iparpalota orosz osztályát tekinté meg. Az iparpalota azon osztályait, melyben a czár megjelent, két sorban fölállított rendőrség lepte el. Az iparpalota orosz osztályában találkozott a czár Ferencz József öfölségével s innét együtt mentek a Heustadel vizén túl s a magyar erdészeti pavilion szomszédságába eső orosz lakházba, majd ismét a művészeti csarnokba. Ő felségeik legtöbb időt az osztrák osztályban töltöttek s a czárnak itt valószínűleg legkiválóbb Matejko lengyel festő képei nyerték ki tetszését, mivel e festményeknél huzamos időt töltött. A czár és kísérete három és fél órai tartózkodás után 1 h0 órakor d. u. hagyták el a kiállítás helyét. A román fejedelemnő folyó hó 6kán keresztül utazott Bécsen és inkognitóban meglátogatta a kiállítást, illetőleg csupán csak a romániai osztályt. A japáni rendkívüli követ, kit a császár a világkiállítás tartamára küldött Bécsbe, azon kívül az első követ Tomomi Iwakoura, a második követ Hiroboumi Ito és Moska Yamagoutsi harmadik követ folyó hó 6-án meglátogatták a kiállítást. — Sano miniszter, Sangioura követségi titkár és a követség több tagja, — továbbá báró Calice főkonzul, K. Siebold tolmács és lovag Kronawetter korvett-kapitány kisérték őket. A kiállításon b. Schwarz főigazgató, Engerth lovag és Isbans osztrák bizottsági tagok fogadták a követséget. Miután a körcsarnok belsejében egy rövid szemlét tartotttak, mindnyájan felmentek annak tetejére, egészen a legfelső részig. Itt jódarabig élvezték a kilátást Bécs vidékére s a dunaszabályozási munkálatokra, a nagy szél miatt azonban kénytelenek voltak lejönni. Különösen az osztrák osztályban időztek s leginkább megbámulták a bőr-galantéria czikkeket. Meglátogatták még a magyar és orosz osztályokat is, továbbá a török kiállítást; végre a japáni osztályba mentek, hol huzamosabb ideig időztek: itt Iwakoura egyes kiállítóknak elismerését fejezte ki. Személyi hírek. Ferencz József ő felsége f. hó 6-ikán egészen váratlanul jelent meg a kiállításon, gróf Bellegarde főhadsegéd és Lőhneissen szárnysegéd kíséretében. Egyenesen az osztrák osztályba ment, hogy a czár által ajándékozott 17,000 ft értékű vázáért viszonzásul ajándéktárgyakat válogasson ki. Ezen ajándékot képezik: egy érez alapon nyugvó album, melynek fedelét egy szent Györgyöt ábrázoló festmény képezi; egy ékszerszekrény, úgynevezett Corbeille de marriage Rosenberg raktárából; egy czimernyomásokkal gazdagon ellátott bőrrel bevont asztal; egy gyönyörű kivitelű vadászalbum Rodeck testvérek kiállításából, továbbá három darab nagy német billikom és sörös kancsó. Ő fölsége az osztrák osztályból a magyar osztályba ment, hol ugyanazon czélból Fischer kirakatából egy porczellán vázát 5000 ftért s egy 1000 ft értékű porczellán asztalt vett meg. Ő fölsége Fischer kiállítása fölött megelégedését nyilvánítá ki. Az orosz czár f. hó 7-ikén hagyta el az osztrák fővárost. A kiállításon a czár az orosz KÉPES KIÁLLÍTÁSI LAPOK. Nemzetközi kongresszusok Bécsben. A tudományos kongresszusok hasznát vitatni és bizonyítgatni, ma már annyit tenne, mint vizet hordani a tengerbe. Oly szembeszökő nemcsak a tudományos, de a pusztán társaséleti összejövetelek haszna is, hogy nem vetnék el a sulykot, ha az ily gyűléseket a tudományos és társadalmi haladás egyik főtényezőjének állítanék. Érzik, tudják, fölfogják ezt ma már mindenütt. Hazánkban az utóbbi években szintén számos tudományos és társaséleti összejövetelt észleltünk. A jogászok gyűlése, mely ép akkor tanácskozik, midőn e sorokat írjuk, már negyedik éve, hogy a magyar jogállapot tisztázásán munkálkodik; az orvosok és természetvizsgálók tudományos és társaséleti vándorgyűlésüket évenként megtartják ; a magyar tanítók szintén adtak már életjelt magukról; a művészet s jelesen az énekművészet népszerűsítésére pedig a dalár-ünnepélyek hatnak. Az ily országos kongresszusok azonban sok tekintetben csak korlátolt hatásúak lehetnek. Eltekintve attól, hogy eredményeikben nagyobbára csak az illető országra szorítkoznak, nem nélkülözik, nem nélkülözhetik az egyoldalúságot. Hazai példát említünk. A magyar jogászgyűlés kimondotta a halálbüntetés eltörlését s kimondotta a humanisztikus érzetek azon hatása alatt, mely nálunk különösen a törvényhozás terén az utóbbi időkben uralkodóvá kezd válni. Ismerjük a jogászgyűlés jegyzőkönyveit s tudjuk, hogy a halálbüntetés eltörlése ellen fölhozható érvek sem maradtak említés nélkül, mindamellett az is bizonyos, hogy a jogászgyűlés mintegy a priori látszott az eltörlés mellett nyilatkozni. Az országos kongresszusok tehát mindig az illető országban uralkodó nézetek nyomása alatt vannak s következőleg az egyoldalúságtól sem szabadulhatnak. A nemzetközi kongresszusok előnye azonban ép nemzetközi voltukban rejlik. Egyesítvén a különféle országok tudományosságának, művészetének vagy iparának képviselőit , egyesítik egyszersmind a fönálló különféle irányokat is, s ezáltal fontosságuk és a haszon, melyet ily kongresszusok az általános haladásra gyakorolnak — kézzelfoghatóvá válik. A bécsi kiállítás ily nemzetközi kongresszusokban is gazdagabb lesz, mint elődei s remélhető, hogy a kiállítás ideje alatt tartandó kongresszusok az eddigi nemzetközi hasonló gyűléseket eredményeikben is fölül fogják múlni. Folyó hó 16-án nyitják meg a kongreszszusok sorát a világ minden részéből Bécsbe sereglő sörfőzők. A tárgy, mely fölött tanácskozni fognak, sokkal fontosabb, mint első pillanatra látszik. Ha a tudományos kérdéseket életbevágóknak nevezzük, úgy az ital kérdése, a sör olcsóvá tétele nem kevésbbé életbevágó. A sörfőzők kongresszusa után egy hónapra a szövetiparosok fognak összeülni, hogy a fonál számmal való egyesítése fölött tanácskozzanak. Augusztus hóban fog megtartatni a legtöbb kongresszus. Ekkor jőnek össze a tanítók és a vakok intézetének igazgatói, ekkor fog megvitattatni a szabadalom kérdése, s következni fog reá a nemzetgazdák, len- és vászoniparosok s a bányászok nemzetközi kongresszusa. Szeptember hóban ülnek össze az orvosok is s valószínűleg még e hóban, ha nem, úgy októberben fog megtartatni a pénzjegyek és értékpapírok egyesítése fölött tanácskozandó kongresszus; mindezeken kívül a madarak védelmének és az erdészeti ügyeknek megvitatására is külön kongresszus van kitűzve. Mind e kongresszusok általános érdekű kérdésekkel foglalkozandnak s azért tanács