Kerékváros, 2006 (11. évfolyam, 1-6. szám)

2006-01-01 / 1. szám

2006. január-február Kerékváros Mennyi a biciklizés haszna? Kilométerenként 0,15 euró A legújabb skandináv tanulmányok bebizonyították, hogy a kerékpározás egészségjavító hatásait forintosítani lehet. Igen pontos becslések szerint a biciklizés kilométerenként 0,15 euró (37 Ft) nettó egészségügyi hasznot hoz. Egy finn közlekedéstervezési szakkönyv szerint az egészségjavulás minden új kerékpárral közlekedő által 1200 euró (295.000 Ft) bevételt eredményez évente. Ez az első alkalom, hogy a kerékpározás egészségjavító hatását a közlekedési tervek költség-haszon elemzésénél figyelembe veszik. Ha egy jól sikerült kerékpárút-beruházás után megnövekszik a kerékpárt használók száma, a bringások egészségének javulását a projekt hasznai közé számolhatjuk. 300 millió euró kerékpáros fejlesztésekre A finn értékelés számításai egy norvég költség-haszon elemzésen alapulnak. Az elemzéseket három norvég város kerékpáros és gyalogos útjainak kiépítése után végezték el. A tanulmány megállapítja, hogy a vizsgált beruházások költség-haszon aránya sokkal jobb, mint az autóút építéseké. Ezeket az eredményeket használják fel a norvégok legfőbb érvként és alapként előremutató kerékpáros terveiknél. Ezek a tervek a 2006-2015 közötti országos közlekedésfejlesztési terv részei. Azt tervezi a kormány, hogy az elkövetkező tíz évben több mint 300 millió eurót költ a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére. Nem kis összeg egy olyan országban, ahol csak 4,6 millió lakos él. Több bicikli - kevesebb baleset? De nem csak a kerékpáros infrastruktúra-fejlesztéseket mozdítja elő a kerékpárhasználat. Sok város tapasztalata mutatja, hogy a kerékpározás sokkal egyszerűbb és biztonságosabb lesz, ha a személygépkocsi közlekedés sebességét és a járművek számát csökkentik. A forgalomcsillapító intézkedések így költséghatékony alternatívái új kerékpárutak építésének. Annak az esélye, hogy egy kerékpáros a forgalomban balesetet szenved, jelentősen csökken, ha nő a városban a kerékpárosok száma. Egyes városokban a kerékpárosok számának jelentős növekedése mellett csökkent a kerékpáros balesetek száma. A kerékpározás pénzügyi ösztönzése A kerékpározás és a gyalogos közlekedés hasonló módon történő kedvezményezése számos EU-tagországban bevett gyakorlat. Németországban a munkába járás esetén kilométerenként 30 eurócent (75 Ft) fizethető adómentesen, a közlekedési módtól függetlenül. A köztisztviselők havi 5 eurót kapnak (1250 Ft), ha egy hónapban legalább 4 alkalommal kerékpárral mennek a munkahelyükre. Hollandiában a munkába járáshoz mindenki kilométerenként 18 eurócentet (45 Ft) kap adómentesen, függetlenül attól, hogy gyalog, kerékpárral, tömegközlekedéssel, személyautóval vagy egyéb eszközzel közlekedik. Ugyanitt a munkahely legfeljebb 749 euróért (187 ezer Ft) kerékpárt vásárolhat a dolgozójának úgy, hogy mindössze 68 euró (17 ezer Ft) után kell az adót megfizetni (azaz 681 euróig adómentes). Belgiumban kilométerenként 15 eurócentet (37 Ft) adhatnak azoknak a dolgozóknak, akik kerékpárral járnak munkába. Ezt felső korlát nélkül tehetik, ugyanakkor amennyiben valaki autóval jár munkába szintén 15 eurócentet kaphat kilométerenként, de évente legfeljebb 125 euró (31 000 Ft) után! Nagy-Britanniában mérföldenként 20 pennyt (kilométerenként 44 Ft) fizethetnek adómentesen a munkáltatók a dolgozóiknak, ha azok kerékpárral járnak munkahelyükre. Ezen kívül Nagy-Britanniában a munkáltató bármennyi ideig tartó adómentes kölcsönt is adhat a dolgozónak kerékpár és kerékpár-biztonsági felszerelések (például bukósisak) vásárlására. Érdemes-e biciklivel munkába járni Magyarországon? Hazánkban kilométerenként 9 forintot kaphat adómentesen a munkáltatójától az a munkavállaló, aki kerékpárral jár a munkájába, de csak akkor, ha a lakóhelye és a munkahelye különböző közigazgatási területre esik... A Levegő Munkacsoport törvénymódosító javaslatot adott át az országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának, azzal a céllal, hogy megszüntessék ezt a hátrányos és ésszerű okokkal nem indokolható megkülönböztetést. Összeállította: Lukács András, különböző országok környezetvédő civil szervezeteitől kapott tájékoztatás alapján 3. oldal

Next