Képes Sport, 1971. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1971-05-04 / 18. szám
AZ ANGOL KUPA „Május 8-án, szombaton 14.55 órakor a Wembley-stadionból a Magyar Televízió első ízben közvetíti az angol kupadöntőt!” A Képes Sport április 20-i számában jelent meg ez a tájékoztatás. A magyar sportkedvelők milliói megint olyan élményhez jutnak, amelyhez előbb fel kellett találni a televíziót, majd a magyar tévének meg kellett állapodnia a rendezőkkel az anyagiak tekintetében. Gondolom, nem lesz olcsó mulatság, de mindjárt hozzáteszem: megéri. Nagyszerű dolog ez a tévé! Ha nem lenne, ki kellene találni. Szerencsére kitalálták. Ennek köszönhető, hogy sokmillió hazánkfia útlevél, vízum és magas utazási költségek nélkül olimpiai játékokat, világbajnokságokat láthatott, s most ebéd utáni feketekávéjának szürcsölése közben végignézheti az angol labdarúgás legnagyobb eseményét a kupadöntőt. Meggyőződésem, hogy a labdarúgás magyar hívei számára nagy élmény lesz ez a mérkőzés, s a nézők száma talán még a Forsyte Saga híveinek tömegét is felülmúlja. Mindezt azoknak köszönhetjük, akik a távolbalátó berendezéssel ajándékozták meg az egyre szaporodó emberiséget, a nagyvilág látható módon bevonult a lakásokba, s már Az Arsenal 1971-es csapata Állnak: (balról jobbra) Wright (edző), Bob McNab, Peter Storey, Peter Simpson, Geoff Barnett, Bob Wilson, John Roberts, Ray Kennedy, Peter Marinello, Don Howe (edző). Ülnek: Charlie George, John Radford, George Armstrong, Jon Sammels, Frank McLintock, Bertie Mee (igazgató), Pat Rice, Eddie Kelly, George Graham, Sammy Nelson azt is láthattuk, hogyan csetlik-botlik az ember a Holdon. Nem hinném, hogy a tévé tömegeket von el a sporttól, ellenkezőleg : elképzelhetetlenül nagy tömegek számára csinál hírverést a sportnak. A fejlődést különben sem lehet megállítani, s hiába voltak annak idején nagyszerű érveik a postakocsi társaságoknak a vasút ellen, amely elbutít és romlásba dönt, ma mégsem postakocsin utazunk. A tévé arra való, hogy behozza lakásunkba azokat az eseményeket is, amelyeket különben nem tudnánk megnézni. Ilyen az angol kupadöntő is, amelyre egyébként még egy Wembley-i lakosnak is nehéz jegyet szerezni. Én abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy egyszer láttam egy kupadöntőt Londonban, abban a Wembley-stadionban, amelyben különben még két válogatott mérkőzést is láttam, az egyiknek 2:6, a másiknak 6:3 volt az eredménye ... Megmondom őszintén (minek tagadnám?), magára a kupadöntő-mérkőzésre már alig emlékszem, pedig annak idején két újságoldalt írtam róla. A Portsmouth 4:1-re verte meg a Wolverhampton Wandererst, s hozzátehetem, hogy az angol kupadöntők nem feltétlenül a legjobb játékot hozzák. A magyarázat egyszerű: szörnyen fárasztó bajnoki idény után kerül sor erre a találkozóra, s maga a tét is