Keresztény Élet, 1996 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1996-01-07 / 1. szám
Miskolcon, a Hősök terén „élő” betlehemet állítottak fel a minoriták (Dobos Klára felvétele) ------------ A* oldal ..■. .'.JAm.'....................■ Az építészmérnök pap 4. oldal Boldog Gizella nyitott sírja 5. oldal A Szentatya karácsonyi üzenete II. János Pál pápa december 25-én délben, karácsonyi üzenete felolvasása közben hirtelen rosszul lett, ezért rövidített az üzenet szövegén, s elmaradt az ilyenkor szokásos Urbi et Orbi áldás, mely után 55 nyelven - közte magyarul is - kívánt volna boldog karácsonyt Mintegy 20 perccel később tűnt fel ismét dolgozószobája ablakában, s maga nyugtatta meg a Szent Péter téren várakozókat, hogy jól van. -Boldog karácsonyt kívánok mindenkinek, s kérem, bocsássanak meg! A pápa is megbetegedhet - mondta II. János Pál. Joaquin Navarro Valis pápai szóvivő közölte később az újságírókkal, hogy a pápa enyhe lázzal és emésztési zavarokkal járó meghűlésben szenved. A hétfő esti orvosi vizsgálatok „teljesen normális paramétereket” mutattak. A Szentatya még maga mondta az éjféli misét a Szent Péterbazilikában, ám 25-én a délelőtt fél 11-kor kezdődő szentmisét orvosai tanácsára már nem vállalta. A karácsonyi üzenetet és az Urbi et Orbi áldást - a városnak és a világnak - azonban mindenképpen személyesen kívánta elmondani. Ezt hagyományosan a Szent Péterbazilika erkélyéről kellett volna megtennie, ám megfázása miatt dolgozószobája ablakában jelent meg pontosan délben az egyházfő. Üzenetében II. János Pál pápa arról szólt, hogy a karácsony a befogadás és a béke ünnepe, s emlékeztetett arra, hogy amint a betlehemi fogadóban nem jutott hely a Szent Családnak, a 2000. év küszöbén is nagyon sok szegény kopogtat a világban, befogadásra várva. Jut-e hely a vihartépte boszniai családok számára, amelyek még aggódva várják, hogy gyümölcse is legyen a nemrégiben meghirdetett békének. Megbékélt országba térhetnek-e vissza a ruandai menekültek? Képes lesz-e Burundi népe megtalálni a testvériség békéjét? Együtt tekinthetnek-e a jövőbe Srí Lanka népei? Irak népének megadatik-e a normális létezés öröme az embargó annyi hosszú éve után? Befogadásra lelnek-e Kurdisztán elüldözött népei? Mi lesz az erőszak uralta Dél-Szudán lakosaival és Algéria szenvedő népeivel? - sorolta a pápa a világ lelkiismeretét terhelő kérdéseket, köztük a remény jeleként említve az Észak-Írországban és a Közel- Keleten történteket. (Ez a lapszámunk január 7-én jelenik meg, ám az év végi ünnepek és a nyomdai munkarend alakulása miatt, még 1995 utolsó napjain kellett „lapzártát” csinálnunk. Mikor ezeket a sorokat írjuk, mi még nem tudjuk, amiről az olvasók a napi sajtóból már értesültek, hogy az év utolsó napján a déli őrangyalát a Szent Péter téren mondta-e el a Szentatya, hogy aznap a hálaadó Te Deumot, és január 1-jén a Szent Péter-bazilikában, a béke világnapja és Szűz Mária ünnepén a szentmisét bemutatta-e?) Égő benzinespalack gyújtotta fel az orgonát Merénylet a szegedi Szent Gellért-templom ellen Karácsony másodnapján, december 26-án este 9 óra tájban Szegeden, a Tátra téri Szent Gellért-plébániatemplomot megpróbálták benzinespalackokkal - úgynevezett „Molotov-koktéllal” - felgyújtani. Három üveget dobtak az épületre, ebből egy betörte az ablakot, de visszaesett, és a templomon kívül égett. A második beesett az épületbe, s az orgona mögötti padot gyújtotta fel. A tűz átterjedt az orgonára, s bár hamar eloltották, a hangszer kiégett. A harmadik üveget a templom mellett találták meg, azt már nem volt idejük a tetteseknek meggyújtaniuk. A történtekről, az eseményekről lapunk munkatársát a plébánián tájékoztatták arról, hogy dr. Kiss Imre plébános szerencsére a merénylet időpontjában otthon tartózkodott, és hallotta, ahogy az első palack betörte az ablakot. Kiment az udvarra, hogy megnézze, honnan jön a zaj, így látta meg a templom mellett égő benzinesüveget. Hívta azonnal a rendőrséget és a tűzoltókat. Hamar kiderült, hogy a templomban is ég valami. A kiérkezett rendőröknek sikerült poroltóval elfojtani a lángokat az orgonán, így mire a tűzoltók megérkeztek, már megakadályozták, hogy a lángok az egész épületre átterjedjenek. Mint kiderült, az volt a szerencse, hogy a bedobott palack az orgonapad párnájára esett, így nem tört el, nem folyt szét a folyadék, ezért nem égett más, csak az orgona. Az anyagi kár 800 000 forintra tehető. A késő esti órák miatt már senki nem tartózkodott a templomban, így személyi sérülés nem történt. A helybeliek mégis megdöbbenéssel értesültek az újabb merényletről. Újabb, hiszen emlékezetes, hogy egy évvel ezelőtt egy másik szegedi templom előtt bomba robbant egy utcai szeméttárolóban, megsebesítve egy arra járó asszonyt. Az ilyen eseménynek a pszichikai hatása még nagyobb károkat okoz, mint maga a cselekmény. A merénylet érthetetlen és értelmetlen. A szegedi hívek máris felajánlották az anyagi segítséget, hogy a kiégett orgonát és a betört ablakot megjavítsák. Az események miatt egyébként nem kellett a templomot egy napra sem bezárni, a szentmiséket azóta is rendben megtartják. A rendőrség feladata a tettesek kézrekerítése, a bíróságé, hogy elítéljék őket. Elképzelni sem tudjuk, mi lehetett az indítékuk a merénylőknek. Semmi olyan sérelem nem érhetett embert, ami ezt a vandál tettet indokolná. Az utóbbi években vált szokássá, főleg a nem hívők körében, a karácsonyt a szeretet ünnepének nevezni. Ez a merénylet a hitünket, a reményünket, a szeretetünket vette célba. A tél A Teremtés könyvében olvassuk a következő mondatot: „Mostantól fogva, amíg a föld áll, nem szűnik meg a vetés és az aratás, a hideg és a meleg, a nyár és a tél. ”(8,12) Isten itt kinyilatkoztatta, hogy az évszakok is az Ő akaratából léteznek, váltják egymást. Közvetett módon a télről beszél Jób könyve, amikor azt írja: „Ő mondja a hónak, essél le a földre.” (37,6) Tehát Isten ura és parancsolója is teremtményeinek. A tél negatív hatásait vélem kicsengeni a következő két mondatból: „Imádkozzatok, hogy ne télen vagy szombaton kelljen menesülnötök” (Mt 24,20), ill. „Siess, hogy a tél beállta előtt ideérj.” (2Tim 4,21) Az előbbit az Úr Jézus mondta hallgatóinak és mondja ma is sok embernek, az utóbbit Szent Pál munkatársának. A tél utáni hangulatról számol be az Énekek Éneke, amikor a vőlegény így szól menyasszonyához: „Nézd, elmúlt a tél!" (2,11) Az öröm és a felszabadultság hangja sugárzik felénk ebből a felkiáltásból. A fenti gondolatok Isten szeretetéről tanúskodnak, az Ő teremtő jóságáról. Ezért számunkra nincs más választás, mint dicsérni és áldani az Ő gondviselését. Fenyvessy Lajos 9 A VALLÁSOS CSALÁDOK HETILAPJA ELET 1996. január 7. Ára: 25 Ft IV/1. A zarándokutak irodája A budai várban, a prímási palotában tartotta a Catholica 2000 utazási iroda azt a sajtótájékoztatót, amelyen az új esztendőre tervezett külhoni és belföldi utazási ajánlatait tartalmazó programfüzetét mutatták be. Ifjú György ügyvezető igazgatótól megtudtuk, hogy 1996-ban 45-féle úti cél felé, több mint száz alkalommal terveznek csoportokat indítani. A fő hangsúlyt továbbra is a Szentföldre és Olaszországba indított utakra helyezik, de a többi, hagyományosnak mondható zarándokútvonalat sem akarják elhanyagolni. Irodánk nemcsak a zarándoklatok megszervezését és lebonyolítását vállalja, odafigyelünk a méltó, vallásos lelkületre is. Ezért például mindegyik csoportot elkíséri egy lelkivezető is, aki a szentmisehallgatás lehetőségéről gondoskodik, illetve arról, hogy a buszozással eltöltött „holt időt” is vallásos légkör járja át. A turisztikai látnivalók - amik szintén nagyon fontosak - csak ennek az alapcélnak a kiegészítéseként épülnek bele programjainkba. Természetesen mi ezt is magas színvonalon igyekszünk megvalósítani. Irodánkat 1992 elején Paskai László bíboros atya néhány esztergomi keresztény üzletember társaságában alapította azzal a céllal, hogy hazánkban újból felélessze a zarándok-turizmust. Az elmúlt esztendők alatt szükségessé vált tőkebevonások révén napjainkra már az olasz és a bajor egyház is bizonyos tulajdonrésszel rendelkezik a mi vállalkozásunkban. Többek között ennek is köszönhető, hogy 1995-ben már 2300 vendégünk volt, akik az általunk szervezett utakon több mint ezer vendégéjszakát töltöttek el, az immár hagyományosnak mondható év végi püspöki hálaadó szentmisénkre pedig több mint hétszáz volt utasunk jött el. Mindez továbbra is arra ösztönzi irodánkat, hogy megőrizzük „másságunkat”, amely a hitet és az egyetemes emberi értékeket nem csak „eladni” óhajtja, hanem megismertetni, elmélyíteni és szolgálni. (Jezsó) A vonal végén: Zika Franciska nővér Ismét az egyház tulajdonában van a fővárosi Széher úti - ismertebb nevén a Szent Ferenc Kórház! Az advent negyedik vasárnapját megelőző napokban ugyanis Paskai László bíboros, esztergombudapesti érsek, Demszky Gábor főpolgármester, valamint Zika Franciska M. Katalin, az Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció tartományfőnöknője a városházán ünnepélyes keretek között írták alá azt a megállapodást, amely visszaadta az eredeti tulajdonosának a közkórházat. A régi-új tulajdonos rend tartományfőnöknőjét Balatonkenesén hívták fel, hogy tájékoztassa a részletekről olvasóinkat. A Szent Ferenc Közkórházat rendünk az 1930-as években építette. Az államosításig a betegápolást nővéreink végig nagy szorgalommal, szeretettel és alázattal végezték. Amikor pedig az isteni kegyelem megcsillantotta a visszatérés reményét, rögtön jeleztük igényünket a kórházra. A Népjóléti Minisztérium a tulajdonjogot 1992-ben ugyan visszaadta, de az intézmény egészen a mostani megállapodásig a János Kórház egyik részlegeként működött. Mostantól kezdve viszont már teljesen önállóak vagyunk! Ez a változás nem érinti kórházi munkatársainkat, ugyanis 98 százalékban csaknem mindenkit átvettünk. Remélem, hogy továbbra is jó munkát fognak végezni. Később természetesen a betegágyak mellett rendünk nővérei is meg fognak jelenni, de ezt egy hosszabb átmeneti időszaknak kell megelőznie. Jelenleg ugyanis ehhez még nem vagyunk elegendően. Egy dolgon azonban sohasem fogunk változtatni: kórházunkban mindenki a szenvedő embert, a beteget nézi és nem annak vallási hovatartozását! Ez a háború előtti időkben is így volt, és így lesz a jövőben is! Jezsó Ákos