Kereskedelmi Szakoktatás, 1944. szeptember-október (52. évfolyam, 1-2. szám)

1944-09-01 / 1. szám

A német birodalom kereskedelmi szakoktatásának egységesítése. Írta : Borotvás-Nagy Sándor. (III.) A gazdasági neveléstan problémakörének másik fontos fejezete a főiskola­­ügy. Ott nevelik ugyanis hivatott művelőit, a gazdasági szaktanárokat Pilla­natnyilag csak négy, rendszeresített tanszéke van a fiatal tudományágnak, és­pedig a berlini gazdasági főiskolán (Feld), a lipcsei kereskedelmi főiskolán (Lech­­ner), a königsbergi ker. főiskolán (Urbschat) és a kölni egyetemen (Sohdieper). Oly nagymérvű a professzorok oktató-nyelv igénybevétele, hogy tudományos kutató munkára nem sok idejük marad. Egyebütt meg éppen csak mellékfoglal­­kozásként marad számukra a gazdasági nevelésügy, így a nürnbergi Hinden­­burg-főiskolán a lélektani és neveléstudományi tanszékkel kapcsolatban műkö­dik két megbízott előadó, egyik a kereskedelmi szakoktatás didaktikájában, Majnafrankfurtban, Heidelbergben, valamint Prágában pedig egy-egy. Pécs­ben az üzemtan tanára adja elő átmenetileg a gazdasági neveléstant egy üzem­gazdasági-pedagógiai intézet keretében. Bécs világkereskedelmi főiskoláján hat megbízott előadó foglalkozik okleveles kereskedelmi iskolai tanárok kép­zésével. Előadják az üzemtan, közlekedésügy, kereskedelmi számtan metodi­káját, a szakiskolák szervezetét, szakiskolai didaktikát, általános neveléstant, szakiskolai egészségtant és tartanak gyakorlati mintatanításokat. Tekintve a birodalom hatalmas szakiskolai programmját, a négy rend­szeresített tanszék kevésnek mutatkozik. Ezért mindenütt módot adnak, hogy a kereskedelmi iskolai szaktanár jelöltek átjárhassanak az általános nevelés­­tudományi tanszékek előadásaira s részt vehessenek az ottani szemináriumi munkában. A négy tanszék professzorai, magántanárai és asszisztensei 1941 júniusában Bécsben munkaközösséget alakítottak, hogy állandó tapasztalat- és eszmecsere folyjék közöttük. Rendszeresen értesítik egymást, hogy milyen témákat adtak kidolgozásra, házi feladatnak vagy tudori értekezésnek. Állandó kapcsolatban vannak a DATSCH-sal (Deutscher Ausschuss für technisches Schulwesen), amely a birodalmi gazdasági nevelés agytrösztje. Mivel a nép­­közösség életnyilvánulásait politikai szempontból ítélik meg, céljuk, hogy a gazdasági neveléstant is a népi élet szolgálatába állítsák, mint minden tudo­mányt. Evégből állandóan felszínen tartják a következő kérdéseket: mi legyen a kereskedelmi iskolai tanárjelöltek tudományos és szakmai előképzettsége? Hogyan biztosíthatják a tanári utánpótlást? Mekkora legyen a neveléstudo­mányi képzés óraszámaránya a többi főiskolai tárgyak között? Milyen tárgyi sorrendben építsék föl a gazdasági neveléstani előadásokat és gyakorlatokat? Hogyan egységesítsék birodalmilag a tanárvizsgálatok rendjét? Küzdenek azért, hogy a gazdaságpedagógia tudori szigorlat főtárgyát képezhesse s a tanári szak­­vizsgálatnak külön, választható tárgya legyen. A főiskolák tanrendjét is erősen befolyásolja a birodalomba legkésőbben beolvadt Ausztria fejlett szak­­oktatásügye és az egységesítésnek ugyanolyan problémái vetődnek föl, mint az alacsonyabb fokú iskoláknál. Az osztrák kereskedelmi iskolai tanárképzés menetében ugyanis előbb oklevelet szereztek a tanárjelöltek a kereskedelmi főiskolán, majd azután folytattak két féléven át neveléstudományi tanulmá­nyokat, főleg a kereskedelmi szaktárgyak metodikájáról, végül 18 hónapos 1*

Next