Képes Újság, 1984. július-december (25. évfolyam, 28-52. szám)

1984-10-20 / 42. szám

a­umr öcsemolcája A népzene ünnepe A Magyar Rádió népze­nei rovata tizenötödik al­kalommal rendezi meg a magyar népdal hetét. No­vember 12—18-ig a három adó naponta négy-öt, ze­nei népművészetünket reprezentáló, vagy ahhoz valamilyen módon kap­csolódó műsort sugároz. A program összeállításá­nak eszméiről Solymosi János szerkesztő a követ­kezőket mondta: — Az adások ilyenkor hagyományosan a magyar népzene múltja, de még­­inkább a jelene, jövőt megelőlegező, sokszínűen változó mai élete körül kristályosodnak ki, azt igyekeznek visszatükröz­ni. Ezen belül, az idei Hét programjában is, jól el­különíthető három jelleg­zetesség: a hagyományőr­zők hangján megelevene­dő eredeti népdalkincs; a hagyományápolók által kisebb-nagyobb mérték­ben átalakított, de az ere­deti közegben továbbélő zene, dal; és végül a mű­vészi feldolgozások. — A hagyományőrzőket legjellemzőbben az Éne­keltem én ... című össze­állítások mutatják be; há­rom alkalommal kilenc kiváló nótáfától hallhat­juk népdalainkat eredeti formájukban. Ehhez a vo­nulathoz tartozik a Széki dalok, népszokások című riportműsor és a Zene és néphagyomány a Dunán­túlon és környékén című ötrészes ismeretterjesztő műsor. A fiatalabb gene­ráció hagyományápoló munkásságáról két mű­sorból kaphatunk képet. A népművészet ifjú mes­tereinek találkozójából és a Fiatal együttesek bemu­tatkozójából. S végül a népdalfeldolgozásokat, a zenei műalkotássá for­mált, hangversenyterem­be bevitt, pódiumra emelt népzenét olyan művészek alkotásai képviselik, mint Bartók, Kodály és Lajtha László, Bárdos Lajos és Farkas Ferenc. A magyar népdal hete keretében lesznek hang­versenyek, ekkor sugá­rozza a Kossuth-adó a Ta­lálkozásom a népzenével című műsorsorozatot, amelyben Bede Anna köl­tő, műfordító, Jancsó Ad­rienne előadóművész, Sza­bó Csaba romániai ma­gyar zeneszerző és a nem­rég elhunyt Korniss De­zső festőművész vall a népzenével való kapcsola­táról. Kétszer is elhangzik a Hét során a Nemespátrói lakodalmas, amelyet az eredeti helyszínen vett fel a rádió. Valóságos népi színjátszás tanúi lehetünk, dalok és prózai részek váltogatják egymást, a mondókák, rigmusok ízes lájszólásban hangzanak el, a muzsikát igazi pa­rasztzenekar szolgáltatja. Képünk is a Nemespátrói lakodalmas egy jelenetét ábrázolja. K. L. Fotó: Falvay Tallinn Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosában Magyar Napokat rendeztek a Szovjet—Magyar Gazda­sági Együttműködés és az észt—magyar kétoldalú kap­csolatok bővítése jegyében. A Magyar Napok alkalmá­ból Tallinnban tartózkodó Marjai József miniszterelnök­helyettes (képünk) is megtekintette a hazánk gazdasági eredményeit bemutató kiállítást. Fotó: MTI A Jászai szobor Jászai Mari szobrát avatták fel október hete­dikén szülőfalujában, a Komárom megyei Ászá­ron. A nemzeti művészet kiemelkedő képviselőjé­nek emlékét idéző ünnep­ségen Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront OT fő­titkára méltatta a drámai színésznő pályafutását, majd leleplezte Jászai Mari mellszobrát, ame­lyet Szunyogh László ta­tabányai bányász készí­tett süttői fehér mészkő­ből. A teret, ahol a szo­bor áll, Jászai Mariról ne­vezték el. Kiállítás Idősebb Szabó István fafaragó művész munkái­ból rendeztek kiállítást Gyöngyösön, a Kócsag ut­cai 7-es számú Általános Iskola Galériájában. A több mint 30 alkotást az érdeklődők egy hónapig tekinthetik meg. Fotó: MTI — Szabó S. MALÉV Az idén október 28-án — nemzetközi megálla­podás szerint — életbe lép a MALÉV téli menet­rendje. Bár csökkenő já­ratszámmal, de a téli hó­napokban is 29 ország 38 városával kötik össze fő­városunkat a magyar lé­gitársaság repülőgépei. Újdonságnak szám­ít, hogy a közkedvelt Bukarest— Isztambul járat heti egy alkalommal Bukarestbe, illetve Isztambulba is közlekedik. Az idényjá­ratok közül csak a burga­­szi marad meg, kétheten­ként. Több új szolgáltatással, vállalkozással szeretné megnyerni az utazók tet­szését a MALÉV, így pél­dául a külföldre utazó magyar állampolgárok részére is vállalnak szo­bafoglalást, gépkocsiren­delést. Az év első kilenc hó­napjában szállított utasok száma egyébként megha­ladta a 800 ezret. Augusz­tus 31-én pedig — a vál­lalat fennállása óta elő­ször — több mint 6000 utast szállítottak. E. É. Gorsium Az 1984-es Múzeumi és Műemléki Hónap alkalmából Gorsium — római kori város — feltárásának legújabb eredményeit mutatta be dr. Fitz Jenő megyei mú­zeumigazgató. Az érdeklődők megtekinthették a fel­tárás alatt lévő nyugati és keleti városfal, valamint a torony maradványait. Fotó: MTI — Rabáczy / Október 24-26 Egészségnevelési konferencia A kormány a napokban foglalkozott népesedési hely­zetünkkel. A közeljövőben életbelépő intézkedésekkel együtt előtérbe kerülnek azok a tennivalók is, melyek­kel a születendő új nemzedékek egészségesebb élet­módja, korszerűbben élő generációk felnevelése segít­hető elő. Az Országos Egészségnevelési Intézet és az Egész­ségnevelési Szövetség közös rendezésében október vé­gén lezajló konferencia e téma jegyében tanácskozik. Mindezt az egészségügyi alapellátás keretei között je­lentkező egészségnevelési feladatok tükrében tárgyalja. Az egészséges életmód választását sok tényező befo­lyásolja. Vannak korlátok, melyeket a testi, társadalmi és kulturális környezet, továbbá az anyagi helyzet ró ki az egyénre. Az egészséget veszélyeztető életmódi összetevőket — mint amilyen például a dohányzás vagy a túlzott alkoholfogyasztás — esetenként a személyisé­get érő stressznek tulajdonítják, de ezek gyakrabban az emberek többsége által használt rutinszokások a társadalmi kontaktusok megkönnyítésére. Az egészségnevelés nem tartozik a gyors eredménye­iket felmutató programok közé. Az kétségtelen, hogy erős igény él az emberekben a mindennapos jó köz­érzet, fiatal(és) külső, az egészségügyi problémáktól mentes élet iránt. Ezt azonban az orvosok pusztán a gyógyítás eszközeivel nem tudják megteremteni. Ta­gadhatatlan, hogy a lakosság egészségügyi állapotában nincsenek meg azok a kedvező változások, melyek el­várhatók lennének a magas színvonalú egészségügyi ellátás mellett. Megnőttek az életmódból adódó kocká­zati tényezők, mint például az egyre fokozódó mozgás­­hiány. Egy másik fontos tényező a táplálkozás: nem azt és nem úgy eszünk, ami egészséges, ami jó a szerve­zetünknek. A társadalom, a civilizáció fejlődésével nem lettünk egészségesebbek. Sőt. Az ezt alátámasztó sokféle riasz­tó adat közül most csak egyet emelünk ki: a harminc­ötven év közötti magyar férfiak halálozási arányszáma háromszorosa, helyenként ötszöröse a húsz évvel ez­előttinek! A tennivalók tehát ma már társadalmi mé­retű figyelmet és összefogást sürgetnek. Az elsődleges egészségügyi gondozásnak nem csupán és nem is első­sorban a betegek orvosi ellátását kell jelentenie, ha­nem egy olyan tevékenységet, mely a környezetvéde­lemtől kezdve a helyes életmódi szokások kialakításán keresztül az egyének és közösségek harmóniájának megteremtéséig terjed. Az egészségnevelés itt kapcso­lódik és kap elsőrendű szerepet, mint a jelentkező fel­adatok megvalósításának egyik lényeges módszere. Nyilvánvaló, hogy egyedül az egészségügy nem vállal­hatja magára a feladatok megoldását, sokkal szélesebb területek összefogására van szükség. Az egészségnevelési programok sikerének előfeltéte­le­ már az élet korai szakaszában kell kezdődjék. Ki­mutatták például, hogy azok a gyerekek hamarabb és szívesebben elkezdik a dohányzást, akiknek a szü­leik, idősebb testvéreik, vagy tanáraik dohányoznak; ez az italozásra is vonatkozik. Van tehát tennivaló bőven, hogy a XIII. Országos Egészségnevelési Konferencián megvitatásra kerülő fontos témák és javaslatok — mindannyiunk egészsé­ge érdekében — ne pusztán elhangzott szavak legye­nek. Eöry

Next