Képes Sport, 1971. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1971-02-23 / 8. szám
0 1111. évi február hó 17-én, vasárnap flőhilán 3 órakor a „Budapesti Torna-Club“ és a „Budapesti Sport-Club“ I-ső csapatai között Footall-Mérkőzés az 1908 évi bajnoki czímért A mérkőzés színhelye a csömöri úti millenáris versenypálya. Ugyanott délután 14 órakor a n-ik csapatok mérkőzése. Helyárak: Tribünjegy 2 kor. Sportjegy a tribünre 1 kor. I-ső hely fülőhely 1 kor. Il ikitely 40 sér Villamos közlekedés zuglói kocsikkal. Megállóhely: Buffet Az első magyar labdarúgó bajnoki mérkőzés plakátja. Az időpont: 1901. február 17.... És ugyanennek a mérkőzésnek (BTC-RSC) a kezdőrúgása ... Horváth Ferenc írja a „Sportvilág” 1910. december 26-án megjelent számában: „Éppen tíz esztendeje, hogy mint kezdő sportember, a Ferencvárosi Torna Club football-csapatának vezetését átvettem. Alig 2—3 havi működésem alatt már szemembe ötlött a football-sport akkori állapotának sok visszássága, mely igen megnehezítette különösen a kezdő egyleteknek működését. Nem volt fórum, hova a kezdők, gyengék védelemért fordulhattak volna. Úgy történt minden, ahogy azt a hatalmasabbak akarták. Hiszen ma is jobbára úgy történik, de ma már mégis vannak megszabott határok, törvények, melyeken túllépni bajosan lehet bárkinek is, legfeljebb azoknak határain belül érvényesül a nagyobb erő. Nem sokat haboztam. Először a sportkörök vezetőinél puhatolóztam és csináltam hangulatot az eszmének, egy közös fórum, a szövetség megalakítása érdekében. Mikor ez már sikerrel kecsegtetett, clubom elé vittem az eszmét és úgy a football-osztály, mint a választmány lelkesen fogadta, s összehívtuk a társegyleteket közös értekezletre. Régen volt. Éppen 10 éve múlt most, december 22-én. Az értekezletből megszületett a Magyar Labdarúgók Szövetsége. Azt hiszem, senki sem bánta meg. Annyi dicsőséget, a magyar névnek a külföld előtt akkora jelentőséget és elismerést kevés más sporttestület szerzett — tíz év alatt.” Íme, a több mint 60 esztendővel ezelőtt megjelent cikk, amely a magyar labda- Bajnoksághetven esztendő óta rúgás talán legfontosabb eseményére emlékszik vissza. Illetve a nagy eseményt, az MLSZ megalakulását elősegítő értekezletre. Két előkészítő közgyűlés után 1901. január 19-re összehívják a Magyar Labdarúgók Szövetsége alakuló közgyűlését. Ezen 13 fővárosi egyesület és a Millenáris-pályát építő Budapesti Versenypálya Szövetség képviselteti magát. A hőskor képviselői: BAK, BEAC, BSC, BTC, Budai Ganzgyár, FTC, Ganz-Vagongyári TLT, „33” FC, MAC, MFC, MUE, Műegyetemi FC, Postás. Az elnöki tisztet Iszer Károlynak (BTC) ajánlják fel, ő azonban mást javasol önmaga helyett. Az első elnök így Jász Géza (MFC), az első főtitkár pedig Horváth Ferenc (Ferencvárosi TC). Az István Főherceg Szálloda különtermében lezajlott közgyűlés után hamarosan elkészül az új alapszabály, 1901. február 4-én sor kerül az első tanácsülésre, amelyen már nyilvánosságra hozzák az első magyar labdarúgó-bajnokság kiírását a két osztályban. Az I. osztály öt csapatból áll: Budapesti Torna Club (BTC), Műegyetemi Football Club (MFC, a későbbi MAFC), Magyar Úszó Egyesület (MUE), Ferencvárosi Torna Club (FTC), Budapesti Sport Club (BSC). A II. osztályban nyolc csapat szerepel, köztük az UFC. Ez nemsokára egyesül egy másik újpesti sportegyesülettel, az UAC- cal, majd együttesen beolvadnak a már 1885-ben megalakult Újpesti Torna Egyesületbe. A bajnokság országos jellegű ugyan, s bár vidéken is javában rúgják a labdát, egyelőre csak fővárosi egyesületek vetélkednek a bajnoki címért. A távolságok, az utazási költségek pillanatnyilag még túl nagy terhet jelentenének a legtöbb egyesület számára. A szövetség vezetői rendkívül tevékenyek. Február 16-án hagyják jóvá a játékszabályokat (az angol liga-bajnokság szabályainak mintájára), s már másnap sor kerül az első bajnoki mérkőzésre. A vezetők tudnak ugyan olyan külföldi példáról, amely szerint őszi-tavaszi rendszerben folyik a bajnokság, de mindanynyian — főleg a játékosok — türelmetlenek. Bajnoki pontokért szeretnének már játszani az eddigi barátságos és olykori nemzetközi mérkőzések helyett, nem akarnak fél évet veszíteni. A mai Millenáris-pálya helyén levő régi „Mili”-n kerül sor az első bajnoki viadalra, a BTC—BSC mérkőzésre. Játékvezető: Speidl Zoltán (BEAC). A pirosfehér mezes BTC 4:0 (1:0)-ra győz a zöldfeketében játszó BSC ellen. Ray Ferenc lövi a magyar labdarúgó bajnokságok napjainkig hét évtizedes történetének első gólját. Az a Ray, aki az első labdák egyikét behozta az országba. Róka János a II. félidőben három gólt lő, így tehát az első magyar bajnoki „football”-mérkőzésen megszületik az első mesterhármas, aminek a régi — angol — neve: hat trick. A győztes legénység: Bádonyi — Harsády, Luczius — Klebersberg, Ordódy, Skrabák I — Cservenka, Buda, Róka, Ray, Minder. Érdekes: a gólkirályi címet nem Ray, hanem a 21 éves Mario Miltiades szerzi meg (18 góllal), aki mindössze hat mérkőzésen szerepel. Mérkőzésenkénti gólátlaga tehát pontosan három! Az első magyar bajnokság egy-két jellemzője ... Sorsolás nincs, a csapatok megegyeznek a mérkőzés időpontjában és játszanak. Aztán legközelebb újból megegyeznek a következő (valamelyik) csapattal és megint játszanak. A kapukon nincs háló, emiatt olykor egy-egy vitatható — és erősen vitatott — gól esik. Egy játékos két csapatban is szerepelhet — de nem azonos osztályban játszó együttesekben. Az őszi forduló elején a Műegyetemi FC visszalépése borzolja a kedélyeket. Az MLSZ kötelezi őket a szeptember eleji játékra, pedig a csapat zömmel vidéki hallgatói a nyári szünetre hazamentek s csak szeptember 15. után térnek vissza a fővárosba. A hátralevő mérkőzések 2—2 pontját az ellenfelek kapják, így a BTC is játék nélkül jut 2 ponthoz. Az első magyar labdarúgó-bajnokság a BTC 100%-os sikerét hozza. 8 mérkőzésből 8 győzelem, 37:5-ös gólarány, 16 pont. Az első mérkőzésen szerepelteken kívül a következők harcolták ki a bajnokságot: Manno, Hajós- Guttmann Alfréd (aki 1896-ban, az első újkori olimpián két aranyérmet nyert úszásban, 1902-ben balösszekötő Bécsben, a magyar válogatott első országok közti mérkőzésén): Wagner, Frey, Rapos, Stobbe 11, Szűcs László 5.