Képes Újság, 1986. július-december (27. évfolyam, 28-52. szám)

1986-12-20 / 51-52. szám

A sajtóban felbukkanó „szen­zációs hírek” rendszerint igen rövid életűek. Még az igazán nagy ügyek felett is hamar napi­rendre tér az olvasó, hiszen jön­nek újabbak. Mégis van hullám­verésük, utóéletük, elsősorban az új módszert, ismeretet hirde­tőknek. Az elmúlt évtized során jó néhány ilyen újdonsághírünk keltett élénk visszhangot, nem egyszer ismételni kellett. Közü­lük válogattunk ki néhányat, emlékeztetőül régi olvasóink­nak, s vadonatúj újdonságként az újaknak. Magunk is meglepődtünk, hogy egy idén ősszel megjelent játékfilm egyik érdekes epizód­ja egy tíz évvel ezelőtti folytatá­sos „nagy riportunkból” merí­tett. A címe ez volt: Feltaláló a bolondokházából. A film címe pedig: A nagy generáció. A rá­dióban megszólaltatott rendező elmondta, mennyire meglepte, hogy abban a bizonyos ősziba­rack gyógymetszés-szabadalom ügyben tíz év alatt alig történt valami, pedig ez a termesztés sanyarú állapotán sokat javít­hatott volna. A zseniális talál­mány — egy négyelemis pa­rasztember és egy egyetemi ta­nár közös alkotása — gyakorla­tilag parlagon hever, noha idő­közben már a hivatalos szakma is elfogadta. „Őszibarack átlag­termésünkkel a világranglista utolsó helyén állunk” — írtuk szenvedéllyel akkoriban, s a helyzet mit sem változott azóta. Ami mégis, azt a Kertgazdaság című folyóirat 1986. 3. számából idézzük: „Az 1976. évi 10 800 hektár őszibarack terület 1985 évre 5800 hektárra apadt, amely­ből a nem termő korú 800 hek­tár, ami közel sem elegendő. Gond, hogy a megmaradt ültet­vényből is jelentős a közeli években a kiöregedő és kivágan­dó, ezért a kajszihoz hasonlóan az évi százezer tonnás ősziba­rack termés előállítása egyre bizonytalanabbá válik”. Hatezer kertbarát ismerte meg és alkalmazta 1976—78-ban kiskertjében a valóban rend­kívül hatásos új metszésmód­szert, mígnem a szakmai félté­kenység akkor radikálisan el­vágta útját a folytatásnak. Az országban szétszórtan ma is gyakorolják, mert változatlanul jónak találják, hír szerint egy­két nagyüzem is bevezette — ennyi maradt belőle, s néhány korabeli fotó gyógymetszett fákról. Másik, országra-világra szóló sikerhírünk volt tíz éve az „Égigérő paradicsomra”. A szenzáció annyiban módosítás­ra szorult, hogy nem évelő fá­ról, hanem közönséges paradi­csombokrokról van szó, amelyek azonban akár négy méter ma­gasságra is felkúsznak, ha kel­lő támrendszert kapnak. Ebből szenvedélyes bélyeggyűjtő egy­ben­­ az ország minden egyes lakott településéről kapott mag­kérő levelet, emellett az öt vi­lágrész sok-sok országából is. Mellékelt fotónkon bemutatjuk 10 év levéltermését, amelyet fe­leségével együtt dolgozott fel, hogy válasz nélkül ne maradjon egy se. Schott Péter fajtája a háziasszonyok vágyálmát vál­totta valóra: nagyon sokat te­rem, kiváló minőségű, eltevésre és nyersfogyasztásra, s kedvező helyen januárig is eltartható. Az immár világhírű fajtatulaj­donos nemrégen meghirdette „erkélyakcióját’", hogy a kert­nélküliek is részesülhessenek e kiváló csemege áldásaiban. Íme a legfrissebb visszhang egy deb­receni kisleánytól, aki szülei se­gítségével megpróbálta: „A pa­radicsommagot elültettem egy műanyag ládába az erkélyen. Nagyon szépen nőtt két méter magasra. Szépen virágzott és 16 állíthatatlan! Mi adtunk hírt először Lő­­rincz János és társai helytaka­rékos zöldségtermesztési eljá­rásáról, a függőleges fóliacsöves módszerről, amely a hagyomá­nyoshoz képest legalább négy­szeres termést hoz egységnyi területen. A terület szűkösségé­gével küszködő kertészkedők­­nek ez valóban „mentő” ötlet volt az egyre növekvő önköltsé­gek csökkentésére. Ez az újdon-Páratlan bélyeggyűjteményt mondhat magáénak Schott Péter az általa elterjesztett lugaspara­dicsom jóvoltából. S azt is keve­sen mondhatják el, hogy száz­ezer emberrel levelezett itthon s a nagyvilágban. Növényei az „égig”, borítékjai szobája meny­­nyezetéig nőttek ... Mág is szép karriert futott be, elsősorban a termőföldben sze­gény, súlyos élelmezési gondok­kal küzdő országok szakemberei körében keltett nagy figyelmet. Itthon csak növelte népszerűsé­gét kertész-berkekben, hogy a zöldség mellett sokféle virág is „megterem” a karcsú hengere­ken. A slágerek sorsa, hogy el­évülnek, helyükbe újak kerül­nek. Szerencsére vannak „örök­zöld” slágerek is, amelyeket év­tizedek múltán is szinte min­denki ismer, legfeljebb a szer­zők kiléte merül feledésbe. Kulin Imre Az évtized slágerei lett a híres-nevezetes „Schott- A hagyományos metszésmóddal nevelt őszibarackosok átlagéletkora fele” lugasparadicsom, amely az 12—15 év, az ilyen korú ültetvények fenntartása gazdaságtalan, időközben fellépő „vetélytár- Gyógymetszéssel az ilyen fák életkora és termőképessége számo­­­sak” ellenére is verhetetlen a ha­­tevően növelhető. A felvételen első ízben gyógymetszett egyedek, mai kertekben. Elterjesztője — szellős, ritka koronával A gyógymetszés megszüntette a barackfák felkopaszodását. A fel- Paradicsom lett rajta. Nagyon vételen látható vastag, korábban már csupasz ág az új módszer finom és ízletes termése volt­, hatására rakódott be értékes termőrészekkel­­."Ez a diadalút úgy tűnik, meg­A függőleges fóliatömlős növénynevelés nem csupán hely-, de energiatakarékos is. A zsákokban napközben felmelegedő föld éjszaka kályhaként működik, „kiadja” magából környezetének a tárolt hőt, így véd a fagytól, lehűléstől ZLAZOWKIAJA 4.pl

Next