Képes krónika, 1930. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1930-07-06 / 27. szám
A Heti Krónika Írta: Tóth László Neked csak egy szavadba kerül — mondta az ismeretlen fiatalember, akitől egy perccel előbb tudtam meg, hogy rokonom és aki Marci bácsi és Abigél néni, legmelegebb üdvözletét hozta a nagy alföldi városból. Szégyenkezve kellett beváltanom magam-hogy én az utolsó negyven esztendőben teljesen agoltam a derék jó Marci bácsit és az édesAbigél nénit, akik pedig engem, most megrokonom állítása szerint, annyit emlegetnek a szeretettel gondolnak rám. Igaz azonban, én ma hallottam róluk először. Marci bácsit ismerek néhányat az országban, de az atyaiban egyet sem. Viszont Abigéllel életemben ettővel találkoztam, az egyikkel az irodalomihol is Arany János verse szerint Bárczy гк volt titkos arája, a másikkal pedig ötéves Kan Szentendrén, akinek ismét hitem szerint be kell kerülnie az irodalomtörténetbe, teel arra, hogy róla írtam örökértékű első velamely három sorból állott és úgy szólt i « Abigél: Abigél — Addig él, — Ameddig a lámpabél!...» Ebben a jóslatomban viszont — úgylátszik — csalódtam, mert amint most ime kiderült,az Abigélek hetven évig is tudnak élni,sőt pontosan emléskezni a negyven és fél évelőtti eseményre, hogy én a világra jöttem, midőn is állítólag nyolcnapos koromban először és utoljára találkoztam volna Marci bácsiékkal. A hirtelen előtörő rokoni szeretettőlkétségkívül meg lettem volna hatva, ha az üdvözletek iozója rövid bemutatkozás után, amelyben közölte »jb.ii, hogy ilyen és ilyen Pistának hívják, harmincötéves, nős, két gyermek apja, okleveles ^gyógysze- iljjész és ezidőszerint állás nélkül. — nem nyilvánította ^Ha Marci bácsinak és Abigél néninek ,azt az jj^^Etlen, igazán csekély óhajtását, hogy neki, már шЫ ilyen és ilyen Pistának sürgősen adományoztas.Sem egy patikajogot, mert hiszen — neked igazán egy szavadba kerül! * »Amikor megpróbáltam a hirtelen nekem szerífelt rokoni követelés elől azzal kitérni, hogy elvieyaisége vagyok minden protekciónak, de különösen ■óképpen a gyógyszertárak adományozása ügyé- s bajos valakit ajánlani, mert hiszen ezt a mister úgyis a legalaposabb szakvélemények alap■P adja ki, de még annak a falunak, amelybe a ■fikát kérik, nincsen is megfelelő számú lakosa. Mint a törvényes rendelkezések megkívánnak, az én kedves új Pista öcsém azonnal kijelentette, hogy Lili Marci bácsiék, sem ő nem várták, hogy én ilyen módon fogom viszonozni az ő ,nagy rokoni bizalmukat, amikor mindenki tudja, hogy" énmilyen jóban vagyok a miniszterekkel és államtitkárokkal, nemkülönben az összes polgármesterekkel és főispánokkal, valamint az összes képviselőkkel s az összes törvényhatósági bizottsági tagokkal, ennélfogva igazán a legkevesebb, hogy állást foglaljak mellette, mert végre is, ha a famíliában valakinek az Isten fölviszi a dolgát, annak kutyakötelessége a rokonait segíteni és különösen neked, kedves Laci bátyám, akiről mindenki tudja, hogy milyen jó szíved van, éppen te nem zárkózhatsz el éppen csak az én kérésem elől, amikor neked úgyis igazán csak egy szavadba kerül! Erre azt feleltem megsemmisülve, hogy rendben van, majd meglátom, mit lehet csinálni és majd megírom. Én tehát most ezt teszem. Megírom. Megírom neked kedves Pista öcsém és magának, kedvesi Marci bácsi és magának, kedves Abigél néni és maguknak, összes kedves Pisták, Marcik, Mihályok, Jánosok, Sándorok, Gáborok, Péterek és Pálok, Abigélek, Mincik, Mancik, Mariskák, Juliska, Jutka és Panna nénik, hogy én semmiféle protekciós levelet nem írok sem olyan nagy úrnak, akit jól ismerek, sem olyan nagy úrnak, akit nem ismerek. Nem írok pedig nem azért, mintha a maguk ügyét-baját, kérelmét vagy kívánságát nem tartanám esetleg helyesnek, méltányosnak, vagy pedig jogosnak, hanem egyszerűen azért, mert legőszintébb meggyőződésem szerint már nem érdemes. A protekció ugyanis annyira elérte már nálunk Magyarországon azt a legmagasabb csúcspontot hogy legutolsó segéd-altiszt-gyakornok-jelölti állásnál is a kinevezést intéző fiókjában tízszer és húszszor megszorozva feküsznek a kegyelmesek és méltóságosok ajánló sorai, minthogy minden pályázó legalább tíz pártfogót keres és mind a tizet ráönti a miniszterre, államtitkárra, polgármesterre, alispánra vagy vezérigazgatóra Én azt hiszem, ma már el sem olvassák a protegáló leveleket, úgy, hogy szinte azt kezdem hinni, hovatovább semmiféle protekció sem fog érvényesülni, hanem az intézkedő köröknek kénytelenkelletlen muszáj lesz a valódi érdemet, rátermettséget és képzettséget kiválasztani, mert saját érdekük lesz, hogy minden pártfogó levélíró előtt nyilvánvaló legyen a kinevezés jogossága, szükségessége és igazsága Azt merném mondani,, hogy a protekció réme már félig fölfalta önmagát. Mihelyt ki fog múlni, én azonnal megkezdem, újra a protegáló levelek írását. De addig nem! Szünetet kérek! 3 Szépirodalmi, művészeti és társadalmi hetilap Megjelenik hetenkint Budapest, 1930 július 6. ELŐFIZETÉSI ÁRA AZ ELŐFIZETÉSI DÍJAK POSTAUTALVÁNYON KÜLDSZERKESZTŐSÉG : V. KERÜLET, HONVÉD-UTCA 10 ÉVRE A GYERMEKLAPPAL EGYÜTT 7EHETŐK, VAGY VALAMELY BANK ÚTJÁN A «.5._ TÁVBESZÉLŐ : AUT. 127-47, 127-48, 130-06, 218-84 KÜLFÖLDRE 10 PENGŐ, CSAK A REGÉNYSZÁMÚ POSTA TAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMKIADÓHIVATAL , V. KERÜLET, HONVÉD-UTCA 10 MELLÉKLETTEL 850 LEILÁN ÁTUTALHATÓK TÁVBESZÉLŐ : AUT. 127-47, 127-48, 130-06, 818-84