Kertészet és Szőlészet, 1967 (16. évfolyam, 1-23. szám)
1967-10-01 / 19. szám
A Debreceni Konzervgyár létrehozása — természetesen népgazdasági érdekeket figyelembe véve — szükségessé teszi Hajdú-Bihar megyében a bogyósgyümölcsűek területének, terméseredményeinek fokozatos növelését. A konzervgyár, illetve annak 1000 vagonos gyorsfagyasztó üzeme a jóváhagyott program szerint 1969. IV. negyedévében, a gyorsított program szerint 1969. II. negyedévében kezdi meg az üzemelést. Teljes kapacitás esetén a gyár és a megye együttes igénye az egyes bogyósgyümölcsűekből a táblázat szerint alakul (vagon). Természetesen a feltüntetett igények a minimumot jelentik, szinte kizárólagosan a gyári szükségleten alapulnak. Az egyes bogyósgyümölcsűekből várható igény részletesebben a következő: KÖSZMÉTE Debrecenben és környékén a magastörzsön (Ribes aureumon) nevelt köszméte terjedt el. A MÉK felmérése alapján az 1970-ben várható kereslet alakulása a következő: nyers exportra 50— 100, konzervgyárnak 150—160, más ipari üzemnek 80—100, lakosságnak 50—100, összesen 330—460 vagon. E mennyiség biztonságos értékesítési lehetőségéhez nem fér kétség, sőt valószínű, hogy a termelés kívánatos mértékű növelése esetében az igények jelentősen fokozódnak. Növelni kell a telepítést, mert a jelenlegi ütem alapján 1970-ben csak maximum 150 vagon felvásárlására számíthatunk a 330—460 vagon helyett. 1961-től körülbelül 120 kh üzemi ültetvényt létesítettünk, de ezek — elsősorban a rossz szaporítóanyag folytán — nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Hosszú vita után végre 1967. január 1-től érvényes szabványa van magastörzsű köszméjének is (FMSZ—4/1966.). Tavaly 11 kh-at már e szerint a szabvány szerint telepítettünk, s az eredmény fényesen igazolja azok álláspontját, akik a 6—15 g/kh átlagtermések legfőbb okát a nem megfelelő oltványban keresték. A szabvány szerinti szaporítóanyagból létrehozott új ültetvényekről a számítások szerint 40—60 q kh köszméte szedhető le, telepítése tehát gazdaságos. Feltétlenül meggondolandó, hogy egyrészt a megfelelő szaporítóanyagellátást, másrészt a kedvező árkialakítás szempontjából állami vagy tsz faiskola is foglalkozzon magastörzsű köszméteávány előállításával. MALNA 1961 után több mint 500 kh nagyüzemi málnás létesült a megye tszeiben. A meglevő ültetvényekről 1970-ben maximum 170 vagon felvásárlására számíthatunk, a hiány tehát 55 vagon. E mennyiséget 16 g/kh átlagterméssel számolva további 340 kh-on szükséges megtermelni. Az új telepítéseken kívül nagy feladat a meglevő málnások szakszerű felújítása is. A Dudimella kártétele további körülbelül 600 kh málnatelepítést, illetve felújítást tesz szükségessé. Az új üzemi telepítéseket ettől az évtől kezdve Mailing promise fajtából tervezzük, és külön felhívtuk a telepítő tsz-ek figyelmét a megelőző — mechanikai — védekezés fontosságára. A javasolt Mailing promise fajta telepítésével — tekintve a nagyobb hozamot és a kiegyenlítetettebb állományt — a telepítő tsz-ek egyetértenek. SZAMÓCA Telepítéséhez ma már nem kell különösebb meggyőzés. A gyári igények kielégítésére körülbelül 350 kh új telepítés szükséges, ebből a tsz-ek már az idén 175 kh-at el is telepítenek. A fajtaválasztékot kívánjuk növelni, és az üzemi telepítések jelenlegi Suprise-én kívül Senga-sengana, Sena gigana, és Rivál fajtákból kívánjuk az új ültetvényeket létrehozni. Helyes lenne a málna stabil árához hasonlóan — ha kell, fajtánként különbözően — a szamócát is fix árral termeltetni. Ebben az esetben Hajdú-Bihar megye igen jelentős partnere lehetne a konzervgyáron kívül a Hungarofruct-nak is. RIBISZKE A megyében nincs hagyománya. A gyár szükségletének kielégítésére 80 kh feketeribiszkét kívánunk telepíteni, és az eddigi felmérések alapján a tsz-ek vállalják a számukra új növény termelésbe állítását. Hajdú-Bihar megye tsz-vezetői egyetértenek a bogyóstelepítési programmal. Ezt mutatja, hogy például az előzetesen tervezett 50 kh új telepítés helyett 1967-ben 320 kh-ra kértek hitelkeretet és telepítési engedélyt. Ha továbbra is ebben az ütemben folyik a telepítés, nem okoz különösebb gondot a debreceni konzervgyár nyersanyagellátása bogyósgyümölcsűekkel. Tóth Pál (Hajdú-Bihar megyei Tanács) Bogyósok telepítése iiriíi ......................^ i ....................... Hajdú-Bihar megyében P—^——. II v~rT»rrril ivin'inii -'i mir ■ Mii iiiiiiifi-rfiiir»Ti'in*in iiiiriW‘WPT*«~»iTiWB-a«ablwriiWi * r-Tura-1—itíW NCO (A o Köszméte9 161 170 Málna 11 214 225 Szamóca 21 89 110 Ribiszke1 21 22 Faj Megyei igény Az ipar igénye 24 I borszölet, must és bor felvásárlási ára A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 29/1961. számú utasításában megállapította a borszőlő, must és bor 1967/68. gazdasági évre szóló felvásárlási árát. Az utasítás szeptember 13-án jelent meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 36. számában. Az életbeléptetett árrendelkezés szerint néhány változás kivételével a jelenlegi felvásárlási árak maradnak érvényben. Ezek szerint a borszőlő, must és bor felvásárlási ára ugyanaz marad az 1961/68. gazdasági évre vonatkozóan is, mint amely az 1966/61. gazdasági évben érvényben volt. Változatlanul érvényben marad a nagyüzemi felár fizetése és annak feltétele is. E szerint a nagyüzemi gazdaságok — állami gazdaságok, mezőgazdaság) termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, szakszövetkezetek, hegyközségek — változatlanul 15%-os nagyüzemi felárban részesülnek, ha a termésüknek legalább 70 %%-át az állami felvásárlási szerv részére értékesítik. Változatlanul érvényben maradt a fajtafelár mértéke, amely fajtánként változóan az alapárhoz viszonyítva 10—35%. A fajtafelár fizetésének előfeltétele meghatározott cukor, illetve Malligandfok elérése. Ez a fokhatár mint követelmény, az új árrendelkezések szerint az I/B árcsoportban (területcsoportban), 0,5 fokkal csökken. Az új miniszteri utasítás a Tokajhegyalján a/A árcsoportban ír elő több változtatást. Ezen a területen a felvásárlási ár fizetése szempontjából régebben a cukorfokhatár 20.5 Co, a Malligand-fokhatár 13 M ° volt. Az új rendelkezések szerint a cukorfok 19 Co-ra, a Malligandfok 12 M“-ra csökken. Ugyancsak Tokajhegyalját érintő intézkedés, hogy az árusítás az aszúszem felvásárlásánál az eddigi 6 kategóriával (osztállyal) szemben 3 kategóriát állapít meg. A Tokajhegyalja területét érintő Intézkedés ezen kívül a szamorodni boroknál az 1 fokra eső felvásárlási ár egységesítése. A borszőlő, must és bor árjegyzékileg megállapított árait azok a miniszteri utasítások tartalmazzák, amelyek érvényét a 25/1967. MÉM—AH. sz. utasítás 1967/68. évre meghosszabbította. A konkrét árakat tehát a 132 1965. Elm. M.—AH. sz. utasítás — amely megjelent 1965. VI. 30-án az Élelmiszeripari Értesítő 24. számában, továbbá a 140 1966. Elm. M.—AH. sz. utasítás, amely 1966. szeptember 14- én jelent meg az Élelmiszeripari Értesítő 35. számában — tartalmazza.