Kertészet és Szőlészet, 1981 (30. évfolyam, 27-53. szám)
1981-09-24 / 39. szám
sát. A belső takarásra legfeljebb április közepéig van szükség. Akkor a perforált és fekete fólia elrakható a következő évre, sőt ha útban van, a belső vázszerkezet is eltávolítható. A mobil vázszerkezettel létrehozható kettős takarás kétségtelen hátránya a nagyobb kézimunkaigény. Ez azonban a fűtési költség csökkenését és a koraiság fokozódását figyelembe véve nem jelentős. A 4. ábrán bemutatott fólia alagút használatát a fűtés nélküli paradicsom és uborka — s a hozzájuk hasonló növényfajok hajtatásának kezdetén — 2—4 hétig tartó takarására javasoljuk. Az 5. ábra szerinti fólia hajtatóágyak hónapos retek, sóska, spenót hajtatására és falántanevelésre vehetők igénybe. A 3. ábrán bemutatott belső sátrak palántanevelésre, korai és késői hajtatásra egyformán jól használhatók. Ha a megvalósításhoz szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll, célszerű ezt a változatot előnyben részesíteni. Véleményünk szerint a nagyobb fóliaár a fóliapalást keresztbe rakásával és a második belső takaró mobil vázszerkezetre történő felhelyezésével bőven ellensúlyozható. Javasoljuk az új módszerek mielőbbi széles körű kipróbálását. Dr. Túri István— Gyűrűs János (Kertészeti Egyetem) Hagymás virágok Tulipánültetés A virághagymák közül leggyakrabban és legnagyobb számban a tulipánt ültetik. Meg is érdemli a fokozott figyelmet. A nárcisz- és jácinthagymák után ültessük. Begyökeresedéséhez a — talajnedvességtől és a — hőmérséklettől függően egy-két, de többnyire három-négy hét szükséges. Legelőnyösebb a 9 C-fok körüli talajhőmérséklet. Melegebb talajban, vagyis ha túl korán földbe kerül, csúcsrügye idő előtt növekedésnek indul és a hirtelen beköszöntő fagy a virágzóképes tulipánhagyma virágkezdeményét elpusztítja. Ennek veszélye az ültetést követő télen nagyobb, mert a helyben maradt hagyma időközben a kedvezőbb mélységre lehúzódott. A késői (októberi) ültetés tehát azért ajánlható, mert akkor tavasszal a földből is később bújik elő, így az elfagyás és más károsodás veszélye kisebb. Az őszi erős fagyok idejére — november végére — a földbe került hagymák jól begyökeresednek. A hidegnek így jobban ellenállnak, s nagyobb hozamra képesek. Milyen sorrendben ültessük el a tulipánokat? A T. kaufmanniana és a közismertebb vadfajok (a botanikai tulipánok) szeptember közepétől, a kertiek közül a koraiak október első felében, a Darwin hibridek, valamint a többi, későbbi virágzású október végén kerüljenek a földbe. A hagyma alján levő megindult gyökérkoszorú épségére ügyeljünk, mert az ültetéskor könnyen megsérülhetnek gyökérkezdemények, s az „alavó” gyökerekből kevés vagy egy sem hajt ki. Ezért — ha kemény a talaj — ajánlatosabb a hagymákat fektetve ültetni. A nagy hagymák azért ne kerüljenek fejjel lefelé, ez hátrányos a virágzásra és a sarjhagymák növekedésére is. Ahol lehetséges, ott a nagyobb és ezért mélyebbre kerülő hagymák alá maroknyi homok, esetleg kőpor is szórható. A kivételesen nagy és értékes hagymák fölé is kerülhet homokréteg. Ennél is fontosabb azonban, hogy alattuk, a penészedésnek és egyéb különféle gyökér-, hagymakárositóknak különösen kedvező üregek ne maradjanak. Ajánlatos a hagymákat ültetés előtt átválogatni, s szürkepenész, illetve botritisz, valamint egyéb kórokozók ellen kezelni 0,2%-os Chinoin-Fundazol 50 WP, Dithane M 45, Quinolate, esetleg más, s éppen beszerezhető nedves, esetleg por-csávázószerrel. Az sem felesleges óvatosság, ha a talaj-előkészítés során, elsősorban a drótférgek, cserebogárpajorok ellen munkálnak a talajba Basudin 5 G vagy Galation 5 G talajfertőtlenítő szerből 40 g-ot tíz négyzetméterenként. K. L. Ha kemény a talaj, a hagymákat fektetve ebben a helyzetben ültessük. (Halasi Mária és dr. Oláh Frigyes felvételei) Elsőként a botanikai tulipánokat telepítsük. A Danvin hibridek október végén kerüljenek a földbe.