Képmás, 2010 (11. évfolyam, 1-12. szám)

2010-07-01 / 7. szám

A világ egyik legszebb Gerber-tartós hídja Kecses megjelenésű hidunk oldalnézetben a Lánchídra emlékeztet, de nem azonos szerkezetű vele. A Szabadság híd valójában háromnyílású, szegecselt rácsos konzol­­híd, amely középső, legnagyobb nyílásán úgynevezett Gerber-tartós szerkezetű, azaz középen egy felfüggesztett tartórész egészíti ki a kapuzatok felől benyúló (konzolos) részeket. A híd alakja tehát nem, illetve nem teljesen kö­veti a valóságos erőjátékot, mivel a közepe felé „hasasod­­nia" kellene, miközben éppen ott a legvékonyabb. Nyilván esztétikai megfontolásból azonban nem tudtak vagy nem akartak elszakadni a lánchidaknál már jól bevált sziluet­től. A híd bő két év alatt készült el, tervezője Feketeházy János volt. 333,6 méteres hosszának több mint a fele a kö­zépső nyílásra esik, szélessége 20 méter. Átadásán a név­adó Ferenc József is jelen volt, sőt az utolsó szegecset ő maga verte be. Megépítéséhez a pesti oldalon egy egész háztömböt kellett elbontani, hogy a Vámház körút a hí­dig meghosszabbítható legyen. A hidat eleve villamosfor­galom számára is építették, a villamossínek először a híd egyik oldalán voltak, később helyezték azokat középre. Helyreállítás és felújítás 1945. január 16-án ezt a hidat is elérte a pesti hidak hábo­rús sorsa: a visszavonuló németek felrobbantották. Mivel azonban csak a középső részt rogyasztották a Dunába, ez a híd bizonyult a legkönnyebben helyreállíthatónak, és 1946. augusztus 20-án elsőként át is adták a forgalomnak, Szabadság hídra átkeresztelve. Újjáépítéséhez felhasznál­ták a Dunába zuhant részeket és más felrobbantott pesti hidak fémalkatrészeit is. 1985-ös átvizsgálásakor már sú­lyos korróziós károkat és anyagfáradási jeleket állapítottak meg rajta. Végül 2007-re elkerülhetetlenné vált a felújí­tása és részleges megerősítése, amihez 15 hónapra le kel­lett zárni. A helyreállítás során a híd új díszkivilágítást is kapott, amely - a Lánchídtól eltérően - a szerkezet látta­­tására helyezte a hangsúlyt. A régebbi sárgás színű kivi­lágítás helyett a fehér szín mellett döntöttek, hogy a híd jellegzetes zöld színe este is érvényesüljön, ugyanis a sár­ga megvilágítás a hídnak hamis barnás színt adott volna. A felújítás az eredeti állapot és megjelenés minél teljesebb helyreállítására irányult, így a középső résznél a háborús új­jáépítés során egyszerűbbre cserélt korlátok helyett az erede­tiekkel azonos, díszes kivitelűeket építettek. Eltérés ott tör­tént, ahol az eredeti megoldás nem bizonyult kellően tartós­nak, így például a járdák vasbeton lemeze esetében, amit acél­­szerkezettel helyettesítettek. A később át-, illetve újjáépített pesti hidak közül talán ez hasonlít leginkább az eredetihez. Turul és címer A híd hangsúlyos elemei a díszes acélszerkezetű, törté­nelmi magyar címerrel díszített kapuzatok, túlnyúló osz­lopaik tetején egy-egy nagy gömbbel és turulmadárral. A kapuzatok annak idején újszerű kialakításúaknak számí­tottak, mivel az acélszerkezetek logikája szerint, „anyag­­szerűen” szerkesztették őket. • képmás | 55

Next