Képmás, 2010 (11. évfolyam, 1-12. szám)
2010-07-01 / 7. szám
A világ egyik legszebb Gerber-tartós hídja Kecses megjelenésű hidunk oldalnézetben a Lánchídra emlékeztet, de nem azonos szerkezetű vele. A Szabadság híd valójában háromnyílású, szegecselt rácsos konzolhíd, amely középső, legnagyobb nyílásán úgynevezett Gerber-tartós szerkezetű, azaz középen egy felfüggesztett tartórész egészíti ki a kapuzatok felől benyúló (konzolos) részeket. A híd alakja tehát nem, illetve nem teljesen követi a valóságos erőjátékot, mivel a közepe felé „hasasodnia" kellene, miközben éppen ott a legvékonyabb. Nyilván esztétikai megfontolásból azonban nem tudtak vagy nem akartak elszakadni a lánchidaknál már jól bevált sziluettől. A híd bő két év alatt készült el, tervezője Feketeházy János volt. 333,6 méteres hosszának több mint a fele a középső nyílásra esik, szélessége 20 méter. Átadásán a névadó Ferenc József is jelen volt, sőt az utolsó szegecset ő maga verte be. Megépítéséhez a pesti oldalon egy egész háztömböt kellett elbontani, hogy a Vámház körút a hídig meghosszabbítható legyen. A hidat eleve villamosforgalom számára is építették, a villamossínek először a híd egyik oldalán voltak, később helyezték azokat középre. Helyreállítás és felújítás 1945. január 16-án ezt a hidat is elérte a pesti hidak háborús sorsa: a visszavonuló németek felrobbantották. Mivel azonban csak a középső részt rogyasztották a Dunába, ez a híd bizonyult a legkönnyebben helyreállíthatónak, és 1946. augusztus 20-án elsőként át is adták a forgalomnak, Szabadság hídra átkeresztelve. Újjáépítéséhez felhasználták a Dunába zuhant részeket és más felrobbantott pesti hidak fémalkatrészeit is. 1985-ös átvizsgálásakor már súlyos korróziós károkat és anyagfáradási jeleket állapítottak meg rajta. Végül 2007-re elkerülhetetlenné vált a felújítása és részleges megerősítése, amihez 15 hónapra le kellett zárni. A helyreállítás során a híd új díszkivilágítást is kapott, amely - a Lánchídtól eltérően - a szerkezet láttatására helyezte a hangsúlyt. A régebbi sárgás színű kivilágítás helyett a fehér szín mellett döntöttek, hogy a híd jellegzetes zöld színe este is érvényesüljön, ugyanis a sárga megvilágítás a hídnak hamis barnás színt adott volna. A felújítás az eredeti állapot és megjelenés minél teljesebb helyreállítására irányult, így a középső résznél a háborús újjáépítés során egyszerűbbre cserélt korlátok helyett az eredetiekkel azonos, díszes kivitelűeket építettek. Eltérés ott történt, ahol az eredeti megoldás nem bizonyult kellően tartósnak, így például a járdák vasbeton lemeze esetében, amit acélszerkezettel helyettesítettek. A később át-, illetve újjáépített pesti hidak közül talán ez hasonlít leginkább az eredetihez. Turul és címer A híd hangsúlyos elemei a díszes acélszerkezetű, történelmi magyar címerrel díszített kapuzatok, túlnyúló oszlopaik tetején egy-egy nagy gömbbel és turulmadárral. A kapuzatok annak idején újszerű kialakításúaknak számítottak, mivel az acélszerkezetek logikája szerint, „anyagszerűen” szerkesztették őket. • képmás | 55