Keresztény Élet, 1994 (2. évfolyam, 1-51. szám)

1994-01-09 / 1. szám

TI A Hí Szegény egyház vagyunk 8. oldal Úton a szentmisére (Szabó Sándor felvétele) ISMÉT A POSTA Sajnos továbbra is sok panasz érkezik hozzánk, miszerint új­ságunkat késve postázzák. Mint korábban már írtuk, mi minden kedden délelőtt postára adjuk a lapot, tehát szerdára, de legké­sőbb csütörtökre oda is kellene érkeznie. Oda is érkezik. Csak a kézbesítők hagyják heverni a helyi postahivatalban. Hogy en­nek mi lehet az oka? Talán a nemtörődömség? Talán túl nehéz a küldemény? Vagy esetleg egyeseknek érdekükben áll, hogy a keresztény sajtó ne juthasson el a választások előtt az olvasók­hoz? Igazából nem tudjuk a választ. Eredményt viszont csak kö­zös összefogással érhetünk el. Ezért ismét tisztelettel kérjük kedves terjesztőinket: ha csütörtökig nem ér oda a küldemény, úgy nyomatékosan szólítsák fel a kézbesítőt. Köszönettel vesz­­szük a levélben érkező visszajelzéseket, hogy a Posta-vezér­igazgatóságnál is panaszt tehessünk az egyes kézbesítő­ hivata­lokra. Rómában közzétették II. János Pál pápa újévi üzenetét, amely a családok nemzetközi évével kapcsolatos. Az üzenetből idé­zünk: Isten az embert harmóniára és békére alkotta, s ennek alapját Ő maga rakta le a „képére” teremtett ember termé­szetébe. Istennek ez a képmása nemcsak az egyénben valósul meg, hanem abban az egyedülálló személyes közösségben is, amelyet egy férfi és egy nő alkot: annyira eggyé lesznek a szere­­tetben, hogy „egy testté” válnak (Gén 2,24). „Isten megterem­tette az embert, saját képmására, az Isten képmására, férfinek és nőnek teremtette őket” (Gén 1,27). Ezt a személyekből egybe­forrt közösséget az Úr azzal a feladattal bízta meg, hogy az életet továbbadja és annak gondját viselje a család megteremtése által. A családnak tehát különös módon kell hozzájárulnia a teremtés folytatásához, s így gondoskodnia az emberiség jövőjéről. JEZSUITA GIMNÁZIUM INDUL Az 1994/95-ös tanévtől, misszióból hazatért jezsuita atyák vezetésével új gimnázium kezdi meg működését Miskolcon. A gimnázium jellege: nyolcosztályos katolikus fiúgimnázium. Az 1994/95. tanévben csak a legalsó évfolyammal, két párhuza­mos osztállyal indul. Ebben a tanévben a felvehető tanulók ma­ximális létszáma 70. Az oktató-nevelő munkában kiemelkedő szerepet kap a hit­oktatás, a keresztény életre nevelés, valamint a matematika, számítástechnika, az angol és a német nyelv tanítása. Jelentkezni a gimnázium címén igényelhető, bővebb tudniva­lókat is tartalmazó jelentkezési lapon lehet, január 31-ig. A fel­vételi vizsga a húsvéti szünetben lesz. Kollégiumi elhelyezést igény szerint biztosítani tudunk. Minden jelentkezőt szeretettel várunk, elsősorban olyan gyermekeket, akik a gimnázium befe­jezése után tovább szeretnének tanulni. Jelentkezési cím: Miskolci Jezsuita Gimnázium. Miskolc, Pf. 199,3523. Tel.: 46/361-242 és 46/412/713. A SZENTATYA ÚJÉVI ÜZENETE KATOLIKUS HETILAP 1994. január 9. ÁRA: 18 Ft ILI. 200 éves jubileum Egerben A Főegyházmegyei Könyvtár ünnepe Fennállásának 200. évfordu­lóját ünnepelte december 28-án az Egri Főegyházmegyei Könyv­tár. Pannonhalma és Esztergom után hazánk harmadik legna­gyobb katolikus könyvtára 130 ezres összállománnyal, gazdag kézirattárral büszkélkedhet. Dísztermét pedig egyes szakem­berek az ország legszebb barokk könyvtárának tartják. A tudományos emléküléssel egy­bekötött ünnepi eseményt az Eszter­­­házy Károly Tanárképző Főiskola dísztermében Antalóczi Lajos fő­­könyvtáros nyitotta meg, majd Se­regély István egri érsek - aki egyben a rendezvény díszelnöke volt - beve­zetője következett. A tudományos előadások után a vendégek megte­kintették a könyvtár termeit. Az Egri Főegyházmegyei Könyv­tár alapítója, a Líceum építtetője, gróf Eszterházy Károly 1761-ben foglalta el az egri püspöki széket. Nagy terve, hogy Egerben négyfa­­kultásos egyetemet létesítsen, a kor politikai viszonyai miatt megvalósí­tatlan maradt. Az egyetem 20 éven át épült. Eszterházy püspök álma nem válhatott valóra, s Egerből nem lett egyetemi város. A püspök azon­ban továbbra is egyetemhez méltó intézetet épített, s ennek megfelelő­en egyetemi szintű könyvtárhoz gyűjtötte, vásárolta Európa-szerte a könyveket. A könyvtár 200 éves története alatt több nehéz időszakot élt át. A Líceumot 1948-ban államosították, viszont néhány, az épületben lévő te­rem továbbra is az egyház tulajdo­nában maradhatott, így például a könyvtár és a kápolna is. Az 1959-ig terjedő időszak a könyvtár törté­netének legszomorúbb korszaka volt. Ettől kezdve viszont dinami­kussá vált a fejlődés, az állomány fo­lyamatosan gyarapodott. Ezért ké­sőbb a kápolna helyiségét is a könyv­tár vette birtokba. A mostani, 200 éves jubileumra Antalóczi Lajos főkönyvtáros szerkesztésében reprezentatív em­lékkönyv jelent meg. Az értékes és mindenki számára érdekes olvas­mányt nyújtó tudományos munka átfogó képe hazánk egyik legna­gyobb egyházi könyvtára törté­netének. Az egri Líceum épülete, mely több mint százezer kötetnyi könyvnek ad helyet (Szabó Sándor felvétele) 9 Közös (tudományos) nyelven beszélni Hermeneutika­ Kutatóköz­pont nyílt Budapesten, a Károli Gáspár Egyetem Hittudományi Karán. A központ teológiai és bölcsészettudományi felsőoktatá­si intézmények első közös vállal­kozásaként jött létre. A református kezdeményezésű, de ökumenikus hátterű intézmény célja, hogy az egyes felekezetek kö­zötti értelmezési eltérésekből adódó félreértéseket segítsen tisztázni egy­házi és világi szakemberek bevoná­sával. Egy közös tudományos nyelv kidolgozásával hidat akar képezni a megosztott egyházak között, és segí­teni az egész társadalmat a teológiai és bölcsészeti problémák megoldá­sában, helyes értelmezésében. Véget kíván vetni ezen tudományok több évtizedes mesterséges szétválasztá­sának, példát mutatva a napjaink­ban nélkülözhetetlen szoros együtt­működésre. A tervek szerint a résztvevő in­tézmények hallgatói a meghirdetés­re kerülő hermeneutikai szeminári­umokat indexükbe is felvehetnék. Dr. Bolyki János professzor szerint három feltétel teljesülése tette lehe­tővé az intézmény megalapítását: az új felsőoktatási törvény megengedte az egyetemek és a felekezetek iyen irányú együttműködését, teológiai­lag szükségessé vált, és a személyi feltételek is adottak. A kutatóközpont alapítványként működik. Tevékenységi körébe tarto­zik az oktatói munka, a kutatás, a ki­adói tevékenység, a tudományszerve­zés és a tudományos kapcsolattartás neves külföldi intézetekkel A kutató­­központ alapítói között megtalálható az ELTE Bölcsészettudomnyi Kara, a református, az evangélikus, a baptista akadémiák és egyetemek, csatlakozni kívánnak a görög katolikusok és infor­mációink szerint komoly szándékot mutat a részvételre a Pázmány Péter Hittudományi Egyetem is. B. I. A család évének megnyitása Őszentsége II. János Pál pápa és az ENSZ felhívásának megfelelően a Magyar Katolikus Püspöki Kar az 1994. esztendőt a család évének nyilvánította. Ennek ünnepélyes megnyitása a Szent Család vasár­napján volt a budapesti Szent Ist­­ván-bazlikában. A családok zsúfo­lásig megtöltötték a templomot, ahol együtt várták a nagy papi segédlettel bevonuló Pas­kai László bíborost, ahol a miseáldozat előtt a jelenlevőkkel együtt megtekintette a dr. Papp Ta­más atya által írt és rendezett kará­csonyi misztériumjátékot A bíboros főpásztor beszédében a családot mint a teremtő Isten szán­déka szerint működő szeretetkö­­zösséget jelenítette meg, amely az élet szolgálatában áll. Emléklapok átadása és a jelenlevők megáldása zárta a megnyitó szertartást. (Homolay) Fotó: Koós

Next