Keresztény Élet, 1997 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1997-01-05 / 1. szám

■ Ili Á ||l|||||p§ llllliiil i csodás ÄlÄllllillli érem ki 2. oldal ét oldala ' 'A ' T/i# A Kisded üzí 3, oldal •nete Sastelek határában (Szabó Sándor felvétele) Emmanuel nővér könyve 5. oldal Csatlakozások a Keresztény Élet felhívásához lapunk, a Keresztény Élet december 15-i számában felhívást tet­tünk közzé: Ajánljuk fel karácsonyi szentáldozásunkat hazánkért, népünkért, sorsunk javulásáért! címmel. Ebben arra kértük olvasóin­kat, hogy a millecentenárium évének befejezésekor az ország katolikus polgárai ajánlják fel karácsonyi áldozásukat a címben foglalt szándék­ra. Úgy gondoltuk, hogy ebben az országban már nem sokan enged­hetik meg maguknak, hogy anyagi támogatást nyújtsanak a rászoru­lóknak, áldozásukat, a cikkhez mellékelt ima elmondását azonban mindenki fel tudja ajánlani - ha egyetért velünk. Tudtuk, hogy minden előkészítő „kampány” nélkül kockázatos köz­zétenni felhívásunkat, levélben kellett volna legalább a püspök atyákhoz és a plébániákhoz fordulni, hiszen bizonyára többen fel sem figyeltek kérésünkre. Ám erre már nem volt idő. Úgy gondoljuk, mégis helyes volt felhívásunk megjelentetése, mert december 23-ig - amikor e sorokat írom -nagyon sok csatlakozó felajánlás érkezett szerkesztőségünkbe, s bizonyá­ra vannak olyanok, akik eleget tesznek kérésünknek, de nem írják meg levelüket. Hallottam például, hogy már a megjelenés napján, december 15-én a budai Szent Imre-templomban Brückner Ákos Előd plébános atya a szent­misék végén ajánlotta a híveknek a csatlakozást, bizonyára sokan meg­fogadják tanácsát. Nagyon köszönjük segítségét. Honti Imre plébános atya karácsonyi üdvözlőlapján közölte, hogy a vépi plébánia hívei közül körülbelül ötszázan ajánlják fel karácsonyi szentál­dozásukat. „Bízunk abban - írja -, hogy Jézus javulást ad népünknek”. Keresztesné Várhelyi Ilona arról értesített, hogy a Keresztény Értelmi­ségiek Szövetségének debreceni csoportjából 15-en csatlakoznak kezde­ményezésünkhöz! Köszönjük! A legelső levelet kedves tudósítónktól, munkatársunktól, Csikós László­tól kaptuk Budapestről. Innen írt Kenéz Erzsébet is, míg özv. Tóth Jenőné Szigethalomról, Győre Róbertné és Győré Katalin Sopronban vállalta a felajánlást! Szabó József Budapestről, Pesterzsébetről jelentkezett, egy 82 éves dédmama, Kuli Imréné Győr-Nádorvárosból. Thorday Lajos és Thorday Lajosné Budapestről írja, hogy nemcsak karácsonyi, újévi szent­áldozásukat is felajánlják ,,e nemes cél érdekében”. Budapestről jelent­kezett Stoll Gáborné is. Dorfmeister Mátyás és felesége, nyugdíjas peda­gógusok Dombóvárról csatlakoztak. Kovecsni Tamásné Miskolcról je­lentkezett. Szabics Kálmánné Helvéciáról, Megyes Józsefné Kecskemétről jelentette be, hogy felajánlja hazánkért karácsonyi szentáldozását. Mindennap újabb leveleket kapunk, bizonyára sokan utólag írják meg, hogy teljesítették a felhívásban kérteket. Felhívjuk figyelmüket, hogy a karácsonyi időszak január 12-én, Unnak megkeresztelkedése ünnepével zárul. Addig lehet csatlakozni, természetesen a felajánló imát később is el lehet mondani a szentáldozás után. Köszönjük a jelentkezéseket, várjuk az újabbakat. A szerkesztőség 1997. január 5. Ára: 38 Ft V/l. Újévi körlevél a keresztény sajtóról Kedves Testvérek! A gondviselő Isten megengedte élnünk az új esztendő kezdetét. Kí­vánjuk és kérjük, hogy az ő áldása kísérje életünket az 1997. év minden napján! Tudnunk kell, hogy Isten nem hagy el minket. Baj csak abból fakad, ha mi fordulunk el tőle. Ezért túl a jókívánságon, újuljon meg elhatáro­zásunk, hogy az év során ragaszko­dunk szándékaihoz. Egyedül őt ismer­ve és vele munkálkodva nem vész kár­ba fáradozásunk, hogy értékesebb jö­vőt építsünk magunknak, szeretteink­nek és azoknak is, akik távol vannak tőlünk, mert sorsunk összetartozik. Milyen jó lenne, ha a tőlünk elsza­kadt ember is felismerné ezt az Isten­hez igazodó életből fakadó életszol­gálatot. Nos, rajtunk sok múlik. Él­jünk minden lehetőséggel, legyünk ta­núi az emberi boldogulás Isten adta útjainak és eszközeinek. Temploma­ink mindenki előtt nyitva állnak. Isten­tiszteleteinken Isten szava mindenki­hez szól. De hogyan érjük el azokat, akik elkerülik templomainkat, és nem érzik szükségét, hogy meghallják és elfogadják az élet evangéliumát? Úgy látszik, a keresztény magyar megújulás során elérkezett az idő, hogy templomainkon kívül is hatéko­nyabb legyen a mi Urunknak, a világ Világosságának képviselete váro­sainkban és falvainkban. Ennek esz­köze az utóbbi kétszáz év alatt világ­hatalommá lett tömegtájékoztatás, az írott és elektronikus sajtó. Persze, hogy nem léphetünk fel máról hol­napra mindenkit elérő igénnyel, de az esztendő során irányuljon figyelmünk egy média-evangelizáció megvalósu­lása és igénybevétele felé. Az első ugyanis, hogy mi vegyük igénybe. Ami rendelkezésünkre áll, nem sok. Egy szerény körben olvasott keresz­tény sajtó és egy mérsékelt számban hallgatott és nézett, meggyőződé­sünket erősítő néhány perc a nemzeti rádió és televízió műsorában. Tisztában vagyok vele, hogy az egyre nehezebb anyagi gondokkal küzdő újságelőállítás miatt egyre drá­gábbak a lapok, mégis lelkiismereti kérdés, hogy saját tájékozódásunk és - általunk - mások keresztény tájé­koztatásának érdekében mennyi ál­dozatot vállalunk értük. Szíves jóin­dulatukba ajánlom még az esendő próbálkozásokat is. Még inkább ké­rem, szeressék a már hosszabb, nehéz időket is megélt újságjainkat, folyó­iratainkat. Különös értéke van az Új Embernek, de a Keresztény Életnek is, nem szólva az éppen vidékünkön született Új Misszióról, mely ma már országos küldetést tölt be. Kérem, olvassák az Igent, a Jelt, a Szívet, az Aranyágat. Nézzenek utána, kölcsön­kérve is folyóiratainknak, a Távlatok­nak, a Jeromos füzeteknek, a Vigí­liának, az Új Kalásznak. Nem vállal­kozom arra, hogy mindet felsoroljam, nem is említve a helyi orgánumokat. Érezzük saját ügyünknek minden új­ságunk talponmaradását. Nem lenne teljes ez az újévi, sa­játos programot érintő köszöntő, ha nem szólnék benne az újságok készí­tőivel szemben támasztott elvárása­inkról. Világos, hogy aki egyházi új­ságot vásárol, az a hitét és életét erő­sítő forrást szeretné benne megtalálni. Fenyeget minket is a tömegtájékoz­tatás mai, csak szenzációt és zavart közhírré tevő szelleme. A hívő ember a valóban igazat és a jót akarja olvasni újságjainkban, melyek mögött az új­ságírók és a szerkesztők szavában az egyház áll, Istentől kapott tekintélyé­vel és felelősségével. Várjuk, hogy Isten szava és a hozzá igazodó keresztény élet üzenete szól­jon hozzánk hírekben, ismertetések­ben, tanulmányokban, szépirodalmi írásokban egyaránt. Ez nem azt jelen­ti, hogy csak a jót kell leírni. A Biblia is tele van emberi bűnök emlékével. Az viszont kívánatos, hogy ami igaz, azt igaznak, ami hamis, azt hamisnak, ami jó, jónak, ami rossz, azt rossznak ismerje meg az olvasó. Mi nem le­hetünk egy semleges zűrzavar táplá­lói, mely Európa jövőjét is veszélyez­teti és a halál kultúrájának magvetője. Másik, lelkiismeretben kötelező feladata mindegyikünknek, hogy részt vegyünk újságjaink és idővel esetleg megvalósuló rádiónk műsorá­nak összeállításában. Lassan rá kell ébrednünk, hogy mások minket sem anyagilag, sem szellemileg nem tar­tanak el, sem magyarságunkat, sem kereszténységünket illetően. Csak ar­ra épülhet a jövőnk, amit magunk megteremtünk magunknak. Ezért tőlünk telhetően álljunk új­ságjaink életbenmaradása mellé. Aki teheti, vegyen részt a keresztény új­ságírásban. Legyen sajtónkban kicsi­nek és nagynak, magas műveltségű és egyszerű kereszténynek egyaránt olvasnivalója. Maradjon minden cikk és írás a világot Isten szemével néző és nézni tanító forrás és a keresztény magyar élet megújulásának hatékony eszköze. Próbáljuk jól szerkeszteni, megvehetővé tenni és továbbadni, Is­ten jó magot vető szolgáiként saj­tónkat, hogy életrevalók maradjunk a népek nagy családjában. Január 24-én van Szalézi Szent Fe­renc ünnepe. Ő a keresztény újságírás égi pártfogója. Közbenjárását mi is kérjük, hogy Isten áldja meg templo­mon túllépő apostolkodásunkat. Idén erre mertem fordítani újévi köszöntőmet. Bízom benne, sokan egyetértenek vele. Javára lesz újévi köszöntésünk megvalósulásának, hogy boldog új évet adjon nekünk az Úr! Seregély István egri érsek Országos Mária-évet hirdettek Nemzetközi Fatimás Mária-zarándoklat lesz Győrben A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia december közepén tartotta rendes téli ülését Budapes­ten. A tanácskozáson dr. Pápai La­jos megyéspüspök előterjesztésére a konferencia egyhangúlag támo­gatta a kérést, hogy az Apostoli Szentszék a „basilica minor” rang­jára emelje a győri székesegyházat. A püspökök ez alkalommal jóvá­hagyták a Győrött őrzött Mária­­kegykép vérrel könnyezésének 300. évfordulójára tervezett országos ünnepségsorozat programját is. Dr. Pápai Lajos megyéspüspököt la­punk e hírrel kapcsolatban kérte nyilatkozatra.­ ­ 1997 a győri székesegyház nagy jubileumi éve lesz. A kegyképet egy Írországból menekülő püspök hozta magával, aki már nem érhette meg 1697. március 17-ét, amikor az ír nemzeti ünnepen, Szent Patrik napján, az ír katolikusok üldözésének újra­kezdésekor a kegykép könnyezése Győrött bekövetkezett. Ezen esemény emlékére hirdettük meg az országos Mária-évet. Ez egyúttal első eszten­deje is a 2000-re való nagy jubileumi előkészületnek, melynek témája 1997-ben az Ige, Isten fia, Jézus Krisztus. Ezért is választottuk a Mária-év jelmondatául „Az Ige testté lett” gondolatot János evangéliumá­ból. - Végleges a Mária-év program­terve? - Az ünnepélyes alkalomra terve­zett rendezvénysorozat pontos menet­rendjét most állítjuk ősze. Annyi azonban már tudható, hogy az ország minden részéről várjuk majd a kato­likus iskolák, a különféle szervezetek, plébániák, családmozgalmak, az ér­­sekségi területek zarándokjait. A fő ünnepségre március 15-16-án kerül sor. Március 17-ére az ország pap­ságát hívjuk lelki napra. Rómában jár­tamkor­ kértem, hogy ez alkalomra a Szentatya küldje el személyes kül­döttét is. Ezt örömmel megteszi, bár a vendég kiléte még bizonytalan. Kér­tük továbbá, hogy a székesegyház kapja meg a bazilika rangot. Ez a kívánság is meghallgatásra talált, amit hivatalosan a Mária-év márciusi ün­nepségén a pápai küldött hirdet ki. Külön érdekesség, hogy a nemzetközi Fatimai Mária-zarándoklat minden évben más kegyhelyet választ, ahová a világ minden részéről várják a za­rándokokat. A fatimai jelenések 80., a győri Mária-kegykép könnyezésének 300. évfordulóján e nemzetközi ta­lálkozóra júliusban, az év zárásaként Győrött kerül sor. - Most jelent meg a győri egy­házmegyei pápalátogatást előkészí­tő iroda kiadványa a pápalátoga­tásról. Kérem, szóljon róla néhány szót! - Szerettünk volna még karácsony előtt kiadni egy olyan könyvet, mely­­lyel sokan idézhetik majd vissza a pápalátogatás szép és felejthetetlen pillanatait. E tervünk most megvaló­sult. Az albumba - mely első nyomá­sában 5000 példányban jelent meg - a Győrött és Pannonhalmán készült leg­szebb fényképek kerültek, s tartal­mazza a Szentatya elhangzott be­szédeit, köszöntéseit is. Azt hiszem, hogy e könyv nagyon szép ajándék is lehet, egyúttal jó alkalom arra, hogy visszagondoljunk azokra a szeptem­beri napokra. Akik megrendelték, a plébániákon keresztül megkaphatják, de megtalálható lesz a programirodá­nál is. - készél -

Next