Kertészet és Szőlészet, 1967 (16. évfolyam, 1-23. szám)

1967-10-01 / 19. szám

A Debreceni Konzervgyár létre­hozása — természetesen népgazdasági érdekeket figye­­­­lembe véve — szükségessé teszi Haj­­dú-Bihar megyében a bogyósgyümöl­­csűek területének, terméseredmé­nyeinek fokozatos növelését. A konzervgyár, illetve annak 1000 vagonos gyorsfagyasztó üzeme a jó­váhagyott program szerint 1969. IV. negyedévében, a gyorsított program szerint 1969. II. negyedévében kezdi meg az üzemelést. Teljes kapacitás esetén a gyár és a megye együttes igénye az egyes bogyósgyümölcsűekből a táblázat szerint alakul (vagon). Természetesen a feltüntetett igé­nyek a minimumot jelentik, szinte kizárólagosan a gyári szükségleten alapulnak. Az egyes bogyósgyümölcsűekből várható igény részletesebben a kö­vetkező: KÖSZMÉTE Debrecenben és környékén a ma­gastörzsön (Ribes aureumon) nevelt köszméte terjedt el. A MÉK felmérése alapján az 1970-ben várható kereslet alakulása a következő: nyers exportra 50— 100, konzervgyárnak 150—160, más ipari üzemnek 80—100, lakosságnak 50—100, összesen 330—460 vagon. E mennyiség biztonságos értékesí­tési lehetőségéhez nem fér kétség, sőt valószínű, hogy a termelés kí­vánatos mértékű növelése esetében az igények jelentősen fokozódnak. Növelni kell a telepítést, mert a jelenlegi ütem alapján 1970-ben csak maximum 150 vagon felvásárlására számíthatunk a 330—460 vagon he­lyett. 1961-től körülbelül 120 kh üzemi ültetvényt létesítettünk, de ezek — elsősorban a rossz szaporítóanyag folytán — nem váltották be a hoz­zájuk fűzött reményeket. Hosszú vita után végre 1967. ja­n­­uár 1-től érvényes szabványa van magastörzsű köszméjének is (FMSZ—4/1966.). Tavaly 11 kh-at már e szerint a szabvány szerint telepítettünk, s az eredmény fényesen igazolja azok ál­láspontját, akik a 6—15 g/kh átlag­termések legfőbb okát a nem meg­felelő oltványban keresték. A szabvány szerinti szaporító­anyagból létrehozott új ültetvények­ről a számítások szerint 40—60 q kh köszméte szedhető le, telepítése te­hát gazdaságos. Feltétlenül meggondolandó, hogy egyrészt a megfelelő szaporítóanyag­­ellátást, másrészt a kedvező árki­alakítás szempontjából állami vagy tsz faiskola is foglalkozzon magas­törzsű köszméteá­vány előállításával. M­A­L­N­A 1961 után több mint 500 kh nagy­üzemi málnás létesült a megye tsz­­eiben. A meglevő ültetvényekről 1970-ben maximum 170 vagon felvásárlására számíthatunk, a hiány tehát 55 va­gon. E mennyiséget 16 g/kh átlag­terméssel számolva további 340 kh-on szükséges megtermelni. Az új telepítéseken kívül nagy feladat a meglevő málnások szak­szerű felújítása is. A Dudimella kártétele további körülbelül 600 kh málnatelepítést, illetve felújítást tesz szükségessé. Az új üzemi telepítéseket ettől az évtől kezdve Mailing promise fajtá­ból tervezzük, és külön felhívtuk a telepítő tsz-ek figyelmét a meg­előző — mechanikai — védekezés fontosságára. A javasolt Mailing promise fajta telepítésével — tekintve a nagyobb hozamot és a kiegyenlítetettebb ál­lományt — a telepítő tsz-ek egyet­értenek. SZAMÓCA Telepítéséhez ma már nem kell különösebb meggyőzés. A gyári igé­nyek kielégítésére körülbelül 350 kh új telepítés szükséges, ebből a tsz-ek már az idén 175 kh-at el is telepíte­­nek. A fajta­választékot kívánjuk nö­­­velni, és az üzemi telepítések jelen­legi Suprise-én kívül Senga-sengana, Sena gigana, és Rivál fajtákból kí­vánjuk az új ültetvényeket létre­hozni. Helyes lenne a málna stabil árá­hoz hasonlóan — ha kell, fajtánként különbözően — a szamócát is fix árral termeltetni. Ebben az esetben Hajdú-Bihar me­gye igen jelentős partnere lehetne a konzervgyáron kívül a Hungaro­­fruct-nak is. RIBISZKE A megyében nincs hagyománya. A gyár szükségletének kielégíté­sére 80 kh feketeribiszkét kívánunk telepíteni, és az eddigi felmérések alapján a tsz-ek vállalják a szá­mukra új növény termelésbe állí­tását. Hajdú-Bihar megye tsz-vezetői egyetértenek a bogyóstelepítési prog­rammal. Ezt mutatja, hogy például az előzetesen tervezett 50 kh új te­lepítés helyett 1967-ben 320 kh-ra kértek hitelkeretet és telepítési en­gedélyt. Ha továbbra is ebben az ütemben folyik a telepítés, nem okoz külö­nösebb gondot a debreceni konzerv­gyár nyersanyagellátása bogyósgyü­­mölcsűekkel. Tóth Pál (Hajdú-Bihar megyei Tanács) Bogyósok telepítése iiriíi ......................^ i ....................... Hajdú-Bihar megyében P—^——. II v~rT»rrril ivin'inii -'i mir ■ Mii iiiiiiifi-rfiiir»Ti'in*in iiiiriW‘WPT*«~»iTiWB-a«ablwriiWi * r-Tura-1—itíW NCO (A o Köszméte9 161 170 Málna 11 214 225 Szamóca 21 89 110 Ribiszke1 21 22 Faj Megyei igény Az ipar igénye 24 I borszölet, must és bor felvásárlási ára A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 29/1961. számú utasításában meg­állapította a borszőlő, must és bor 1967/68. gazdasági évre szóló felvásárlási árát. Az utasítás szeptember 13-án jelent meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Érte­sítő 36. számában. Az életbeléptetett árrendelkezés szerint néhány változás kivételével a jelenlegi felvásárlási árak maradnak érvényben. Ezek szerint a borszőlő, must és bor fel­vásárlási ára ugyanaz marad az 1961/68. gazdasági évre vonatkozóan is, mint amely az 1966/61. gazdasági évben érvényben volt. Változatlanul érvényben marad a nagyüzemi felár fizetése és annak feltéte­le is. E szerint a nagyüzemi gazdaságok — állami gazdaságok, mezőgazdaság) termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, szakszövetkezetek, hegyköz­ségek — változatlanul 15%-os nagyüzemi felárban részesülnek, ha a termésük­nek legalább 70 %%-át az állami felvásárlási szerv részére értékesítik. Változatla­nul érvényben maradt a fajtafelár mértéke, amely fajtánként változóan az alap­árhoz viszonyítva 10—35%. A fajtafelár fizetésének előfeltétele meghatározott cukor, illetve Malligand­­fok elérése. Ez a fokhatár mint követelmény, az új árrendelkezések szerint az I/B árcsoportban (területcsoportban), 0,5 fokkal csökken. Az új miniszteri utasítás a Tokajhegyalján a/A árcsoportban­ ír elő több változtatást. Ezen a területen a felvásárlási ár fizetése szempontjából régebben a cukorfok­határ 20.5 Co, a Malligand-fokhatár 13 M ° volt. Az új rendelkezések szerint a cukorfok 19 Co-ra, a Malligandfok 12 M“-ra csökken. Ugyancsak To­­kajhegyalját érintő intézkedés, hogy az árusítás az aszúszem felvásárlásánál az eddigi 6 kategóriával (osztállyal) szemben 3 kategóriát állapít meg. A Tokaj­­hegyalja területét érintő Intézkedés ezen kívül a szamorodni boroknál az 1 fok­ra eső felvásárlási ár egységesítése. A borszőlő, must és bor árjegyzékileg megállapított árait azok a miniszteri utasítások tartalmazzák, amelyek érvényét a 25/1967. MÉM—AH. sz. utasítás 1967/68. évre meghosszabbította. A konkrét árakat tehát a 132­ 1965. Elm. M.—AH. sz. utasítás — amely megjelent 1965. VI. 30-án az Élelmiszeripari Értesítő 24. szá­mában, továbbá a 140 1966. Elm. M.—AH. sz. utasítás, amely 1966. szeptember 14- én jelent meg az Élelmiszeripari Értesítő 35. számában — tartalmazza.

Next