Kertészet és Szőlészet, 1954 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1954-12-20 / 12. szám
Védjük meg borainkat a barnatöréstől! Penészes szőlő szüretelése után és ha sok volt a szőlőben a darázsrágott, sérült szemű fürt vagy a termés hosszú ideig állt feldolgozatlanul és ilyen állapotban a levegővel sokáig érintkezett, gyakran előfordul, hogy pincénkben a még zöldesfehér színű, teljesen tükörtiszta borunk, ha felvisszük meleg helyre és ott ideig-óráig áll, a levegő hatására megváltoztatja színét, szagát, ízét, megzavarodik, vagyis megtörik. Az ilyen bort barnatöréses bornak nevezzük. A barnatörésre való hajlamosságot a következőképpen mutatjuk ki: Mindegyik hordóból vegyünk ki egy-egy félliteres tiszta, fehér üvegbe mintát. Az üveget csak félig töltsük meg. Jelöljünk meg minden egyes mintát, hogy tudjuk, melyik hordóból vettük. Az üveget lazán dugaszoljuk be papirossal, hogy a levegő jól érhesse a bort, néhány napon át meleg szobában tartsuk a próbaüveget és naponként figyeljük a bormintákat. Az egészséges szőlőből szüretelt bor csak gyengén szőkül meg, csak egészen gyenge, fehéres zavarodás mutatkozik rajta. Amelyik minta kissé rothadtcas szőlő borából származik, az a harmadik-negyedik napon gyengén vörhenyes-barnás árnyalatúvá válik és sokkal erősebben megtörik, mint az egészséges bor mintája. Ha a szőlő erősebben rothadt volt, akkor a próbaüvegben már a második napon megbámul és erősen megtörik a bor. Ha pedig teljesen rothadt volt a szőlő, akkor a kísérleti üvegben már néhány óm múlva a bor felszínétől kezdve lefelé vastagabb rétegben elváltozik a bor színe és másnapra téglavörös színű lesz. Íze pedig olyan lesz, mint az aszaütszaivaléé vagy pállott vadkörteléé. Az ilyen bort az első fejtés előtt a törésre való hajlamosság mértéke szerint hetofoliterenkint 1—3 darab borkénpasztulával megkénezzük. A kénezésnél fontos, hogyan bánjunk a kénezővel. Egy héttel a fejtés előtt rakjuk a megfelelő mennyiségű tablettát a borba, mégpedig olyképpen, hogy a ként apróra összetörve tiszta, ritka szövésű vászonzacskóba tesszük és az akénanyíláson a hordóba lógatjuk. Néhány óra elteltével a kén a borban feloldódik. Ekkor a zacskót kivehetjük. Az egyenletes eloszlást a bor gyenge felkavarásával siettethetjük. A kavarást óvatosan végezzük, nehogy a seprőt is felkavarjuk. Nyolc-tíz napi pihenés után a barnatörésű bort átfejtjük. Hullay Lajos A fajtaborsó Manapság mind gyakrabban fölmerül a kérdés: mi az oka a 4 és 6 g között váltakozó kát, holdanként! fajtaborsó-terméseknek, miért nem tudjuk elérni a 10 mázsás termésátlagokat? Vajmi kevés történik azonban annak érdekében, hogy az ismert gátló körülményeket mielőbb megszüntessük. Állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink szakemberei eddig mindig arra hivatkoztak, hogy túl későn szereznek tudomást a tervről és ezért a legtöbb esetben fajtaborsótermelésre kevésbé alkalmas területre tudnak csak vetni. A Kertimag Vállalat e hiba kiküszöbölése érdekében már most kijelöli a termelési területeket a termelőszektorok szakembereivel együtt, de sajnos akadnak olyanok, akik ezt a munkát, amelynek a jövő évi jobb termés elérése a célja, félremagyarázzák és nem hajlandók a területkijelölésben részt venni, vagy az erről szóló jegyzőkönyvet aláírni, mondván, fogalmuk sincs arról, hogy a jövő év tavaszán a fajtaborsót hová fogják vetni. Ez nem célravezető és nem helyes indok, mert a jó gazda egész évben tervez és mire az őszi betakarítás befejeződik, minden területére legalábbis elméletben kész az új terve. Véleményünk szerint a termés eredményére döntően kihat a terület minősége. A tapasztalat mégis az, hogy agronómusaink a fajtaborsót elsősorban talajjavító, jó előveteménynek tekintik és nem fónövény termeléséről nem, komoly exportcikkünknek. Nem vitás, hogy a borsó mint pillangósnövény, ténylegesen nitrogéngyűjtő, de ha kizsarolt területre vetik, elsősorban a saját fenntartásához szükséges nitrogént képes csak gyűjteni és a talajban igen kevés mennyiséget hagy hátra. Éppen ezért, szakítva az eddigi rossz gyakorlattal, jó táperőben lévő talajokba vessük a borsót, mert ezzel nemcsak a terméseredmény emelkedik, de megfelelő mennyiségű nitrogént is biztosítunk a soron következő növénynek is kissé talán korai, de jó, ha arról beszélünk, hogy mezőgazdasági szakembereink a kora tavaszi vetésű növények közül elsőnek a fajtaborsó elvetését tartják szükségesnek. Igenis, a borsót vessük korán, de csak akkor, ha a talaj annyira felmelegedett, hogy a vetőmag a legrövidebb idő alatt kicsírázhat. Előveteményként, az átalában gyenge talajerő miatt a trágyás kapások ma a legmegfelelőbbek. A vetési mélység is vitás sok esetben. A talaj kötöttségétől függően 5—7 cm mélységet ajánlok. A tenyészterület kihasználása és a talaj kellő beárnyékolása végett az alacsonyabb fajtákat 24 cm sortávolságra, a magas fajtákat 36 cm sortávolságra vessük, de sohasem ikersorba, mert az ikersorok gyomlálása a kevés kézierő, illetve gépi művelése miatt rendszerint elmarad. Összegezve az eddigieket: a jobb terméseredmények elérése érdekében agronómusaink a fajtaborsót fő növényként és ne előveteményként vessék, gyomtalan területre, megfelelő mélységbe és csak abban az esetben korán, ha a talaj hőmérsékleti viszonyai az azonnali csírázást lehetővé teszik. A helyi adottságoknak megfelelően a legjobb és legmegfelelőbb megoldást válasszuk a fajtaborsó terméseredményeinek növelésére, mert ez kormányprogram szerint is elsőrendű exportérdek. Hirth László Több olvasónk kérdésére közöljük Alacsony nyomású Vermorel-típusú házi permetezőgép hosszabbítócsővel jelenleg is kapható. Kapható továbbá a Német Demokratikus Köztársaságból import útján beszerzett 10 és 14 literes Pomonax-típusú légszivattyús magasnyomású házi permetezőgép. Jelenleg gyártás alatt van kádra szerelhető Express magasnyomású permetezőgép. Az NDK-ból import útján beszerzett gépek színesfémből készültek és igen nagy keresletnek örvendenek. Folyamatos szállításuk a keresletet kielégíti. Permetezőgépet vidéken a Vas- és Műszaki Bolt, ahol ez nincs, a földművesszövetkezet árusít. 15