Képes Néplap és Politikai Hiradó, 1882. július-december (10. évfolyam, 27-53. szám)

1882-10-22 / 43. szám

KÉPES NÉPLAP ÉS POLITIKAI HÍRADÓ 343 heti színház művésze lépett föl a magas emelvényre s elszavalta Endrődy Sándornak ez alkalomra irt pályanyertes költeményét. — Reményi Antal, a bizottság jegyzője, fölhívta a város hatóságát, hogy vegye át a bizottságtól a szobrot és viselje gond­ját. Gerlóczy Károly alpolgármester válaszolt. Kijelentette, hogy a törvényhatóság ép oly gondos kegyelettel fog őrködni a szobor fölött, mint a mily lelkesen iparkodott annak létreho­zását erkölcsileg és anyagilag gyámolitani.­­— Még a dalegyletek énekelték Kölcsey «Hymnuszát», s ezzel a leleplezés ünnepe véget ért. A közönség pedig özönleni kezdett a szobor körül, hogy közelről is lássa­n megtekintse a pompás koszorúkat, melyek körülbelül 8—10,000 frt értéket képviseltek, oly összeget, a­miből igen szép irodalmi alapítvány tett volna ki. A lakoma. A fővárosi vigadó dísztermében 4 órára gyü­lekeztek az ünnepi lakomára. Az asztalnál Ráth Károly főpol­gármester, mellette Tisza és Trefort miniszterek foglaltak he­lyet. Jelen voltak a vidéki küldöttek is. A pohárköszöntések közül Ráth Károly mondta az elsőt a királyi családra; aztán Szász Károly a költő emlékére; Gerlóczy alpolgármester a kormányra; Tisza miniszterelnök az irodalomra és mű­vészetre ; J­ó­k­a­i a távollevő Reményi­ Edére ; V­a­d­n­a­i Károly a fővárosra; Sárkány József a Petőfi-társaságra; P­u­l­s­z­k­y Ferencz a szobor művészére; Huszár Adolfra; Reményi An­tal a szobor öntőjére, Turbain Károlyra, ki jelen volt; Komócsy József, a szobor bizottságára; Földváry Mihály alispán Petőfi szülőmegyéje nevében üdvözlé a fővárost. A lakoma alatt üdvözlő sürgönyök jöttek a buka­resti magyaroktól; a bécsi magyar egyletektől; Prágából a cseh hirlapiró-egylet elnökétől; Bratek Ferencztől, Petőfi cseh fordítójától ;a m­aros­vásárhelyi Bem-szobor bizott­ságától, stb. Naptárak 1883-ra. Mint minden évben, úgy ez idén is egész sorozata jelent meg a naptáraknak a Franklin-társulat, magyar irodalmi intézet kiadásá­ban. Régi ismerősök, a­kik évek hosszú sora óta, némelyik már husz­­huszonötödik éve, bekopogtat a magyar ember ajtaján, s ott szíves fogadtatásra talál és állandó helye lesz az asztalon álló egy esztendeig. Változatos tartalommal jelenik meg mindenik, többnyire a lefolyt év eseményeiből merítve tartalmát, melyet képekkel igyekszik még érde­kesebbé tenni, s valamennyi el van látva az országos vásárok teljes jegyzékével. Íme itt elősoroljuk az új naptárakat, s minthogy a mi olvasóink közt is legtöbb a gazdaember, kezdjük a gazdasági szaknaptárakkal. Falusi gazda naptára a magyar gazdák, kertészek, lelkészek és tanítók számára. 19-ik évfolyam. Szerk. Sporzon Pál. E jelesen szer­kesztett naptár tartalmából kiemeljük a következő közhasznú és ok­tató közleményeket: Miért nem versenyezhetünk Amerikával; a trá­gyáról; az aranka kiirtásáról; a hótakaró fontosságáról; mitől függ a takarmány tápereje ; bárányok takarmányozása, nevelése, orvoslása; a zöldfák ármány-etetés és legeltetés szabályai; a gyomirtás ; a búza tavaszi fogasolása és kengerezése ; borászati rész ; gazdasági gépek (számos képpel); széna készítés; csikónevelés; mikor legizletesebb a gyümölcs; a romlott széna értéke; a talaj beéredése ; az üszög; a kaszálókról; a vetések óvszerei; cselédlakok építése ; s még számos más szakczikk után hasznos tudnivalók, havi teendők emlékeztetője. Ara 80 kr. Borászati naptár. 10 ik évfolyam. Szerk. dr. Nyári Ferencz. E szintén jelesen szerkesztett naptárban ismertetve van az országos központi minta-pincze szabályzata. Bálint bácsi jó tanácsai minden egyes hóra, természettudományi rész, népszerű magyarázatával a viharoknak s a mi azokat kiséri, a villámhárítók alkalmazása, sző­­lészeti rész 8—10 czikkel, borászati rész ugyanannyival, kertészeti rész, a gyümölcsfák cserépben neveléséről, végre mulattató rész. Ara 80 kr. István bácsi naptára 1883-ra, alapitá Majer István, szerkeszti Kőhalmi K. tanár. 28 dik évfolyam. Ez, valamint a Duzs Sándor által szerkesztett s 29-dik évfolyamába lépő ..Protestáns naptárat sokkal jobb ismerősök, semhogy hosszasan kellene ismertetnünk. Emebben talájuk az idén a protestáns egyház nevezetességei sorában Vály János, Szász Domokos, Szegedi Sándor arczképeit és életrajzait s a szegedi evang. ul templom rajzát, elbeszélést Könyves Tóth Kálmán­tól, Bodon Józseftől, Bihari Kálmántól; több költeményt, egyházi és nevelésügyi czikket stb. — Az ,.István bácsi naptárá­ban Simor prí­más arczképét és bajcsi nyaralójának rajzát, Munkácsy arczképét, ennek Krisztus képével, majd tartalmas mulattató és ismeretterjesztő részt. Ára mindeniknek 50—50 kr. Honvéd-naptár, 16-ik évfolyam. Szerk. Áldor Imre. Közli Kál­­noky Gusztáv közös külügyminiszter, Asbóth Lajos honvédtábornok, Gábor Áron 1848—9-ki szabadsághős, Henneberg Károly mai hon­védtábornok és Szende Béla arczképét, több képet a hadgyakorlatok­ból, a boszniai csatatérről, elbeszéléseket a katonaéletből. Ára 60 kr. Kossuth naptár, 13-ik évfolyam. Szerk. Honfi Tihamér. Foly­tatja «Lajos bácsi történetét» az előbbi évfolyamokból, Kossuth bú­csújával a haza határától, közli Jókai versét II. Rákóczi Ferencz emlékére, Asbóth tábornok, Szarvady Frigyes, Simonyi Ernő, gróf Teleki Sándor, Garibaldi arczképeit, költeményeket, elbeszéléseket. Ára 40 kr. Lidércz-naptár, 22-ik évfolyam. Tartalmát leginkább elbeszélé­sek, útirajzok Észak-Afrikából, Boszniából, Oroszországból képezik. Ára 60 kr. A Népzászlója naptár, 15-ik évfolyam. Szerk. Aldor Imre. Képei­nek elseje Erzsébet királyné mellszobrát tünteti föl s egy másik arcz­képét, mely udvarhölgyei körében tünteti föl a királynőt, ismerteti a vörös kereszt egyletet, a szent gotthárdi vasutat, képet ad Bismarck szobájáról, közli Milán szerb király arczképét, elbeszéléseket és vegyes rovatot. Ára 40 kr. Nevessünk, uj humorisztikus naptár, 14 ik évfolyam, a gyönyö­rűséges 1883-iki esztendőre megcsinálta volt egy «asztromókus». Ára 40 kr. A magyar nép naptára, 28-ik évfolyam. Szerk. ifj. Tatár Péter A legolcsóbb füzetes naptár képekkel. Ára 30 kr. Uj fali naptár, egész ívben, ára 20 kv. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház, miután a pénzügyminiszter előterjesz­tette az 1883-iki költségvetést, és megválasztotta a delegáczió tagjait, elnapolta üléseit e hó 14-én a jövő hó 15-ikéig. A mi­niszterelnök részletesen felsorolta, hogy mely törvényjavaslato­kat és mily sorrendben óhajt a kormány tárgyalni november 15-ikétől kezdve. A ház ülései meglehetősen nyugtalanok voltak, mint min­dig, ha interpellácziók töltik be a napirendet. Most pedig majd minden ülést interpellácziók foglalkoztattak, s a miniszterek azonnal válaszoltak. A pozsonymegyei zavargások következtében a belügymi­niszter által hirtelen elrendelt, de ki nem hirdetett statárium miatt két interpellác­ió történt. Mocsáry Lajos mint a me­gyei önkormányzatot sértőt, emelte ki, hogy a belügyminiszter statáriumot rendelt, a­nélkül, hogy a megye kérte volna. Mo­csáry nem érintette a zsidóügyet, de Simonyi Iván már nem­csak az önkormányzat megsértését hangsúlyozta, hanem azt is kérdezte, hogy hasonló okokból eredő zavaroknak elejét veendő, fog-e intézkedéseket tenni a kormány, miután ő ez okokat mélyebben gyökerezőknek tartja. Tisza belügyminisz­ter Mocsárynak azt válaszolta, hogy a statárium elrendelése által csak módot akart adni Pozsony megyének, hogy ha netán a zavarok növekednének, a kellő intézkedéseket haladéktalanul életbe léptethesse. Simonyinak válaszolva, a miniszterelnök már a zsidóügyet is érintette, s kijelentette, hogy azon felfogás szerint, a­mint ezt szeretik némelyek tekinteni, nem fog intéz­kedésekről gondoskodni, mert az eddigi törvényes eszközöket elégségesnek találja; de ha az izgatás által ez kevésnek bizo­nyulna, akkor a szigorúbb intézkedéseket megteszi. Ha pedig a zsidó­kérdést társadalmi és közgazdasági szempontból tekintik, mint Simonyi is, akkor az uzsoráról, a polgári házasságról, az ipartörvényről szóló javaslatokban foglaltatik intézkedés. Si­monyi elégedetlen volt a válaszszal és fejtegette, hogy a zsi­dóság idézi elő az anyagi romlást, befolyást biztosított magának mindenütt. Ez okból kérte a házat, hogy ne vegye tudomásul a miniszter válaszát, hanem tűzze ki vita tárgyává. De a ház többsége tudomásul vette. A tisza­eszlári esetben két interpelláczió volt egészen ellen­kező irányból. Ó­n­o­d­y Géza a­miatt interpellálta az igazság­ügyminisztert, hogy Havas kir. alü­gyész erőszakolta Karancsay fogházőrt, tenne tanúságot, miszerint a vádlottakat kínozták. Kérdi tehát, hogy nem hajlandó-e az igazságügyminiszter föl­menteni a vizsgálat vezetésétől az alügyészt. Pauler azt válaszolta, hogy az eset most van hivatalos vizsgálat alatt, s ennek eredményét be kell várnia. Csernátony Lajos a bel­ügyminisztertől azt kérdezte, hogy tekintettel a Nyíregyházán uralkodó hangulatra, olyannak tartja-e e helyet, hogy ott biz­tosítva van a vádlottak védelmének teljes szabadsága és az igazságszolgáltatás részrehajlatlan méltósága ? Tisza kijelen­tette, hogy lesz gondja az igazságszolgáltatás szabadságának megvédésére. Az október 12-iki ülést teljesen a pénzügyminiszter vette igénybe, a­ki benyújtotta az 1883-iki költségvetést és részletes előterjesztést tett a pénzügyi helyzetről. A kormány-

Next