Képes Sport, 1969. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1969-07-01 / 26. szám
Tavaszi—őszi, őszi Az országos labdarúgó-értekezleten sok szó esett a bajnokság lebonyolításáról, a jelenlegi tavaszi—őszi rendszer megszüntetéséről, az őszi,—tavaszi rendszer visszaállításáról. Nézzük meg közelebbről ezt a kérdést, illetve az ezzel a tárgykörrel összefüggő kérdéseket és kíséreljük meg körvonalazni a válaszokat is. Kérdés: Miért szerepelt az értekezleten feltűnően nagy súllyal a bajnokság lebonyolításának módja? Mi indokolja, hogy ezen a téren a nem kis megrázkódtatást jelentő „háromfordulós” bajnoksággal letérjünk a tavaszi—őszi rendszerről és visszatérjünk az őszi —tavaszira? Válasz: Sajnos, nekünk külön tehetségünk van ahhoz, hogy a főkérdéseket elhanyagolva mellékkérdésekkel foglalkozzunk, s ilyen módon a legfontosabb kérdésekről eltereljük a figyelmet. Minden józan szakember előtt világos, hogy rossz a magyar labdarúgás edzésrendszere, a játékosok nem edzenek, nem gyakorolnak eleget, s ez odáig fajult, hogy hovatovább nemcsak a mérkőzéssorozatokat nem bírjuk, hanem, hogy úgy mondjam, a félidő-sorozatokat sem. Két félidőt nem tudunk egymás után teljes erőbedobással végigjátszani. Az alapos, az eddiginél erősebb munkát nem pótolja egy olyan élterelő hadmozdulat, mint az őszi—tavaszi, tavaszi—őszi kérdés felvetése. Szögezzünk le egy alapkérdést. Akár ősszel, akár tavasszal kezdjük meg a bajnokságot, ez nem változtat hazánk éghajlati viszonyain, sem azon a tényen, hogy egy évben 365 nap van. Kérdés : Ezek szerint tehát mindegy, hogy őszi—tavaszi, vagy tavaszi—őszi? Válasz: Nem mindegy. A tavaszi—őszi a jobb. Ez felel meg legjobban a magyarországi viszonyoknak. Kérdés: Biztos ez? Hát nem jobb, ha tavasszal, vagy mondjuk, júniusban végződik a bajnokság, jó pályákon, kedvező időjárásban? Nem jobb, ha ilyenkor játsszák le a bajnokság hajráját, s nem novemberi, decemberi hóban, sárban, fagyban, közönség nélkül? Válasz : Teljesen fölösleges hóban, sárban, fagyban játszani. A bajnokságot március első vasárnapján kell kezdeni és október utolsó vasárnapján befejezni. Kérdés : Hogyan? Válasz: Számoljunk. Ha tizenhatos az NB I létszáma, akkor ez harminc fordulót jelent. Vegyünk nyolc válogatott mérkőzést még hozzá. Minderre 35 vasárnap áll rendelkezésre. Számítsunk két hét szünetet a tavaszi és őszi fordulók között. Nem szabadságot, nem pihenőt, hanem mérkőzésszünetet. Ez azt jelenti, hogy négy hétközi fordulót kell játszani. Ezt a közönség is szereti, s arra is akalmas, hogy jó edzés legyen a mérkőzés-sorozatokhoz. Kérdés: Ez afféle folytatólagos, „non-stop” bajnokság lenne? Válasz : Igen. Ez a legjobb,legsportszerűbb megoldás. Kérdés: Nem túlságosan meleg a július a labdarúgáshoz? Válasz : Az időjárás eléggé kiszámíthatatlan, s az elmúlt évek során gyakran voltak hideg júliusi, augusztusi napok. De különben is, fontos válogatott mérkőzéseket játszanak forró melegben, világbajnokságokon és olimpiákon egyaránt. Egy másik szempont: vannak már esti világítású pályák is, s nincs kellemesebb, mint egy kánikulai nap után az esti mérkőzés. Kérdés : De nem hiányzik a játékosoknak a nyári pihenő? Válasz: A pihenő kérdése is egyike azoknak a mellékkérdéseknek, amelyekkel elterelik a figyelmet a főkérdésről. Mintha a magyar labdarúgásnak az lenne a legnagyobb baja, hogy kevés a pihenő és nem az, hogy kevés a munka. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy hétközben is lehet pihenni, sőt napközben is, hogy meg ne feledkezzek az éjszakai nyugodalomról, az ágyban való nyolc-kilenc órai alvásról, a sportszerű életmódról. Általában azok a labdarúgók szoktak fáradtságról panaszkodni, akik egy átmulatott éjszaka után nehezen emelik a lábukat az edzéseken. Kérdés: De megfosszuk a játékosokat a nyaralástól? Válasz : Aki élsportoló, válogatott sportoló akar lenni, a világ élvonalában akar maradni játékos-pályafutása alatt, annak talán mégsem az a fő szempontja, hogy részt vehet-e a strandidényben, vagy nem. A kiemelkedő sportteljesítményt nem adják ingyen, annak érdekében bizonyos kedvtelésekről le kell mondani. A nyaralás fogalma amúgy is megváltozott az elmúlt években, s helyébe az üdülés fogalma lépett. Ez pedig nem függ az évszakoktól, s ma már egyre nagyobb azoknak a száma, akik az őszi és a téli üdülést kedvelik. Sportoló, játékos, versenyző számára alig lehet károsabbat elképzelni, mint a strandolás, a napozás. Ezt jól tudják az atléták, de nem tudják a labdarúgók. Kérdés: Mit jelent a nyári kéthetes szünet? Válasz: Mérkőzésszünetet, idegi pihenőt, előkészületi lehetőséget az őszi idényre. Kérdés: Visszatérve az őszi hajrára, mégis, nem kedvezőbb a májusi, vagy júniusi bajnoki hajrá, mint az őszi, az októberi? Válasz : Nem. Az októberi a kedvezőbb. Októberben jobb az időjárás a labdarúgás szempontjából. Kérdés: Biztos ez? Manapság divat kijelentő mondatokkal vitázni bizonyító tények nélkül. Ki mondta, hogy október kedvezőbb? Válasz: A Meteorológiai Intézet. Az utóbbi 25 év átlagát tekintve októberben sohasem volt plusz hat foknál alacsonyabb a hőmérséklet és plusz húsz foknál magasabb, vagyis októberben általában eszményi labdarúgó idő van. Az októberi esős napok száma egyharmaddal kevesebb, mint a júniusi esős napok száma. Emlékezzünk Medárdra! A szeles napok száma júniusban negyven százalékkal több, mint októberben. De még a Meteorológiai Intézet pontos táblázataitól eltekintve is mindenki jól emlékszik a már hagyományos szép októberi őszökre. Kérdés: Mikor pihenjenek a játékosok? Válasz: A bajnokság velejedése után. Tehát például novemberben. Négy hétig! Ez általában több, mint az ország dolgozóinak szabadsága. Decemberben hozzá lehet kezdeni a felkészüléshez. Tény az, hogy nálunk télen nem lehet futballozni, de az előkészületekre, az alapozásra eszményi idő. Lehet tornateremben dolgozni, lehet szabad téren is, amikor az időjárás erre alkalmas. Lehet erősödni, lehet csiszolni a technikát, lehet elméleti megbeszéléseket tartani, taktikailag képezni a játékosokat. Februárban már lehet mérkőzéseket is játszani. Kérdés: Hol? Válasz : Vagy idehaza, hiszen elképzelhető, hogy erre megfelelő az időjárás, s rendbe lehet hozni a pályákat. Vagy külföldön, délen portyamérkőzéseken. S akkor március első vasárnapján elkezdődhet a bajnokság. Kérdés: A non-stop tavaszi—őszi bajnokság? Válasz : Nem. A non-stop tavaszi—nyári—őszi bajnokság. Tudniillik például az angolok, akiktől átvettük az őszi—tavaszi bajnokság rendszerét, nem őszi—tavaszi bajnokságot játszanak, hanem őszi—téli—tavaszit. Vannak időszakok, például a karácsonyi és a húsvéti ünnepiek alatt, amikor négy nap alatt három bajnoki mérkőzést játszanak, méghozzá kemény mérkőzéseket, utazással, rendszerint nehéz, mély pályákon. Kérdés: Nem ártalmas ez a nagyarányú megterhelés? Válasz: Úgy látszik, nem. Az angolok egy évad alatt több, mint hatvan nehéz mérkőzést játszanak, s érdekes, hogy az angol játékosok általában „tovább tartanak”, hosszabb a játékos-pályafutásuk. Nemcsak olyan kivételekre gondolok, mint Meredith vagy Matthews, hanem arra, hogy az angol játékosok általában megközelítik vagy el-elhagyják a negyvenedik évüket, mire visszavonulnak. Pedig az angol ligák 22 csapatból és nem 16-ból állnak. Kérdés: Talán kevés a tizenhat? Válasz: A nyolchónapos idény 18-as NB I-et is elbírna. És erre előbb-utóbb úgyis sor kerül. Szélesedik a sport, a labdarúgás alapja. Vidéki városaink egyre inkább nagyvárosok lesznek, nagy ipari központok épülnek több tízezres munkáslétszámmal. Ezek a központok igénylik a legnépszerűbb sportág reprezentatív megnyilvánulását, az NB I-et. Egy nagy vidéki központhoz szinte hozzátartozik az NB I-es csapat. Ehhez lehetőséget kell nyújtani. Kérdés: De hogyan lehet ehhez elegendő határnapot találni? Válasz : Könnyen. Ha tizennyolcas lenne az NB I létszáma, akkor nem négy, hanem hat hétközi fordulóra lenne szükség. Egészséges, jól edzett.