Képes Újság, 1985. január-július (26. évfolyam, 1-27. szám)

1985-02-23 / 8. szám

AIHÉF BCSÖMORCÁJA Üzenet a liftből A KFT együttes „Üzenet a liftből” című sikerdala a fiataloknak szól. A képen látható üzenet, amelyet a főváros első kerületében, a Mészáros utca 2. számú házának liftjében olvastam egy igen hideg napon, az időseb­beknek szól. A ház hatemeletes, sok-sok idős és magá­nyos lakóval, akiknek rengeteg ügyes-bajos dolguk van, akiknek élelmiszer kell. Fontos, hogy feladják a leveleiket, befizessék a szám­láikat, kihívják a szerelőt. Ezt vállalta a Mé­száros utca 2. házfelügyelője. Ennyi mindent csak nagy emberbaráti szeretetből lehet el­végezni, s a szeretetet, a másokról való gon­doskodást nem lehet semmilyen „házfelü­gyelő-iskolában” megtanulni. V. J. Fotó: Bohemek Nyolcszázan a Patakyban Nyolcszáz vendég érkezett arra a farsangi mulatságra, amelyet a budapesti Pataky Ist­ván Művelődési Központ rendezett a magá­nyosok számára február 16-án. A színházte­remben csak 450 néző fér el, ezért forgószín­pad módszerrel oldották meg a műsorokat. Aki nem fért be a terembe az közben filmet, kiállítást nézhetett vagy táncolhatott a videó­­diszkó „sarokban". Műsor után egyik terem­ben a kertbarátok gyülekeztek, a másikban a szakácskodók, a harmadikban a barkácso­lók ... A vendégek — mind a nyolcszázan —, fehér asztalok körül ültek. Kitűnő látványos szervezést mutatott be a Pataky István Művelődési Központ. Mézesből a kerítés Három és fél méter magas mézeskalács házat épített Debrecenben a Hajdúsági Far­sang cukrászati bemutatójára Sípos Árpád mestercukrász. A mesebeli épület minden porcikája ennivaló, hiszen a kerítéstől a ké­ményig minden sült mézestésztából készült. Bár a lakásigényt ezzel csak rövid időre le­het kielégíteni, ügyes kezű vállalkozók ked­véért megadjuk a receptet. Hozzávalók: 8 kilogramm csokoládé, 18 kilogramm élesz­tős tészta és 800 tojás, továbbá 5 napi mun­ka — a sütő körül. Fotó: MTI — Oláh Ha változik az idő... A múlt héten átmeneti enyhülés után, is­mét betört, hóval, széllel, a sarkvidéki hi­deg. Közeledtével sokan panaszkodtak ide­gességre, vérnyomás-növekedésre, majd le­vertségre. Hogyan hat az időjárás változása az emberi szervezetre, erre válaszol dr. Bárt­­fai Erzsébet orvosmeteorológus. — Az orvosmeteorológia az embert érő hatásokkal foglalkozik. Nemcsak olyan vál­tozások léteznek mint a front. A levegő pá­ratartalma, nedvessége, szennyezettsége, a szél, a légköri elektromos tényezők is hatnak a szervezetre.­­ A hideg- vagy melegfront változásokra mégis sokkal jobban odafigye­lünk, mint az apróbb eltérésekre. A beteg ember általában sokkal inkább megérzi az ilyen változásokat. Az egészséges emberek egy része semmit nem észlel, mások előre érzik a változást. Egyesek a hidegfrontra, mások a melegre, és vannak akik mindket­tőre érzékenyek. — Mit lehet tanácsolni, a frontra érzéke­nyeknek? — Mindenki maga ismeri a legjobban ön­magát, az őt ilyenkor legjobban jellemző változásokat. Nagyobb önkontrollra, fokozott fegyelemre, figyelemre van ilyenkor szük­ség. — Igaz-e, hogy hidegfront, melegfront be­törésekor nem operálnak az orvosok? — Az életmentő műtéteket minden körül­mények között végrehajtják. Az viszont elő­fordul, hogy hideg- vagy melegfrontra ér­zékeny emberek műtétjét, ha nem sürget az idő, egy-két nappal elhalasztják. — Front közeledtével nő-e a balesetek száma? — Igen. Mind a közúti, mind a munkahe­lyi, mind az otthoni baleseteké. A közúti bal­esetek okozói ilyenkor ugyanúgy lehetnek gépkocsivezetők, mint gyalogosok is. Külö­nösen ajánlott időjárás-változáskor a na­gyobb figyelem, az odafigyelés másokra és önmagunkra. tóth jégtáblák között Schirilla György, az ismert sportember 5 éves szünet után is­mét jeges fürdőt vett. Február 13-án, Budapest felszabadulásá­nak 40. évfordulója tiszteletére, a rendkívül zord időjárás ellené­re átúszta a Dunát. Kiinduló ál­lomása az Erzsébet-híd pesti híd­fője volt és a csaknem negyed­órás úszás után a Szabadság-híd budai hídfőjénél ért partot. „Pro­dukcióját” sok ezer budapesti kí­sérte figyelemmel. Ezen a napon a fővárosban mínusz 13 fok volt a levegő hőmérséklete, a Duna erősen zajlott. Fotó: MTI — Weber Pénzt rejtett a tejesköcsög Pinceásás közben 12 kiló 62 deka ezüstér­met talált Kovács Tibor az elmúlt év no­vemberében, a Zala megyei Letenyén. Fel­fedezéséről azonnal értesítette a nagykani­zsai Thury György múzeumot. Kovács Tibor, kertjében, mindössze 35 centiméterrel a fel­szín alatt bukkant az értékes leletre. Egy te­jesköcsögből 1868 darab, 1754 és 1835 között vert 20 krajcáros, illetve tallér — köztük egy úgynevezett dupla tallér — került elő. A szakemberek megállapítása szerint a pénzt 1848-ban, valószínűleg a Jellasics-támadás elől rejtette el hajdani tulajdonosa. Az ér­méket restaurálják, majd kiállításon a kö­zönségnek is bemutatják. A lelet megtaláló­ját a megyei tanács oklevéllel és 25 ezer fo­rinttal jutalmazta. Nemzeti atlasz Ebben az évben hozzákezdenek Magyaror­szág nemzeti atlaszának elkészítéséhez a Kartográfiai Vállalatnál. Hazánk ilyen át­fogó „feltérképezésére” először — és mind­eddig utoljára — 1964-ben került sor, s az atlasz újbóli összeállítását szükségessé tet­ték az azóta bekövetkezett gazdasági, terü­leti, társadalmi változások. A nemzeti at­lasz több száz térképe a húsz évvel ezelőtti­hez képest magasabb színvonalon, s jóval több, részletesebb adattal ábrázolja majd az ország jelenlegi természeti, földrajzi környe­zetét és gazdasági viszonyait. Tollas vendégek Hattyú „költözött” Bükfürdőre, a kedvelt Vas megyei üdülőközpontba. A hatalmas fe­hér madár a szállodák, üdülőtelepek között bőséges élelemhez jutott, így könnyen vé­szelte át a hideg napokat. A járókelők és ideérkező vendégek meglepetéssel és szere­tettel fogadták a tollas jövevényt, Bükfürdő új, ideiglenes idegenforgalmi látványossá­gát. Az ország más részeiből is kaptunk ma­dár­híreket. Tatabányán soha nem látott nagyságú, sok­ezres varjúrajok keringenek a város fö­lött. Sokszor szinte elsötétül tőlük az ég. A legnépesebb csoport a felsőgallai osztályo­­zóraj szénhalmait szállja meg. Rejtély, hogy mit keresnek a nem sok táplálékot kínáló szénrögök között. Sirályok is megjelentek a városban, és a varjakkal együtt csipegetik a kukák mellett a kiszóródott hulladékot. A Bodrogon, Sárospataknál egy hattyúpár vert tanyát.

Next