Képes Újság, 1983. július-december (24. évfolyam, 28-53. szám)

1983-08-27 / 35. szám

a­yfek­­oomorcija Téglagyár A közelmúltban elké­szült a Budai Téglaipari Vállalat új téglagyára Solymáron. Kivitelező a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat és mintegy húsz alvállalkozója volt, a kor­szerű technológiai beren­dezést csehszlovák part­nereik szállították. Az építők és a gépszerelők összehangolt munkája eredményeként határidő előtt megkezdődhetett a termelés. A beruházásnál mintegy tízmillió forintos megtakarítást is elértek. Az új gyárban korszerű falazóanyagot, a magas hő-, és hangszigetelési követelményeknek megfe­lelő uniform és thermo­­ton kézi falazó elemet ké­szítenek. A gyár végleges kapacitása 40 millió kis­méretű téglának megfe­lelő falazóanyag évente, a második félévben várha­tóan már 12 milliót gyár­tanak. Fotó: MTI / Balaton Száraz nyár A hosszú ideje tartó szárazság a gyümölcsö­söknek sem kedvez. A fák gyökérzete ugyan általá­ban a mélyebb talajréte­gekbe nyúlik, ahol még biztosíthatja nedvesség­­szükségletének egy részét, a csapadékhiány azonban így is károkat okoz. Kü­lönösen az alma ültetvé­nyek szomjaznak víz után. Sok helyen öntözéssel gondoskodnak a nedves­ség-utánpótlásról, elsősor­ban a szabolcsi állami gazdaságokban, tsz-ekben. A nagy meleg miatt a még fejletlen gyümölcs egy része így is lehullott. A nyári alma döntő há­nyada azonban jól be­érett, mennyiségben ugyan kevesebb termett, ám íze kitűnő. Szokatlan módon már most piro­sodik a téli alma, a bő­séges napsütés és az ál­landó magas hőmérséklet sietteti az érést. Más évekhez képest két-há­­rom héttel korábban, elő­reláthatóan már augusz­tus 20-a körül megkez­dődhet a szüret.­ ­ Megújult palást Szokták a restaurátoro­kat a múzeumok szürke eminenciásainak nevezni, ők azok, akik a háttér­ben maradva dolgoznak, s még az a siker is csak ritkán adatik meg nekik, hogy munkájatk eredmé­nye — a helyreállított mű­tárgyak — láttán rájuk gondolunk... Pedig aligha van sokoldalúbb, szinte polihisztori tudást igénylő szakma, mint az övéké. Ismerniük kell a különbö­ző történelmi korokat, e korok szokásait, ízlésvilá­gát, kultúráját, techniká­ját, s emellett természe­tesen saját mesterségük legkorszerűbb technikai eljárásait is birtokolniuk kell. A régmúltból fennma­radt egyetlen ruhadarab felújítása is számtalan munkafázisból áll. Például egy régi sírban talált tex­tíliáról a lehető legrövi­debb időn belül színes fényképeket készítenek, mert a levegő hatására az anyag percek alatt elve­szítheti eredeti színeit. A megtalált műtárgyat anyag­­vizsgálatnak vetik alá. Textília esetében megha­tározzák, hogy milyen fo­nalból mivel szőhették, milyen festékanyagokat használhattak fel színezé­séhez. Lajstromba veszik a hibákat, hiányosságokat, részeire bontják a külön­böző anyagokból össze­varrt ruhadarabot. Az anyagrészeket tisztítják, konzerválják, az eredeti­vel megegyezően kikép­zett és festett szálakkal újra összeállítják. Ezután már „csak” a gondos tá­rolást kell biztosítani, mert a rengeteg munka kárba veszhet, ha a kiállí­tásra kész darabok nem megfelelő klíma- és fény­viszonyok közé kerülnek. Textilrestaurátoraink szakértelmének, tapaszta­latainak köszönhetően jú­lius eleje óta minden va­sárnap látható a Nemzeti Múzeum kupolatermében István király koronázási palástja. A világviszony­latban is egyik legrégibb textiln­.a tárgy számunkra forrásértéke miatt is fel­becsülhetetlen. A majd­nem ezeréves Kelmén Ist­ván király és felesége, Gi­zella korabeli képmása látható; a felirat jelöli a neveket és az 1031-es év­számot. A palástot az év­századok folyamán már többször is javították, legújabb restaurálása, ha­zai és külföldi szakembe­rek konzultációi után, ez év februárjában kezdő­dött. Négyzetcentiméteren­ként megvizsgálták és le­fényképezték a szövetet, meghatározták a szüksé­ges javításokat és a leg­korszerűbb eljárásokkal konzerválták a becses ereklyét. A „szürke emi­nenciások” tudása, szak­értelme, türelme ismét diadalmaskodott az idő rontó hatása felett. K. L. ínyenceknek és term­észetkedvelőknek A jó ízeket és a könnyű táplálkozást kedvelő közön­ség számára hasznos ismereteket adó könyvet jelente­tett meg a Mezőgazdasági Kiadó. Vitalij Lvovics Begu­nov írta az eredeti művet, amelyet most annak átdol­gozásával adnak az olvasók kezébe. A könyv célja, hogy megismertesse az érdeklődőket a különböző sajtokkal, fogyasztásuk és tárolásuk körülményeivel. A sajtot so­kan kedvelik, mert bővelkednek a szervezet számára szükséges fehérjében, zsírokban, ásványi anyagokban és vitaminokban. Ugyancsak a Mezőgazdasági Könyvkiadó újdonsága, a NATURA-sorozatban, a kétéltűekről, hüllőkről és kis­­emlősökről szóló könyv, amelyből megtudhatják az ol­vasók, miként tartsák kedvenceiket otthon a lakásuk­ban, hogyan szállítsák állataikat közlekedési eszközö­kön, valamint azt, hogy hogyan barkácsoljunk terráriu­­mot. A kirándulók, a természetrajongók nagy táborá­nak méltán szerez örömet e könyv. Népfrontélet Nem eleget... — állapították meg a Hazafias Nép­front Budapesti Bizottságának azon a tanácskozásán, amelyen az „Olvasó népért” mozgalom fővárosi tapasz­talatairól készült számvetés. Bizonyos előrelépés elle­nére még mindig elég népes azoknak a tábora, akik szinte egyáltalán nem vesznek könyvet a kezükbe: a főváros lakosságának körülbelül harminc százalékáról van szó! Ez az arány különösen magas, ha számításba vesszük, hogy a közművelődés személyi-tárgyi feltéte­lei Budapesten az átlagosnál jobbak. Különösen mostohán bánnak a budapestiek a szép­­irodalommal: az olvasott könyvek között a korábbinál kevesebb regény, novellás- és verseskötet szerepel. És sajnos, ez az általános megállapítás a fiatalokra is ér­vényes. Őértük sokat tehetnek a különböző művelődési táborok, amelyek megfelelő színterek a műveltségbeli lemaradások pótlására; segíthetnek a rendhagyó iro­dalmi órák, amelyeken a tanulók művészi tolmácsolás­ban ismerkedhetnek meg irodalmi művekkel. Az isko­lai és a közkönyvtárak kapcsolatában rejlő lehetőségek jobb kihasználása is előmozdíthatná a fiatalok olvasóvá, irodalombaráttá nevelését. A népfronttanácskozáson elfogadott állásfoglalás leg­főbb feladatként a közművelődési hálózat és a társadal­mi szervezetek közötti együttműködés elmélyítését je­löli meg. Gyarapítandó a könyvtárak száma, legyen minden úttörő-, napközis és építőtáborban könyvtár — indítványozták. Kiemelt feladat az esztétikai kultúra tanórán kívüli terjesztése, különösen a szakmunkás­­képző intézetek tanulói számára. A résztvevők szót emeltek annak érdekében is, hogy lehetőleg minden la­kótelepen hozzá lehessen jutni olvasnivalóhoz. K. L. Kis-Balaton­ Fotó: MTI­­ Arany Jó ütemben halad az ország legnagyobb környezet­­védelmi beruházása a Kis-balatoni védőrendszer épí­tése. Az első ütemben épülő 21 négyzetkilométeres tá­rozót már a jövő év végére elárasztják. A második ütemben épülő, 60 négyzetkilométeres tározórendszer­rel együtt majdan 100 millió köbméter vizet tárolhat­nak, pihentetnek, illetve tisztítanak meg itt. A védő­­rendszer építése 1987-ben fejeződik be. Bodza A rubinpiros, kellemes aromájú bodzalevelet főként szörpök és élelmiszerek színezésére használják. Az Er­dei Termék Vállalat hozzávetőleg 150 tonnát gyűjtet be, és dolgoz fel az új pécsváradi üzemében. A szőlőhöz hasonlóan a kipréselt levet további kezeléssel teszik alkalmassá a felhasználásra. Szakmunkásképző Gyöngyösön Szeptembertől új otthona lesz a gyöngyösi 214. szá­mú Ipari Szakmunkásképző Intézetnek. Az épületnek, amelyben 18 szaktanterem, hét tanműhely, 200 fős kol­légium, 4 ezer négyzetméteres tornaterem és uszoda kapott helyet, most van a műszaki átadása. Az építés­ben és a költözésben KISZ építőtáborozók segítenek, hogy az új tanévtől méltó körülmények között kez­dődhessék meg a szakmunkásképzés tizennyolc szak­mában. Fotó: MTI / Kozma

Next